Versenytilalmi megállapodás munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Cégünknél kölcsönzött munkavállalókat alkalmazunk, akár több évre is. Ez alatt az idő alatt olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek versenytársainknál is kamatoztathatók. Ennek kizárása érdekében versenytilalmi megállapodást szeretnénk velük kötni. Van-e erre lehetőség, akár általunk, akár a kölcsönbeadó által?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaerő-kölcsönzés során a munkaviszony a munkavállaló és a kölcsönvevő között jön létre. Az Mt. versenytilalmi megállapodásra vonatkozó 228. §-ának (1) bekezdése szerint pedig: "a felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 19.

Munkarend módosítása

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben, de egyébként hétfőtől péntekig, napi 8 órában végeznek munkát; ugyanakkor bizonyos esetekben – például helyettesítés miatt – be kell hívni őket 12 órás műszakrendbe is. Mennyivel előtte kell őket tájékoztatnunk arról, hogy más beosztásba kerülnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.].A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 19.
Kapcsolódó címkék:    

Felmondási idő és végkielégítésre való jogosultság időtartamának meghatározása

Kérdés: Munkavállalónk a jogelődünknél 2004. április 1-jén létesített munkaviszonyt, mi 2012. január 1. napjától jogutódlással foglalkoztattuk tovább. 2014. március 31-én vette át a munkavállaló a munkáltatói felmondását, munkaviszonyát a telephely megszűnése miatt kellett megszüntetni. 2012. január 1-jét követően 30 napot meghaladó távolléte nem volt. A jogelőd munkáltatótól azonban erre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésünkre. A jogviszony hossza és a közlés dátumának figyelembevételével hány nap felmondási időre és hány havi végkielégítésre jogosult a munkavállalónk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felmondási idő általános szabály szerint harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.]. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően az Mt.-ben meghatározottak szerint hosszabbodik meg [Mt. 69. § (2) bek.]. Így...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 19.

Törvényes késedelmi kamat számítása

Kérdés: Az Mt. 160. §-a értelmében a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamat a felek megállapodása alapján jár. A Ptk. 6:47. §-a azonban a pénztartozások utáni kamatokra vonatkozó szabályokat rögzíti, késedelmi kamatról szóló rendelkezést nem találtunk. 2014. március 15. napját követően van-e lehetőség munkaviszonnyal összefüggő pénztartozás után jogszabályi rendelkezés alapján késedelmi kamatot felszámítani, vagy kamat felszámítására kizárólag a felek megállapodása esetén kerülhet sor?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 160. §-a a 2014. március 15. napjával hatályba lépett Ptk. rendelkezéseire hivatkozással szabályozza, hogy a felek pénztartozás esetére kamatot köthetnek ki (Mt. 160. §). Ezen kamatkikötésre vonatkozó rendelkezés valóban az ún. ügyleti kamatot szabályozza, mely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 19.
Kapcsolódó címkék:    

Szombati nyitva tartás túlóra nélkül

Kérdés: Élelmiszer- és vegyiáru-boltjaink nyitvatartási idejéhez igazodóan a munkavállalók hétköznap 8 órát dolgoznak. Szombaton is szeretnénk rendszeresen nyitva tartani 8-12 óra között. Eddig a munkavállalókat a szombati napjukon 100% pótlékkal fizettük ki, mivel a pihenőnapjukon dolgoztak. Nem szeretnénk rendszeresen, tervezetten túlórát beosztani. Megoldható-e, hogy aki szombaton bejön dolgozni, az hétfőn csak négy órát dolgozik (12-kor kezdene)? Ezzel ugyanis meg lesz a munkavállalónak egybefüggő 48 óra heti pihenőideje és 40 órás munkaideje. Elkerülhető-e ezzel a szombati túlóráztatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A megoldás azért nem jó, mert a heti munkaidő és pihenőidő mértékét is – általános szabály szerint – a naptári héten kell betartani. A törvény szerint hét: a naptári hét, vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 19.

Tanulmányi szerződésből eredő jogok – nem engedményezhetők

Kérdés: Kölcsönbeadó cégként dolgozunk, és kölcsönvevőink sok esetben kérik, hogy a kölcsönzött munkavállalókkal kössünk tanulmányi szerződést. Ezt követően, ha átveszik saját állományukba a munkavállalót, azt várják, hogy a tanulmányi szerződést engedményezés keretében "kössük át" rájuk, és a munkavállaló náluk legyen köteles fenntartani a munkaviszonyát. Van-e erre lehetőség, és ha igen, milyen módon?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 19.

Erkölcsi bizonyítvány – fontos lehet július 1-jétől

Kérdés: Alapítványi fenntartású általános iskola vagyunk, így tanárainkat és tanítóinkat munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. Azt hallottuk, hogy 2014. július 1-jétől szigorodnak a neveléssel foglalkozó munkavállalók foglalkoztatásának szabályai, és büntetett előéletű munkavállalót nem foglalkoztathatunk. Szeretnénk tudni, hogyan tudjuk ellenőrizni a büntetett előéletet, és mit kell tennünk, ha valaki nem felel meg a feltételeknek?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2014. július 1-jétől valóban módosul az Mt., és szabályozza a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatónál foglalkoztatható munkavállalók körét. Ennek értelmében ilyen munkáltató a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 19.

Vezető állású munkavállaló munkaszerződése

Kérdés: A vezető állású munkavállalók munkaszerződésében miről lehet megállapodni? Ha jól tudom, akkor változott a szabályozás márciusban; igaz az, hogy a vezető állású munkavállalónak innentől kezdve akkor is dolgoznia kell, ha egyébként beteg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 2014. március 15-én hatályba lépett rendelkezései szerint a vezető állású munkavállalókra nézve munkaszerződésük széles körben eltérhet a törvényi rendelkezésektől.Az Mt. általános szabályaitól eltérően, amely szerint munkaszerződés a törvény Második...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 28.

Gyermek utáni pótszabadság – nem jár az élettársnak

Kérdés: Jár-e a gyermek után pótszabadság, aki a munkavállaló élettársának gyermeke, és közösen nevelik? Ha nem, akkor a munkavállaló hozzátartozójának minősül-e ez a gyermek, tehát személyes ápolása céljából igényelhet-e fizetés nélküli szabadságot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. definíciójából kell kiindulni, amely szerint gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek [Mt. 294. § (1) bek. c) pont]. A Cst. szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 28.

Gyermek utáni pótszabadság – önállóan nem váltható meg

Kérdés: 2013. december 1-jétől határozatlan időre kötöttünk munkaszerződést egy munkavállalónkkal, amelyet azonban 2014. március 6-án, próba­idő alatt azonnali hatállyal megszüntettünk. A munkavállalónak három 16 év alatti gyermeke van. Kérdésünk, hogy a gyermek utáni pótszabadságnapokat arányosan kell-e elszámolni és kifizetni, ha nem vette igénybe, vagy sem?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A pótszabadságok egyike a 118. § szerinti, tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek után járó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 28.
1
…
124
125
126
…
174