Éjszakai pótlék – nem váltható meg szabadság kiadásával

Kérdés: Éjszakai műszak után járó pótlékot a munkavállaló kérésére megválthatja-e a munkáltató szabadidő (csúszó) kiadásával?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (ún. műszakpótlék) jár. A változást ebből a szempontból...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 7.

Munkaidő-beosztás és szabadságolási terv

Kérdés: Az Mt. 124. §-ában visszatérő a munkaidő-beosztás és a szabadság korrelációja. Mit kell előbb elkészíteni: a beosztást vagy a szabadságolási tervet? Az Mt.-ből úgy tűnik, mindenképpen a munkaidő beosztása készül el először, és csak utána jöhet a szabadság kiadása, mert ellenkező esetben a munkáltató eleve nem osztaná be a munkavállalót a szabadságként tervezett időszakra. Jól gondolom?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 7.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidőkeret maximális tartama

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazunk kölcsönvevőként munkavállalókat. A saját munkatársainkat hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk, és ebben a rendszerben szeretnénk alkalmazni a kölcsönzött munkaerőt is. A kölcsönbeadó egy hónapos munkaszerződéseket köt velük, amelyeket – ha a munkavállalóra még szükség van – egy-egy hónapra meghosszabbít. Legutóbb azt jelezte, hogy ilyen esetben nincs lehetőségünk hat hónapos munkaidőkeret alkalmazására. Milyen alapon mondhatja ezt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 7.

Vasárnapi pótlékra való jogosultság készenléti jellegű munkakörben megszakítás nélküli tevékenység esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk karbantartóként dolgozik, készenléti jellegű munkakörben; a tevékenység jellege miatt megszakítás nélküli munkarendben. Amennyiben vasárnapra beosztjuk dolgozni (rendes munkaidőben), akkor jár neki a vasárnapi 50%-os pótlék, vagy nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] Vasárnapi, rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén ötvenszázalékos mértékű vasárnapi pótlék jár a munkavállalónak, ha vasárnap a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag azért kötelezhető, mert– több műszakos tevékenység keretében vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 17.

Tandíjlevonás munkabérből és tanulmányiszerződés-módosítás

Kérdés: Egy munkavállalónk tanulmányait – tanulmányi szerződés alapján – a tandíj 75%-ának kifizetésével támogatjuk. A főiskola a tandíj 100%-át számlázza ki felénk, mi pedig 25%-ot visszavonunk a munkavállaló béréből. Amennyiben ez a visszavonás nem történt meg, ezt visszamenőleg megtehetjük, illetve ha igen, milyen határidőn belül? Egy másik munkavállaló nem fejezi be a szerződésben meghatározott idő (hét félév) alatt a tanulmányait, hanem további két félévig fog még főiskolára járni. A cég vezetése jóváhagyta erre az újabb egyéves időszakra is a támogatás folyósítását. Ebben az esetben kell-e módosítani a tanulmányi szerződést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a tandíj 25%-ára vonatkozó követelését a munkavállaló hozzájárulásával vonhatja le a munkabérből [Mt. 161. § (2) bek.]. A hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a levonás összegét, gyakoriságát és jogcímét is. Ez megtehető külön nyilatkozatban,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 17.

Költségtérítés tartalmának rögzítése

Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Általános szabály szerint az alapbér mellett a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. Az indokolt költségeket azonban a törvény nem nevesíti, azok függenek az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 17.

Munkavégzési helytől eltérő külföldi betanulás

Kérdés: Svájci tulajdonú munkáltató vagyunk, dolgozóink betanulásra szoktak kimenni Svájcba akár fél évre is. Az Mt. szerint viszont 44 napnál nem lehet több az eltérő munkahelyen foglalkoztatás. Munkaszerződésünk az alábbiakat tartalmazza a munkavégzés helyére: "Munkavállaló munkavégzési helye változó. Területileg Magyarország." Hogyan tudnánk a munkaszerződést módosítani, hogy 44 napnál több is lehessen a külföldi (Svájc vagy Németország) munkavégzés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató egyoldalúan, utasítással évente valóban csak legfeljebb 44 beosztás szerinti munkanap, vagy 352 óra erejéig kötelezheti a munkavállalót arra, hogy a munkaszerződésétől eltérő helyen végezzen munkát. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 17.

Szabadságra való jogosultság – a munkában töltött idő

Kérdés: Cégünknél a szabadságra jogosító idő megállapításánál merültek fel problémák. Ha a felmondási időre a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő tartamára jár-e szabadság? Ha valamelyik munkavállalónk például 55 napig táppénzen van, akkor neki milyen időtartam után jár szabadság: mind az 55 napra, vagy csak 25 napra? Továbbá, ha táppénz esetén jól értelmezzük, hogy az első harminc napra jár szabadság, akkor a 2013. évről áthúzódó táppénz esetén 2014-ben újra indul ezen harminc nap számítása (tehát adott esetben 2014. januárban töltendő táppénzes állomány alatt is jogosult szabadságra)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A törvény szerint a szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendő– a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 17.

Alkalmi munka – rendkívüli munkaidőben és vasárnap

Kérdés: Társaságunk alkalmi munkavállalókat foglalkoztat esetenként, kisegíteni bevásárlóközpontokban lévő üzleteiben. A munkavállalókkal órabérben állapodtunk meg. A munkavégzés időtartama a nyitvatartási időhöz igazodva 9-11 óra naponta. A 8 órán felüli időre (1-3 órára) kell-e túlórát (rendkívüli munka pótlékát) fizetni, s amennyiben igen, és a munkavállaló vasárnap dolgozik, ezt a vasárnapi pótlék mellett is kell fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott alkalmi munkavállaló is munkaviszonyban dolgozik, és jogviszonyára – ha az Mt. 201-203. §-ai eltérően nem rendelkeznek – az Mt. szabályait kell alkalmazni. A rendkívüli munkaidőre és annak díjazására vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 17.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy cégnél 6 havi munkaidőkeretet alkalmaznak. A munkaidőkeret zárása után, ha többet dolgoznak a munkavállalók, mint a 6 hónap kötelező munkanapjainak száma, 150 vagy 200%-kal kell kifizetni a túlmunkát? Hogy kell eljárni a ki nem adott pihenőidő kapcsán? El lehet-e térni a kollektív szerződésben a törvénytől a túlmunka kifizetésére vonatkozóan?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 107. §-ának a) és b) pontja szerint rendkívüli munkaidőnek minősül – többek között – a munkaidő-beosztástól eltérő időpontban teljesített, illetve a munkaidőkereten felüli munkaidő. A munkaidő-beosztástól eltérő időpontban teljesített rendkívüli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 17.
1
…
127
128
129
…
174