Találati lista:
971. állásfoglalás / 1739 Felmondás közlése szabadság alatt
Kérdés: Munkavállalónk szabadságát tölti. Gazdasági okokból azonban úgy határoztunk, hogy felmondunk neki. Az a tény, hogy szabadságon van, akadálya annak, hogy kipostázzuk a felmondását? Amennyiben nem, a levélben történő felmondás esetén mikor kezdődik a felmondási idő?
972. állásfoglalás / 1739 Rendkívüli munkavégzés – nem a munkaszerződés alapján rendelhető el
Kérdés: Cégünknél néha szükség van arra, hogy túlórát is beiktassunk a heti munkarendbe. Lehetőségünk van arra, hogy a munkaszerződésben szerepeltessük: a munkavállaló kötelezi magát a cég érdekeinek megfelelően a túlóra vállalására?
973. állásfoglalás / 1739 Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?
974. állásfoglalás / 1739 Napi pihenőidő biztosítása
Kérdés: Élelmiszerüzlet vagyunk, a nyitva tartásunk alapján (mindennap 6-22 óráig) több műszakos munkarendben dolgoznak munkavállalóink. Rendkívüli esetben (mondjuk betegség miatt) előfordul, hogy a délutános műszakból, amely 22 óra 10 percig tart, délelőttös műszakba kellene visszajönnie a dolgozónak. A délelőttös műszak 5 óra 50 perckor kezdődik, de így nincs meg a 8 óra pihenőidő sem (kollektív szerződésünk nincs a dolgozókkal). Van valami lehetőség ebben az esetben, hogy a dolgozót mégis visszarendeljük? Ilyenkor utólag kellene megadni neki a pihenőidőt?
975. állásfoglalás / 1739 Idénymunka pihenőnapok nélkül
Kérdés: Hathavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló folyamatos munkavégzése napjainak a száma mennyi lehet? Beosztható úgy, hogy 12 nap munkavégzést követően egy pihenőnapot kap kampánycsúcsmunkák idején, ha a munkaidőkeret tartalma alatt a be nem osztott pihenőnapokat meg fogja kapni akkor, amikor nincs annyi munka? Mezőgazdasági munkára, szárítási és aratási időszakra vonatkozik a kérdés.
976. állásfoglalás / 1739 Szabadság hiányában nem lehet fizetetlen távollét
Kérdés: Évente két alkalommal, nyáron két hétre, decemberben egy hétre leállunk. Fiatal munkavállalóinknak nincs megfelelő számú szabadsága. Lehet-e igazolt, nem fizetett napot adni ebben az esetben?
977. állásfoglalás / 1739 Központi üzemi tanács és üzemi megbízott
Kérdés: A tavaszi üzemi tanácsi választások során a következő problémával szembesültünk. Társaságunknak négy telephelye van, ezek egyikén azonban csak 22 fő dolgozik. Itt üzemi megbízott választására került sor. Kérdésem, hogy ez az üzemi megbízott mindenképpen tagja lesz a központi üzemi tanácsnak is? Jogszerű-e, ha a központi üzemi tanács úgy állapodik meg a munkáltatóval, hogy az üzemi megbízott csak tanácskozási joggal vehet részt a központi üzemi tanács ülésein, tekintve hogy arányaiban nagyon kevés munkavállalót képvisel?
978. állásfoglalás / 1739 Munkáltató által szükséghelyzetben okozott kárért való felelősség
Kérdés: A munkahelyen tűz ütött ki, és a hatékony oltás érdekében a munkavállalókat haladéktalanul ki kellett menekíteni. Az öltöző megmenekült ugyan, de a tűzoltás során teljes mértékben eláztak az ott tárolt ruhák és táskák, a bennük lévő értékekkel együtt. Több munkavállalónak is nagyobb mértékű kára keletkezett, különösen a tönkrement mobiltelefonok miatt. A munkáltató mennyiben felel ezekért a károkért?
979. állásfoglalás / 1739 Vezetői követelés besorolása a felszámolás során
Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?
980. állásfoglalás / 1739 Prémiumszabályzat – a munkáltatói visszavonás lehetősége
Kérdés: Módunkban áll-e súlyos gazdasági helyzetben egyoldalúan csökkenteni a prémiumszabályzatban egyoldalúan megállapított prémiumot, illetve szükség esetén esetlegesen megszüntetni azt a munkahelyek megtartása és a létszámleépítés elkerülése érdekében?
