937 talált cikk a vezető kifejezésre

Kérdés: Bevezethet-e a munkáltató – kollektív szerződésben – olyan további pótszabadságot, amelyet az Mt. kifejezetten nem tartalmaz? Például vezető besorolású személynek e tisztségére tekintettel további 5 munkanap tartamú pótszabadságot. Másképpen megfogalmazva: az Mt. szabadságra vonatkozó, eltérést megengedő rendelkezéseit (Mt. 135. §) lehet-e úgy értelmezni, hogy nemcsak az Mt.-ben meghatározott pótszabadságok mértékétől lehet eltérni, hanem magától a pótszabadságok jogcímétől is?

Kérdés: A Kjt. 23/B. §-ának (1)–(7) bekezdése írja le a közalkalmazottak részmunkaidőben történő foglalkoztatásának eseteit. A Kjt. 23/B. §-ának (8) bekezdése kimondja, hogy az (1)–(7) bekezdés nem alkalmazható vezető megbízású közalkalmazott tekintetében. Felmerült az a kérdés, hogy az Mt.-módosítást követően az Mt. 61. §-ának (4) bekezdése alkalmazható-e a vezető beosztású közalkalmazottak esetében?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Az intézmény orvos vezetője magasabb vezetői megbízás keretében látja el az orvosigazgatói vezetői feladatokat, emellett szakorvosi feladatok ellátását is végzi. Összeférhetetlen-e a két tevékenység (a szakorvosifeladat-ellátás és az orvosigazgatói magasabb vezetői megbízás)? Szükséges-e az OKFŐ engedélye a gyógyító tevékenység ellátására, vagy az engedélyezést kiváltja az Eütev. 15/F. §-a? Amennyiben lehetséges a két tevékenység együttes ellátása, és az orvosigazgatói megbízás kötetlen munkarendben végezhető, a szakorvosi feladatok végzése maximum hány órában lehetséges?

Kérdés: Egészségügyi intézményben, ápolási igazgató munkakörben – egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott – munkavállaló besorolása az Eszjtv. 1. sz. melléklete alapján történt meg. Végzettségét tekintve diplomás ápoló (BSC) és egészségügyi menedzser (MSC) képesítéssel rendelkezik. Helyesen jártunk-e el a besorolása során?

Kérdés: Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.

Kérdés: 2023. január 3-tól közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatunk egy bölcsődében intézményvezető-helyettest magasabb vezetői beosztásban. A munkakör betöltéséhez előírt képesítések közül felsőfokú szociális szakképzettséggel rendelkezik (általános szociális munkás, képzettség megszerzésének ideje: 2002. VI. 12.) a közalkalmazott. Ezenkívül rendelkezik jogász végzettséggel is, melyet 2011. II. 5-én szerzett meg. A fizetési osztályt a magasabb iskolai végzettsége alapján állapítottuk meg (jogász). 2002. II. 1. – 2023. I. 2-ig kórházban dolgozott. 2002. IX. 1. – 2021. II. 28. között közalkalmazotti jogviszonyban állt, 2021. III. 1. – 2023. I. 2-ig egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatták. Az utóbbi időszakot (2021. III. 1. – 2023. I. 2.) nem számítottuk be a fizetési fokozat megállapításához, mivel a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése nem tartalmazza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt. A közalkalmazott véleménye szerint a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a 2021. III. 1. – 2023. I. 2. közötti időszakot is figyelembe kellett volna venni a fizetési fokozat megállapításánál. A Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja munkaviszonyt említ, viszont a dolgozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt a kérdéses időszakban. Az egészségügyi szolgálati jogviszony időtartamát figyelembe kell-e vennünk a besoroláshoz és a jubileumi jutalomhoz?

Kérdés: A munkavállaló rendes beosztása hétfőtől péntekig reggel 6 órától délután 2 óráig tart. A munkavállaló munkaköre csoportvezető, feladata, hogy munkaidején kívül, az őáltala meghatározott időpontban ellenőrizze a beosztottjai munkáját. Ezt az ellenőrzést este 8-tól este 10 óráig végzi. Helyesen járunk-e el, ha az ellenőrzéssel töltött munkát 50%-os túlóraként számoljuk el? Ha ez az ellenőrzés például este 10 órától éjfélig tart, akkor a következő napon, reggel 6 órától törvényesen munkába állhat-e?

Kérdés: Szociális intézményünkbe felvett gazdasági vezetőt milyen kategóriába kell besorolni, milyen jogviszonyok vehetők figyelembe? Szociális szakirányú végzettsége nincs. Gazdasági főiskolán közgazdászvégzettséget szerzett 2001. június 14-én. A munkakör betöltéséhez a szakirányú végzettsége tehát megvan. 1992. július 1. előtt nem állt még jogviszonyban. Közalkalmazotti jogviszonyban sem dolgozott még, csak munkaviszonyban állt ezt megelőzően. Mely jogviszonyait lehet figyelembe venni a közalkalmazotti besorolás megállapításához?

Kérdés: Cégünknél májusban került sor üzemi tanács választására. Az üzemi tanács elnöke egy teljes állománygyűlést hívott össze, hogy a munkavállalókkal megvitassanak egy sor előre megküldött témát. Ugyanakkor a meghívóban szerepelt, hogy a gyűlésen nem vehetnek részt azok a kollégák, akik munkáltatói jogkört gyakorolnak. Jeleztük az üzemi tanács felé, hogy ezzel nem értünk egyet, végül mégis minden vezetőt eltanácsoltak a megbeszélésről, még a műszakvezetőket is. Szerintünk ez nem volt helyes, egyrészt mert a műszakvezető nem minősül a munkáltatói jogkör gyakorlójának, másrészt mert ez indokolatlan megkülönböztetés a munkavállalók között. Ebben kérjük állásfoglalásukat.

Kérdés: Társaságunk fő profilja hulladékgyűjtés és -szállítás. Tehergépkocsi-vezető munkakörben dolgozó kilenc munkavállalónk közül ketten elérték az öregséginyugdíj-korhatárt, de továbbra is szeretnének aktívan dolgozni, és társaságunk továbbra is foglalkoztatni kívánja őket. A társaság döntése alapján nyugdíjas munkavállalóink bruttó munkabérét előzetesen a munkavállalóval közös megegyezéssel csökkentettük addig a mértékig, ameddig a nettó munkabére ugyanannyi lett, mint korábban, illetve a többi nem nyugdíjas státuszú munkavállaló esetében. Helyes-e a megítélésünk – különösen az Mt. 12. §-ában szabályozott egyenlő bánásmód követelményére tekintettel – a nyugdíjas munkavállalóink bruttó munkabérének közös megegyezéssel történő csökkentését illetően, amelynek alapján az eltérő levonások miatt (a nyugdíjasok ugyanis mentesülnek a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék alól) ugyanannyit kapnak kézhez, mint az ugyanebben a munkakörben dolgozó nem nyugdíjas státuszú munkavállalók? Az egyik nyugdíjas munkavállaló előzőleg és utólagosan is szóban sérelmezte a bruttó munkabérének csökkentését, mert állítása alapján más munkáltatóknál a nyugdíjas munkavállalók többet keresnek. Sérti-e társaságunk döntése az egyenlő bánásmód követelményét, amennyiben nyugdíjas státuszú munkavállalóink bruttó munkabére kevesebb, nettó munkabére viszont forintra ugyanannyi, mint nem nyugdíjas státuszban álló, ugyanezen munkakörben dolgozó munkavállalóinknak?