Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz

Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatottakra is irányadókpéldául a munkaidő-beosztási szabályok, a napi munkavégzés nem haladhatja meg a12 órát, ügyelet esetén a 24 órát (lásd az Mt. 119. §-át). A heti 44 órásmunkaidőmérték feletti rendkívüli munkavégzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Szabadnap a munkaszüneti napi munkáért?

Kérdés: Alkalmazottaink a kórházban hathavi munkaidőkeretben és három műszakos munkarendben dolgoznak. A munkaszüneti napon beosztás szerint dolgozók a havi díjazásukon felül megkapják a munkaszüneti napra járó 100%-os bérpótlékot is. Jár-e plusz szabadnap is részükre?
Részlet a válaszából: […] ...összegű – pótlék is megilleti [Mt. 147. § (2) bek.]. Ezentúlmenően szabadnap már nem jár. Ha a munkáltató egészségügyi ügyelet ellátására kötelezi amunkavállalót, részére a kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásávalrendezett ügyeleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Osztott munkaidő-beosztás – a két rész közé eső idő megítélése

Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha az osztottmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak a közbeeső időben is amunkahelyükön kell tartózkodniuk, ez az idő ügyeletnek minősül, és ekként díjazandó(LB Mfv. II. 10.656/1999/2.). Jelen esetben viszont a munkáltató rendelkezésealapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Elektronikus munkaidő-nyilvántartás

Kérdés: Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. 140/A. §-a úgy rendelkezik, hogy amunkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívülimunkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának kiadásával, valamintegyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat. Az Mt. tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Engedélyezett távollét munkaidőkereten túli "lecsúsztatása"

Kérdés: Cégünk általános munkarendben üzemel, munkavállalóinkat egyhavi munkaidőkeretben és teljes munkaidőben (napi 8, heti 40 órában) foglalkoztatjuk. Megállapodhatunk-e jogszerűen a munkavállalókkal arról, hogy az adott munkaidőkeretben – az engedélyezett távollétük miatt – le nem dolgozott munkaóráikat csak a következő munkaidőkeret alatt dolgozzák majd le?
Részlet a válaszából: […] ...együtt a tizenkét órát nem haladhatja meg. Ezen túl, amunkaidőkeret átlagában a heti munkaidő – a rendkívüli munkavégzéssel, azügyelettel, valamint az engedélyezett távollét ledolgozásának időtartamával együtt– a negyvennyolc órát semmilyen esetben sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Köztisztviselői, ügykezelői besorolás alapja

Kérdés: Ügykezelőként dolgozom, és kértem a munkáltatómat, hogy a II. besorolási osztály 7. fizetési fokozatához tartozó főelőadói munkakörbe soroljon át, mert szerintem a munkakörömbe tartozó feladatok (támogatások igénybevételével összefüggő adatszolgáltatás, számítógépes adatfeldolgozási feladatok ellátása) érdemi ügyintézői feladatoknak minősülnek, ezért a középiskolai végzettségemre és a közszolgálati jogviszonyban töltött időmre tekintettel kell besorolni. Szerintem az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, hogy a munkáltatóm az engem helyettesítő munkatársamat köztisztviselőnek sorolta be, holott nem rendelkezik nálam magasabb iskolai végzettséggel.
Részlet a válaszából: […] ...alapján munkaköre tipikusan ügykezelőimunkakör, mivel a közigazgatási szervnél közhatalmi, érdemi irányítási,ellenőrzési és felügyeleti tevékenységet nem végez, ehelyett ezek gyakorlásáhozkapcsolódó, nem érdemi, és nem ügydöntő feladatokat lát el.A Ktv.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Vezető állású munkavállalók munkaidejének egyes kérdései

Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartania munkaidejük beosztását vagy felhasználását önállóan meghatározó munkavállalókrendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével kapcsolatosadatokat. Szabadságuk kiadásával és egyéb munkaidő-kedvezményükkel kapcsolatosadatokat azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Rendkívüli munkavégzés – év végén átnyúló munkaidőkeret esetén

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben alkalmazzuk munkavállalóinkat. A keret nem mindig fejeződik be a naptári év végén. A legutóbbi 2008. november 1-jétől 2009. január 31-éig tartott. Az éves elrendelhető 200 óra túlóra ebben az esetben melyik év terhére számítandó?
Részlet a válaszából: […] ...a)-d) pontjai alapjánrendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, amunkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá akészenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől amunkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Készenlét vagy ügyelet a szabadság alatt?

Kérdés: Cégünk készenlétet, illetve ügyeletet rendelne el munkavállalói részére a karácsony és az újév közötti időszakban, mellyel egy időben a megmaradt szabadságot is ki szeretné adni. A szabadság alatt elrendelhető-e készenlét vagy ügyelet?
Részlet a válaszából: […] ...alatt a munkavállaló nincs munkavégzésrekötelezve, ezzel ellentétben az Mt. 129. §-ban szabályozott ügyelet éskészenlét jogintézménye a munkavállaló számára rendelkezésre állásikötelezettséget jelent, bár tartamuk alatt tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] ...készenlét – csakúgy, mint az ügyelet – a munkáltató általegyoldalúan elrendelt, munkavégzésre való rendelkezésre állást jelent.Ugyanakkor, míg az ügyeletnél a munkavégzés helyét a munkáltató határozza meg,a készenlétnél a munkavégzés helyét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
23
24
25