937 talált cikk a vezető kifejezésre

Kérdés: A társaságunknál több telephelyi, illetve egy központi üzemi tanács működik. 2008-ban az egyik telephelyen megszűnt a helyi üzemi tanács, és új választásokat tartottunk, de csak ott. Jelenleg, ha a törvény szerinti 3 éves megbízatási időket vesszük figyelembe, akkor a két telephelyen eltérő időpontokban kellene választást tartani. Ez így helyes, vagy mindkét telephelyen egyszerre kell lebonyolítani a választást, hogy ugyanaddig tartson az üzemi tanácsok megbízatása?

Kérdés: Vállalkozásunknál a munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető. Mivel a vállalkozás több telephelyen végez tevékenységet, a munkáltatói jogokat "meghatalmazás útján" a telephelyek vezetőire ruházta. Ebből következően a munkaszerződést a munkavállalókkal a telephely vezetője kötötte meg, noha abban továbbra is az szerepel, hogy a munkáltatói jogkört az ügyvezető gyakorolja. Nemrégiben az egyik munkavállalónk munkaviszonyát a telephely vezetője és a munkavállaló közös megegyezéssel szüntette meg. Megtámadhatja-e a munkavállaló a munkaviszony megszüntetését arra hivatkozva, hogy azt nem ügyvezető, hanem a telephely vezetője írta alá?

Kérdés: A Kjtm. 7. §-a átmeneti szabályokat fogalmaz meg azzal kapcsolatosan, hogy a 2011. január 1-jétől vezetői megbízássá "visszaalakuló" vezetői munkakörökkel kapcsolatosan a munkáltatónak hogyan kell eljárnia. A 7. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések kapcsán a fenntartó döntési jogosítványa kiterjed-e azon magasabb vezetői, vezetői megbízásokra kiírandó pályázatokra is, amelyek esetében a munkáltatói jogokat nem a fenntartó gyakorolja, hanem a munkáltató?

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?

Kérdés: Egy véletlen folytán tudomást szereztünk a Cégközlönyből, hogy a társaságunk kiemelt ügyfeleivel foglalkozó üzletkötőnk lakóhelye megegyezik az egyik legjelentősebb versenytársunk székhelyével. Ekkor döbbentünk rá arra, hogy a munkavállalónk férje valójában a konkurens cég egyik vezető tisztségviselője. A tényekkel való szembesítést követően azzal védekezett a munkavállalónk, hogy semmiféle személyes közreműködés nem terheli a másik vállalatnál, ezért nem tartozott felénk bejelentési kötelezettséggel. Azt is mondta, hogy soha semmilyen információt nem adott át a férje cégének, ő az üzletkötést olyan versenyhelyzetnek élte meg, ahol maximálisan akart teljesíteni. Ennek ellenére a munkavállaló a szemünkben teljesen hitelét vesztette, és rendkívüli felmondást fontolgatunk. Mivel sürget az idő, kérem mielőbbi véleményüket az esettel kapcsolatban.

Kérdés: Cégcsoportunknál két cégnek ugyanaz az ügyvezetője, s mindkét cégnél munkaviszonyban látja el a tisztségét. Az ügyvezető 2010 novemberében betegszabadságra ment, majd táppénzes állományba került, így mindkét cég esetén ennek megfelelően számfejtettük az őt megillető munkabért. Az ügyvezető azonban igényt jelentett be, miszerint az egyik cég esetében valóban keresőképtelen volt, de a másik cég esetében – mivel nem jelentette be, hogy betegszabadságra ment volna, vagy táppénzes állományba került – megilleti őt a munkabére. Valóban helytelenül jártunk el, amikor annak ellenére, hogy az ügyvezető az egyik munkaviszonyában keresőképtelen állományban volt, a másik munkaviszonyában is keresőképtelennek tekintettük?

Kérdés: Egyik munkavállalónkat a munkahelyén kár érte, amikor a nagy értékű saját – a rajta lévő idegen nyelvű szakszótár miatt behozott – laptopjára a laborban az egyik kolléga véletlenül ráborította az egyik kémcső tartalmát, amitől a burkolat teljesen átlyukadt, és a gép használhatatlanná vált. A káresemény bekövetkezte nem is vitás, azonban véleményünk szerint a munkavállalónk nem az elvárható magatartást tanúsította. A laptopot ugyanis a baleset után is a laborban hagyva elment megkeresni a laborvezetőt jegyzőkönyv felvétele érdekében, ahelyett, hogy a ráömlött folyadékot azonnal letakarította volna, amivel megakadályozhatta volna a burkolat átlyukadását, és a gép még ma is üzemképes lenne; ezzel pedig kisebb kár érte volna a munkavállalót. Emiatt nem kívánjuk a teljes kárt megtéríteni. Van erre lehetőségünk?

Kérdés: Az egyik régóta nálunk dolgozó munkavállalónk határozott idejű jogviszonnyal rendelkezett, azonban annak lejártát követően is tovább dolgozott anélkül, hogy új munkaszerződést kapott volna, mivel a közvetlen felettese arról biztosította, hogy a továbbiakban is szükség van a munkájára. Tekintettel arra, hogy a munkaszerződést még nem kötötték meg vele, munkabért sem számfejtettek a részére. A munkavállaló most követeli a munkabérét. Jár-e neki munkabér annak ellenére, hogy nincs is munkaszerződése?

Kérdés: 2011. január 1-jétől visszaállították a vezetői megbízásokat a közalkalmazottaknál. Kérdésem, hogy a nálunk 2014. december 31-ig határozott időre szóló kinevezéssel alkalmazott kinevezett vezetőnek minősülő intézményvezetővel kapcsolatosan hogyan kell eljárni?

Kérdés: Bútorszállítással is foglalkozó vállalkozásnál állok alkalmazásban. Múlt héten az egyik megrendelő címére kiérve nem találtunk a helyszínen senkit, ezért arra utasított a főnököm, hogy tegyük le a szekrényt a ház elé. Ekkor már elkezdett havazni, ezért vitába keveredtem a vezetőmmel, mert attól féltem, ha kár esik a bútorban, majd biztosan az én fizetésemből vonják le. Később azt hallottam a kollégáktól, hogy az ilyen utasítást meg is tagadhattam volna, csak gyáva voltam. Igazuk van?