Munkaviszony minősítése bíróság által

Kérdés: "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. Minősítheti-e a bíróság a munkaviszonyt (peres eljárás során) úgy, hogy "X" munkavállalónak "A" céggel, valamint "B" céggel szemben az Mt. 195. §-a szerinti több munkáltató által létesített munkaviszonya áll fenn?
Részlet az állásfoglalásából: […] A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a bíróság nem a felek megállapodásának elnevezése, hanem annak tartalma (a felek közötti foglalkoztatási gyakorlat) alapján minősíti. Így elképzelhető, hogy noha a munkaszerződés egy munkavállaló és egy munkáltató között jött...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 29.

Hátrányos jogkövetkezmény és munkaviszony-megszüntetés együttes alkalmazásának tilalma

Kérdés: Elmulasztottam megjelenni egy fontos szerződéskötésnél, ami miatt a cég, ahol dolgoztam, elveszítette az üzletet. Ezért a munkáltatóm azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyomat. A felmondás után vettem észre, hogy az utolsó havi időarányos munkabéremet 20%-kal csökkentette. Mikor megkérdeztem az okát, azt mondta, hogy ez is szankció az elkövetett hibámért. Megteheti ezt a munkáltatóm?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkabérből való levonásnak az Mt. rendelkezései értelmében jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye [Mt. 161. § (1) bek.]. A törvény azt is kimondja, hogy a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 29.

Szakszervezeti jognyilatkozat pótlása

Kérdés: Cégünknél két munkavállaló is dolgozik azonos munkakörben, egyikük védett szakszervezeti tisztviselő. Utóbbi év eleje óta gyakorlatilag nem dolgozik, a teljes munkaidejére nézve kikérték a szakszervezeti munkaidő-kedvezményt. A munkakört a vezetőség át kívánja szervezni, egy munkavállaló is elég lesz a feladatok ellátására. Ebben az esetben felmondhatunk-e a szakszervezeti tisztviselőnek, aki egyébként kevesebb gyakorlattal rendelkezik, és a másik munkavállaló jobban el tudja látni a feladatokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő, munkajogi védelemre megjelölt munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez [Mt. 273....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 29.

Vasárnapi műszak elcserélése

Kérdés: Munkavállalóink esetenként vasárnapi munkavégzésre is be vannak osztva. Azonban vannak olyanok, akik mindig egymás között cserélnek, hogy ne kelljen vasárnap dolgozniuk. Lehet-e kötelezni a munkavállalót arra, hogy esetenként szombaton vagy vasárnap dolgozzon, és ha ezt továbbra is visszautasítja, akkor ezt szankcionálni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szombati munkavégzésnek, a munkaidő e napra történő beosztásának semmilyen speciális korlátja nincsen. Ami a vasárnapot illeti, az Mt. 101. §-a sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben a munkáltató jogszerűen oszt be rendes munkaidőt e napra. Az itt felsorolt esetek mellett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 29.

Nemdohányzók védelme

Kérdés: Egy könyvelőirodában dolgozom, ahol eddig csak a kertben lehetett dohányozni. Ezen a főnöknőm 2015 májusától változtatott, most már az irodai szobájában dohányzik, ahova a többi dohányos kolléganőt is behívja. A szoba résein csak úgy árad ki a cigarettafüst. Többszöri kérésemre sem hajlandó az irodában való dohányzást abbahagyni. Asztmás vagyok, és 3 hónapja olyan súlyosan romlott az állapotom, hogy kórházba is kerültem miatta. A válasza az, hogy elege van a hisztiből, ha nem tetszik, el lehet menni. 17 éve dolgozom a cégnél, nem tudom, mitévő legyek, mik a jogaim és mit tehet meg a munkáltató? Mit tehetnék ebben az ügyben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Ndtv. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a dohányzásra kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni a munkahelyeken. Az Ndtv. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint viszont...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Baleset csoportépítő tréningről hazafelé – a munkáltató felelősségének kérdései

Kérdés: A cég csoportépítő tréninget tartott a Balaton mellett. Visszautazáskor az egyik kocsi és a benne ülő dolgozók súlyos balesetet szenvedtek. Ez munkahelyi balesetnek tekinthető-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tényállás a különböző jogterületek szempontjából különbözőképpen ítélhető meg. Munkajogi szempontból abból kell kiindulni, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bek.]. Ha a szóban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Baleset utáni munkavállalói igények

Kérdés: 60 évesen előrehozott nyugdíjas lettem, de a munkámat folytattam tovább. Több mint 35 éve a nemzetközi árufuvarozásban veszek részt. 2016. I. 20-án rakodás közben megcsúsztam, leestem a platóról. Hívtam a munkáltatómat, elmondtam, hogy nem tudom továbbvinni az árut, mert balesetet szenvedtem. Ott a helyszínen nem kaptam orvosi ellátást, a mellettem rakodó kolléga segített beülni a fülkébe, és vártam a váltótársamat, aki órákkal később érkezett csak meg. Kerülővel hazaszállítottak, mert útközben felvettünk egy új kollégát, akinek azonnal indulnia kellett. A baleseti osztályra nem vittek be, otthon felvittek a harmadik emeletre, és elmentek. Másnap a feleségem mentőt hívott, ami elszállított a baleseti sebészetre. Megállapították, hogy a jobb térdem eltörött, és erős rándulásom van, teljesen begipszelték a lábamat. Még azon a héten felkeresett a munkáltatóm és az irodavezető, elmondtam nekik a történteket. Felajánlották, hogy mivel nem vetne jó fényt a cégre, ha jegyzőkönyvet vennének fel, úgy gondolták, fizetnek mindent utánam, mintha dolgoznék. Mivel régóta ismerjük egymást, rábólintottam. Azt mondták, hogy kiszámolnak egy átlagbért, és azt utalják. Februárban utalták azt az összeget, amiért januárban megdolgoztam, márciusban utaltak 70 000 Ft-ot, áprilisban csak akkor utaltak, amikor telefonáltam, ismét 70 000 Ft-ot. Mivel minden hónap 10-én van fizetés, úgy gondoltam, hogy felkeresem a munkáltatót, hogy a következő fizetésnap előtt tisztázzuk a dolgokat. Sajnos erre nem került sor, mert április 19-én kaptam egy ajánlott levelet, hogy 2016. III. 31-gyel a munkaviszonyomat megszüntették. Másnap bementem a munkaügyi felügyelőségre, és panasz tettem, azóta semmit nem tudok, nem keres senki, pénzt sehonnan nem kapok. Meddig kell még várnom, vagy hova kell mennem? Baleseti jegyzőkönyvet a mai napig nem kaptam. A gyógyulásom sajnos lassú, a mai napig kezelésekre járok.
Részlet az állásfoglalásából: […] A leírtakból megállapíthatóan Önt a munkaviszonyával összefüggésben érte kár, amelyért a munkáltató teljes kártérítési felelősséggel tartozik [Mt. 166. § (1) bek.]. Nincs akadálya, hogy a felek a munkavállaló kárigényét megállapodásban rendezzék, és a kérdésben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés – az "aláírás" visszavonása

Kérdés: Nagyon sikeres 3 évet és 2 hónapot töltöttem egy cégnél területi képviselőként. Megnőtt az eladásunk, részben a befektetett munkám által. 2016. június 9-én reggel fölhívott a főnököm, hogy 15 órára menjek be a cég központjába, majd közölték velem, hogy azonnali hatállyal felmondanak, mert a többi kollégám nem szeretne velem együtt dolgozni, mivel elviselhetetlen a modorom. Nagyon megdöbbentem. Majd megkérdezték, hogy melyik típusú megszüntetést választom, a közös megegyezést, vagy az azonnali hatályú felmondást, amit ők nem javasolnak. Én a közös megegyezést választottam, és alá is íratták velem. Le kellett azonnal adnom a munkaeszközeimet, autót stb. A történteket átgondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy nem jól döntöttem. Az a kérdésem, hogy a közös megegyezést vissza tudom-e vonni, ha igen, milyen módon? A kilépőpapírokat nekem kell átvennem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közös megegyezés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre (Mt. 14. §), feltételezi mindkét fél egybehangzó akaratát. A közös megegyezés ebből kifolyólag csak mindkét fél egyetértésével módosítható. A munkavállaló egyoldalúan nem "vonhatja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Igazolatlan távollét miatti azonnali hatályú felmondás

Kérdés: Munkavállalónk négy napja nem jelent meg munkahelyén. Telefonos elérhetősége nincs, a lakcímkártya szerint bejelentett tartózkodási helyén felkerestük, az épület lakatlannak látszik. Milyen kötelezettségei és lehetőségei vannak ilyen esetben a munkáltatónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Az a tény, hogy a munkavállaló napok óta nem tesz eleget ezen kötelezettségének, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Munkáltatói felmondás – az utolsó munkában töltött nap

Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő adott munkavállaló vonatkozásában 30 nap. A munkavállaló a felmondási idő második felére kéri mentesítését a munkavégzés alól egy részletben, az első felére pedig szabadság kiadását. Kérdésem, hogy ebben az esetben az Mt. 80. §-a alapján mely nap számít az utolsó munkában töltött napnak az igazolások kiadása szempontjából? A felmondás napja, vagy 15 napra járó szabadság lejártának a napja, vagy a felmondási idő utolsó napja? Abban az esetben, ha a munkavállaló a felmondási idő első felében kéri a mentesítését, és a felmondási idő másik felére kéri a szabadságai kiadását, mely nap lesz az utolsó munkában töltött nap az Mt. 80. §-a tekintetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.
1
…
72
73
74
…
174