Munkavégzés a napi pihenőidő alatt

Kérdés: A több műszakos munkarendben dolgozó munkavállaló eredeti beosztása szerint az adott napon 5 és 17 óra között végzett volna munkát, de az előző napon a munkavégzés elhúzódott, és 19 óra helyett 23 órakor ért véget. A napi pihenőidő (8 óra) miatt a munkavállaló legkorábban csak másnap 7 órakor állítható munkába, az első két óra így alapbérrel fizetett állásidő lesz. A munkavállaló az adott napon dolgozhat-e 17 óra helyett 19 óráig? Vagy a 12 órás napi korlát miatt 17 órakor mindenképpen be kell fejezni a munkavégzést, függetlenül attól, hogy az aznapi munkaidő első két órájában ténylegesen nem történt munkavégzés? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló úgy végez (nyilvánvalóan jogellenesen) munkát, hogy nincs meg a minimális napi pihenőidő (adott esetben 8, egymást követő napok esetében a 22 óra)? Mi történik akkor, ha az állását féltő munkavállaló a munkáltató utasítására mégis megkezdi másnap a munkát a napi pihenőideje letelte előtt? Ismeri-e a munkajog a napi pihenőidőben végzett munka fogalmát? Az ilyen módon ledolgozott munkaórákat lehet-e rendes munkaidőnek tekinteni, vagy ezt a pihenőnapon végzett munkavégzéshez hasonlóan rendkívüli munkaidőnek kell minősíteni? Ha a munkavállaló tényleges munkaideje a 12 órát túllépi, a 12 óra feletti rész rendkívüli munkaidő lesz?
Részlet a válaszából: […] ...5 és 17 óra között van beosztva, akkor ez az időtartam a beosztás szerinti munkaidő része lesz, akkor is, ha az 5-7 óra között állásidő miatt tényleges munkavégzés nincs. Ezért a 17-19 óra közötti további munkavégzéssel a munkáltató már átlépné a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Munkaidőkeret elszámolása a kikölcsönzés megszűnésekor

Kérdés: Az Mt. XVI. fejezete szerinti kölcsönbe adó olyan kölcsönvevőkkel áll kapcsolatban, akiknél munkaidőkeret van érvényben. Értelmezésünk szerint ilyen esetben a kölcsönzött munkavállalóra is irányadó a kölcsönvevőnél alkalmazott munkaidőkeret. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkaidőkeret lejárta előtt átmegy a kölcsönzött munkavállaló egy olyan munkáltatóhoz, amelyiknél szintén munkaidőkeret van érvényben? Hogyan kell elszámolni/lezárni a munkaidőkeretet? Van-e törvényi kizáró ok a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőnél többet teljesített, azt munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőként, ha pedig kevesebbet, akkor a hiányzó órákat állásidőként kell elszámolni. Ugyanez vezethető le, ha a munkaidőkeret lejártára vonatkozó, általános elszámolási szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Havibéres munkavállaló bérkifizetése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállalónk havibéres, és munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Februárban az általános munkarend óráihoz képest 20 órával többet dolgozott, az előzetesen közölt beosztásnak megfelelően. Ilyen esetben hogyan kell kifizetni részére a bért? A 20 órára ki kell fizetni az alapbérét (a havibéren felül), vagy elég csak a havibérét számfejteni?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni; a többletóraszámot rendkívüli munkaidőként, a hiányzó órákat állásidőként kell figyelembe venni, és legkésőbb a következő havi munkabérrel kifizetni, a túlfizetést pedig előlegnyújtásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Heti munkaidő átlagos figyelembevétele órabér alkalmazásakor

Kérdés: December 31-én folyamatban volt az éves munkaidőkeretünk, ami szeptember 30-ig tart. Órabéres munkavállalóink vannak, akikkel megállapodtunk, hogy havi átalány helyett a ténylegesen teljesített munkaórák alapján kapják minden hónapban a fizetésüket. Ez a megállapodás érvényben maradt a januári változásokkal, vagy már átalányként kellene fizetnünk a bérüket minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő alapulvételével el kell számolni; a többletóraszámot rendkívüli munkaidőként [Mt. 107. § b) pont], a hiányzó órákat állásidőként kell figyelembe venni, és legkésőbb a következő havi munkabérrel kifizetni, a túlfizetést pedig előlegnyújtásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása behívásos munkaviszonyban

Kérdés: Az Mt. szerinti nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályt szeretnénk kihasználni, ezért kérdésként merült fel, hogy az oktató alkalmazható-e behívásos jogviszonyban, napi hat órát meg nem haladóan? Mi a helyzet, ha többet vagy kevesebbet teljesít havi szinten (túlóra-állásidő), illetve ha egy hónapban nincs is órája?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítani). Ha a munkáltató nem "használja ki" a napi hatórás részmunkaidő által biztosított foglalkoztatás kereteit, akkor az állásidő szabálya szintén irányadó, ennek alkalmazását ugyanis az Mt. a behívásos munkaviszony tekintetében nem zárja ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkanap-áthelyezés elszámolása

Kérdés: Cégünk kéthavi munkaidőkeretet alkalmaz, a beosztásokat egy hónapra előre kihirdetjük. Anyaghiány miatt azonban előfordul, hogy az eredetileg munkanapra kiírt napokra mégis pihenőnapot adunk, amely helyett általában a következő héten kell egy plusznapot dolgozni, az egyik eredetileg betervezett pihenőnap helyett. Azon a munkanapon, amelyre a munkáltató heti pihenőnapot rendelt el, néhány munkavállaló táppénzes állományban, néhány pedig betegszabadságon van. E munkavállalók a munkanappá minősített pihenőnapon már keresőképesek. Kérdésem, hogy az elrendelt pihenőnapon a munkavállalók a heti pihenőnapra elrendelt munkanapon kötelesek-e munkát végezni a többi munkavállalóval azonos elbírálás szerint, vagy esetükben ez a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, illetve esetleg egyáltalán kötelesek munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...tudja tartani, mégis pihenőnapot ad egy munkanapra, ettől még a foglalkoztatási kötelezettsége e napra fennállt volna, ezért e napra pedig állásidőt kell elszámolnia [Mt. 146. § (1) bek.]. E napra így a munkavállalót megilleti az alapbére és a beosztása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Állásidő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni (Mt. 156. §).Az állásidő azt jelenti, hogy a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget [Mt. 146....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Visszatérés a munkába a keresőképtelenség után

Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?
Részlet a válaszából: […] ...ennek ellenére nem foglalkoztatja, azaz lényegében a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget, az állásidőre irányadó rendelkezések alkalmazásának van helye [Mt. 146. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor Önt az alapbére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Keresőképtelenség kezelése a táppénzjogosultság megszűnése után

Kérdés: Egyik dolgozónk munkahelyi balesetet szenvedett, az egyéves táppénzjogosultsága a napokban lejárt. Az utolsó keresőképtelenségi igazolásán a "táppénzjogosultság lejár" szöveg van, ebből következtetve a dolgozó nem vált keresőképessé. Mi a teendője a munkáltatónak ebben az esetben? Ki állapítja meg, hogy a dolgozó továbbra is keresőképtelen? El kell-e küldenie a munkáltatónak az üzemorvoshoz, hogy ő igazolja a munkakör betöltéséhez szükséges alkalmatlanságot? Fel kell-e ajánlani esetlegesen más munkakört? A szabadság kiadható-e a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a munkaviszonyt rendezni kell (munkaszerződés-módosítással vagy annak megszüntetésével), mivel ezek hiányában a munkavállaló állásidőre járó díjazásra válhat jogosulttá (EBH2017. M....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Munkaidő ledolgozásának ellenőrzése kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?
Részlet a válaszából: […] A kötetlen munkarendben nem a munkáltató osztja be a munkavállaló munkaidejét, hanem ezt a jogát a munkavállalónak írásban átengedi. Ezért kötetlen munkarend esetén a munkáltató nem felel a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályok betartásáért [Mt. 96. § (2)-(3) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.
1
5
6
7
15