Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete

Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az átlagkereset számításának szabályait az Mt. 152. §-atartalmazza. Általános szabály szerint az átlagszámítás alapjául szolgálóirányadó időszakra (általában az utolsó négy naptári negyedévre, amikorlegalább egyszer volt kifizetés a munkavállaló részére, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Törvényi mértéket meghaladó végkielégítés és a foglalkoztatott által fizetendő járulékok

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a végkielégítés kifizetésének minimális feltételeittartalmazza, és nem állapít meg olyan kógens szabályt, amely az Mt.-től amunkavállalóra vonatkozó kedvezőbb eltérést tiltaná. Nem kizárt tehát, hogy afelek megállapodása a végkielégítésre jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Melyik nappal szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony?

Kérdés: Amennyiben a közalkalmazott utolsó munkában töltött napja a hónap 22. napja, vajon melyik nappal szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony? Helyes-e az alábbi megfogalmazás: "a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez 2010. április 22. napi hatállyal hozzájárulok" vagy "a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez 2010. április 22-ével hozzájárulok".
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a kérdésből nem állapítható meg, hogyaz adott esetben mi a megszüntetés jogcíme, azt nem lehetséges minden kétségetkizáróan megválaszolni. Az "utolsó munkában töltött nap" ugyanakkor arra engedkövetkeztetni, hogy a szóban forgó esetben nagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Felmentési időre járó átlagkereset – visszakövetelhető-e az örököstől?

Kérdés: Munkavállalónk a munkáltatói rendes felmondás közlését követően, de még a felmentési idő letelte előtt elhunyt. Cégünk a törvénnyel összhangban az utolsó munkában töltött napon kifizette részére a felmentési időre járó átlagkeresetet. Vajon visszakövetelhetjük-e ezt a munkavállaló örököseitől?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony személyes jellegű jogviszony. Ez többekközött azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a munkavállaló meghal, amunkaviszony automatikusan megszűnik [Mt. 86. § a) pontja]. A munkáltatóáltalában véve jogosult arra, hogy az elhunyt munkavállalóval szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás

Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a munkáltatónem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása,illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve agyermek hároméves koráig – fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Munkabérfizetés – jogviszony megszűnésekor

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogyha hónap közepén megszűnt azonnali hatállyal a munkaviszony, számfejti ugyan a bért (kiadja a dolgozónak a bérlapot is másnap), de azzal, hogy azt majd a következő hónap fizetésnapján utalja el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbeli díjazásra nem a munkabér kifizetésére vonatkozóáltalános munkabérvédelmi szabályok vonatkoznak, hanem az Mt. 97. § (2)bekezdése, mely szerint a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor), azutolsó munkában töltött napon a munkavállaló részére ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Átlagkereset – visszakövetelése a felmentési idő alatt?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A felmondási idő első 15 napját ledolgozta, azt követően – a 30 napos felmondási idő felében – felmentettük a munkavégzés alól, és az utolsó munkában töltött napon kifizettük számára járandóságait, ideértve a felmentési időre járó átlagkeresetet is. Utóbb tájékoztatott bennünket arról, hogy a felmentési idő alatt más cégnél helyezkedett el. Visszakövetelhetjük-e a felmentési időre kifizetett átlagkeresetet?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói rendes felmondás esetén a munkáltató köteles amunkavállalót a felmondási idő felében felmenteni a munkavégzés alól. Amunkavégzés alól mentesítési időszakot nevezzük felmentési időnek. A felmentésiidő legalább felét – vagyis a felmondási idő legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Álláskeresési támogatásra való jogosultság

Kérdés: Másfél éve megszűnt a több mint 3 éve fennálló munkaviszonyom. Mikortól kell az álláskeresési járadék jogosultsági feltételeit vizsgálni? Kell-e igazolnom, hogy az elmúlt másfél évben ténylegesen állást kerestem, és igényelhetek-e álláskeresési járadékot ilyen igazolás hiányában?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 24. §-a alapján az álláskeresőt meghatározotttörvényi feltételek szerint álláskeresési támogatásként – álláskeresésijáradék, álláskeresési segély, valamint költségtérítés illeti meg.Álláskeresési járadék illeti meg azt az Flt. alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Felmondási járandóságok – ha nem fizet a munkáltató

Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
Részlet a válaszából: […] A felmondás és a felmondáshoz kapcsolódó juttatásokkifizetése két különböző jogi aktus, amelyet külön-külön kell megítélnijogszerűség szempontjából, illetve ezek időben is eltérnek egymástól. Az Mt.97. § (2) bekezdésében foglalt általános szabály szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Felmentés – forma, tartalom, közlés

Kérdés: A munkáltató felmentéssel megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyomat. Annak közlése során nem a közszférában kötelező formanyomtatványon – megfelelő formában és tartalommal – tette ezt. Ugyan készült egy felmentésről szóló értesítés, amely tartalmazta, hogy ez a nyilatkozat megszünteti jogviszonyomat, ennek indokát is adta, megjelölte a felmentési idő kezdetét, az utolsó munkában töltött napot (azaz a munkavégzés alóli felmentés napját), továbbá a jogviszonyom megszűnésének várható napját. Azonban én ezt nem vettem át. Kérdésem, hogy a felmentésem jogszerűen történt-e, ha arra nem a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével és átadásával került sor?
Részlet a válaszából: […] A felmentést a közalkalmazottal minden esetben írásban kellközölni. A jognyilatkozat írásba foglalása önmagában nem elegendő, szükséges,hogy azt az intézkedés megtételére jogosult munkáltatói jogkört gyakorlószemély, illetve a munkavállalói nyilatkozat esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
1
4
5
6