Jubileumi jutalom – az összeg meghatározása

Kérdés: Egy bölcsőde intézményvezetője közalkalmazotti jogviszonyban áll. Az intézményvezető tárgyhavi alapilletményen, vezetői pótlékon, szociális ágazati összevont pótlékon kívül fenntartó által garantált illetményemelést is kap 2011 óta folyamatosan, melyet a polgármester adományozott részére. 2023-ban 40 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult az intézményvezető. A jubileumi jutalom összegébe a tárgyhavi alapilletményen kívül a fenntartó által garantált illetményemelés összegét is bele kell számítani?
Részlet a válaszából: […] a munkavégzés ellenértékeként járó összeg fogalmának – a közalkalmazotti illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés, keresetkiegészítés és jutalom összessége felel meg, a közalkalmazotti illetmény pedig az alapbér fogalmával egyenlő. A Kjt. 66. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy "az (1)–(5) bekezdésben, a 66/A. § (1) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott". Azaz az illetmény fogalmába nemcsak a besorolás szerinti garantált illetmény, de a felfelé eltérített illetmény is beletartozik. A Kjt. 78. §-ának (2) bekezdése a 25, 30, 40 év közalkalmazotti jogviszony után járó jubileumi jutalom mértékét 2, 3, illetve 5 havi "illetménynek megfelelő összegben" állapítja meg. Tehát a fentiek alapján a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíj melletti munkavégzés az egészségügyben

Kérdés: Egyik dolgozónk egészségügyi intézményben dolgozik részmunkaidőben. A nyugdíjkorhatárt egy éve elérte, de a Nyugdíjfolyósító – egészségügyi szolgálati jogviszonyára tekintettel – megtagadta a nyugdíjba vonulás lehetőségét. Emiatt viszont főállásában sem tudjuk nyugdíjasként foglalkoztatni. Van-e lehetőség nyugdíjasként foglalkoztatni egy 67 éves főállású, Mt. szerinti dolgozót, ha mellette él egy részmunkaidős jogviszonya, vagy csak a részmunkaidő megszüntetésével lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll. Ugyanakkor az érintett az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt is nyugdíjasnak minősül [Tny. 83/C. § (1) és (3) bek.]. A (részmunkaidős) egészségügyi szolgálati jogviszony fennállása önmagában nem zárja ki, hogy az illető mellette teljes állásban az Mt. hatálya alatt is dolgozzon. A leírtak alapján ilyen esetben a 67 éves személy öregségi nyugdíjának folyósítása (a részmunkaidős egészségügyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Lemondás – köztisztviselői kötelezettségekkel

Kérdés: Ha a közszolgálati tisztviselő lemondással szünteti meg közszolgálati jogviszonyát, és már be sem jön többet dolgozni, a munkáltatónak milyen jogai vannak vele szemben?
Részlet a válaszából: […] jogviszonnyal összefüggő per keretei között. Ha ugyanis a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyát nem a Kttv.-ben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a lemondási időre – azaz két hónapra – járó illetményének megfelelő összeget megfizetni. Ha a köztisztviselő a határozott időtartamú közszolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, szintén ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb két hónapnál, a munkáltató csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti. Ezen túlmenően, ha a munkáltatónak ezt meghaladó mértékben kára is keletkezett a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben, azt kártérítési igényként érvényesítheti. A munkáltató által a fenti két jogcímen követelhető összeg azonban együttesen nem haladhatja meg a köztisztviselő tizenkét havi illetményének összegét [Kttv. 194. § (1)–(3) bek.].Mindezeken túlmenően egy másik jogintézmény is a munkáltató rendelkezésére áll. Ha ugyanis a köztisztviselő anélkül, hogy ezt a munkáltató lehetővé tenné, a lemondási idő alatt felhagy a kötelezettségeinek teljesítésével, fegyelmi vétséget követ el, mivel ezzel vétkesen megszegi a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét [Kttv. 155. § (1) bek.]. Ezen okból fegyelmi eljárást kell vele szembeni indítani. Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén ugyanis – ide nem értve a méltatlanság,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Házastárs gépjárművével történő munkába járás költségeinek térítése

Kérdés: A munkavállaló a házastársa tulajdonában lévő gépkocsival történő munkába járáshoz kért engedélyt. Üzemben tartóként nem szerepel a gépjármű forgalmi engedélyében. A munkáltató kérhet-e a munkavállaló házastársától olyan nyilatkozatot, amelyben a házastárs kijelenti, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést a saját munkahelyén nem veszi igénybe, és erre a férjét (munkavállalónkat) jogosítja fel? Ellenőrizheti-e a munkáltató a gépkocsi kilométeróra-állását?
Részlet a válaszából: […] hosszú, az út megtételéhez szükséges időt meghaladó [39/2010. Korm. rendelet 2. § g) pont] – várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. szerinti hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A munkáltató ezekben az esetekben mérlegelési jogkörben dönthet úgy is, hogy a 9 Ft/km térítés helyett 15 Ft/km térítést nyújt; ez az adómentességet nem érinti [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1)–(2) bek]. A kilométer-alapú térítés esetében nem feltétel, hogy a munkába járás gépjárművel történjen; az Szja-tv. is csak példálózó jelleggel hívja fel a saját gépjárművel történő munkába járás esetét [Szja-tv. 25. § (2) bek. b) pont]. A munkába járás kilométer-alapú költségtérítése – amennyiben az arra való jogosultság feltételei fennállnak – az igénybe vett eszköztől, és így annak tulajdonjogától is teljesen független; sőt, akkor is megilleti a munkavállalót, ha gyalog jár be.Ugyanúgy nem érinti a költségtérítésre való jogosultságot az, ha egy eszközt többen vesznek igénybe a munkába járáshoz[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

Bérpótlékra jogosultság 12 órás műszakokban

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatunk gondozókat. Két műszakban vannak beosztva, reggel héttől este hétig, és este héttől reggel hétig folyamatosan. Az egyik munkavállaló a 17 napból, amin munkát végzett, három napot dolgozott reggel héttől este hétig, 14 napon pedig este héttől reggel hétig volt beosztva. Ilyen esetben milyen pótlék illeti meg, illetve, ha éjszakai pótlékra jogosult, az hány órától jár?
Részlet a válaszából: […] munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint– a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van (Mt. 141. §).A kérdés szerinti esetben ez a rendszeres váltakozás nem állapítható meg, mivel a munkaidő kezdő időpontja csak három munkanapon tér el, egyébként 14 napon este 7 órától dolgozik a munkavállaló (a munkanapok egyharmada hat nap lenne). Ezért a munkavállaló műszakpótlékra nem jogosult. A 15%-os mértékű éjszakai pótlék akkor jár, ha a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, és egy órát meghaladó időtartamban dolgozik 22-06 óra között (Mt. 142. §, 89. §). Tehát, mindazokon a napokon, amikor a munkavállaló este hét órától dolgozott,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaviszonyban álló munkavállaló jubileumi jutalma kulturális intézményben

Kérdés: Az Átal-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról; 3. § (5) bekezdés: "A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell". Az átalakulást követően a munkavállaló megállapíttatta nyugdíját a munkaviszony megszüntetése nélkül. 2023. évben jogosulttá válik a Kjt. szerinti jubileumi jutalomra. Ki kell részére fizetni?
Részlet a válaszából: […] volt közalkalmazott (jelenleg munkavállaló) a Kjt. 78. §-ának alkalmazásával ezen időszak alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, azt részére ki kell fizetni. Ez egyfelől úgy történhet, hogy betölti a Kjt.-ben előírt 25, 30, 40 éves jogviszonyban töltött időt, másfelől úgy, hogy a munkaviszonya megszűnésére tekintettel válik jogosulttá a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésére [Kjt. 78. § (3)–(4) bek.]. Azaz: ha nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak mond fel a munkáltató, részére a felmondási idő lejártának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; ha pedig a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyként elismerhető ideje van, a 40 éves jubileumi jutalmat részére előrehozottan kell kifizetni. Ha a munkavállaló a fennálló munkaviszonya mellett megállapíttatta a nyugdíját,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Órabér vagy havibér alkalmazásának előnyei

Kérdés: Múzeumi dolgozók felvételét tervezzük. Elsősorban havibéres, pótlékátalányos konstrukcióban gondolkodunk, és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban háromhavi munkaidőkeretben. Felmerült, hogy ha a ledolgozott órák alapján fizetnénk a munkabért, akkor a munkáltató számára kedvezőbb lenne a konstrukció, bár, ha jól gondoljuk, a munkavállalónak ingadozóbb lenne a havibére, kevésbé lenne kiszámítható a keresete. A munkáltató szabadon választhatja meg, hogy órabéres vagy havibéres konstrukciót alkalmaz? Órabér alkalmazása esetén is lehet pótlékátalányos formában foglalkoztatni a leendő munkavállalókat, vagy a pótlékátalány csak havibéres konstrukciónál működik?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (pl. munkaidőkeret) esetén aa) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár;b) órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki; és mindkét esetben elszámolnak a ténylegesen teljesített munkaidő alapján a munkaidőkeret végén [Mt. 156. § (1)–(2) bek.].Az órabéres munkavállalók esetén ugyanakkor a munkáltató és a munkavállaló megállapodásával van lehetőség eltérni ettől a szabálytól, és a munkavállaló számára a ténylegesen ledolgozott munkaórákhoz kötni az alapbér kifizetését – azaz, ha egy hónapban többet dolgozik, akkor több lesz az alapbére, míg ha a másik hónapban kevesebbet, akkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaviszonyban álló munkavállaló jubileumi jutalma kulturális intézményben

Kérdés: Az Átal-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról; 3. § (5) bekezdés: "A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell". Az átalakulást követően a munkavállaló megállapíttatta nyugdíját a munkaviszony megszüntetése nélkül. 2023. évben jogosulttá válik a Kjt. szerinti jubileumi jutalomra. Ki kell részére fizetni?
Részlet a válaszából: […] volt közalkalmazott (jelenleg munkavállaló) a Kjt. 78. §-ának alkalmazásával ezen időszak alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, azt részére ki kell fizetni. Ez egyfelől úgy történhet, hogy betölti a Kjt.-ben előírt 25, 30, 40 éves jogviszonyban töltött időt, másfelől úgy, hogy a munkaviszonya megszűnésére tekintettel válik jogosulttá a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésére [Kjt. 78. § (3)–(4) bek.]. Azaz: ha nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak mond fel a munkáltató, részére a felmondási idő lejártának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; ha pedig a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyként elismerhető ideje van, a 40 éves jubileumi jutalmat részére előrehozottan kell kifizetni. Ha a munkavállaló a fennálló munkaviszonya mellett megállapíttatta a nyugdíját,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Polgármester – társadalmi megbízatásban

Kérdés: A Kttv. 225/K. §-ának (5) bekezdése szerint a társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra. Ezenfelül további szabályozás nincs. Jogosult-e szabadságra, illetve szükséges-e részére valamilyen feladatköri vagy munkaköri leírás, illetve a munkaidő meghatározása?
Részlet a válaszából: […] is egyfajta foglalkoztatási jogviszony. Ennek azonban az ellenkezője is levezethető a Kttv.-ből, ugyanis a Kttv. 225/C. §-ának (5) bekezdése például kifejezett "foglalkoztatási jogviszonyban álló" alpolgármesterről beszél a szabadság kapcsán, amely azt sugallja, hogy a "foglalkoztatási jogviszony" kifejezetten a "főállású" polgármesteri, alpolgármesteri tisztséghez kötődik. Ha azt az értelmezést fogadjuk el, hogy a társadalmi megbízatás is foglalkoztatási jogviszonyt feltételez, akkor a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése által felsorolt szabályokat is alkalmazni kell a társadalmi megbízatású polgármesterre azzal, hogy a társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, valamint az egyéb juttatásokra [Kttv. 225/K. § (5) bek.]. Így annak ellenére, hogy a társadalmi megbízatású polgármester esetében a Kttv. nem rendelkezik kifejezetten a szabadság kérdéséről, mivel a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni rendeli a Kttv. 100. §-ának (2) bekezdését, amely a szabadságra jogosító jogszerző időket szabályozza, mégis arra a következtetésre juthatunk, hogy az esetében is értelmezhető a szabadság intézménye. Ezen túlmenően a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése ugyancsak alkalmazni rendeli a Kttv. 104. §-ának (2), (6)–(7) bekezdéseit, 106. §-ának (1) és (2) bekezdéseit és 107. §-át is, amelyek a szabadság ki­adására irányadó szabályokat rögzítik. Mindezek ellenére a Kttv. nem rendeli alkalmazni például a Kttv. 101. §-át, amely viszont az alapszabadságra és a pótszabadságra irányadó szabályokat tartalmazza. Ha el is fogadjuk, hogy a szabadságra irányadó fentiekben felsorolt rendelkezéseket alkalmazni kell a társadalmi megbízatású polgármesterre, akkor sem lehet egyértelműen dönteni abban a kérdésben, hogy az őt megillető szabadság (alap- és pótszabadság) pontosan hány munkanap. Ha mindezzel ellentétben azt fogadjuk el, hogy a társadalmi megbízatás nem jelent foglalkoztatási jogviszonyt, akkor egyértelműnek tűnik, hogy nem kell a szabadságra irányadó rendelkezéseket alkalmazni. Hasonló dilemma merül fel a munkaidő kérdése kapcsán is. Ha a társadalmi megbízatás is foglalkoztatási jogviszonynak tekinthető, akkor a Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése értelmében e körben alkalmazni kellene a Kttv. 89. §-ának (1) bekezdését, 93. §-ának (1)–(2) bekezdéseit, 94. §-ának (1) bekezdését, 95. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdéseit, 96. §-ának (1) bekezdését, valamint 99. §-át. Ha viszont a társadalmi megbízatás nem jelent foglalkoztatási jogviszonyt, ezeket a szabályokat sem kell alkalmazni. Összességében megállapítható, hogy a törvényi rendelkezések ellentmondásosak,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismama és munkaadói felmondás

Kérdés: GYES-ről visszatérő kismamának felmondhat-e a munkáltató, vagy kötelező visszavenni? A kismama munkaköre már betöltésre került, számára megfelelő másik munkakör nincs a cégnél. Ilyen esetben szükséges-e végkielégítést fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt [Mt. 65. § (3) bek. c) pont]. Ezen túlmenően, ha a munkavállaló szülési szabadságot vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot [Mt. 128. § (1) és (2) bekezdése] nem vesz igénybe, az anya, valamint a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése a gyermek hároméves koráig az Mt. 66. §-ának (4) és (5) bekezdéseiben foglalt felmondási korlátozások alá esik. Így például a visszatérő kismama munkaviszonya a képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból csak akkor szüntethető meg a gyermeke hároméves koráig, ha a munkáltatónál az Mt. 45. §-ának (3) bekezdése szerinti, a munkaszerződésében kikötött munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja [Mt. 66. § (5) bek.]. Ha a munkáltató a működésével összefüggő felmondással kívánja megszüntetni a munkavállaló munkaviszonyát (így létszámcsökkentést rendel el, és azt valóban végre is hajtja), elviekben nem kizárt a visszatérő kismama munkaviszonyának megszüntetése, feltéve, hogy a felmondás oka világos, valós és okszerű [Mt. 64. § (2) bek.]. Ha ebben az esetben a gyermek még nincs hároméves, a felmondáshoz arra is szükség van, hogy a munkáltató ne tudjon a fentiekben írottaknak megfelelő betöltetlen munkakört számára felajánlani. Megjegyzendő, a felmondás valódi indoka nem lehet az, hogy a munkavállalót a munkáltató azért nem kívánja alkalmazni, mert kisgyermeke van, ez ugyanis hátrányos megkülönböztetést valósítana meg, ami a felmondást jogellenessé teszi. A kismama munkaköre már betöltésre került, számára megfelelő másik munkakör nincs a cégnél.Felhívjuk a figyelmet azonban arra, a felmondásnak nem lehet jogszerű indoka az, hogy a kismama munkakörét a felmondási tilalom tartama alatt egy másik munkavállalóval már betöltötték. Ez esetben a felmondás nem okszerű, ugyanis a munkakör másik munkavállalóval való betöltése nem igazolja, hogy a munkavállaló munkájára a felhozott indok következtében valóban nincs szükség. Az indokolásnak komolynak és meggyőzőnek kell lennie. Nem elegendő a munkáltatói felmondáshoz az az egyébként tényszerűen fennálló indok, amelyből elfogadhatóan nem lehet arra következtetni, hogy miatta a munkavállaló munkájára a munkáltatónál a továbbiakban nincs[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
9