282 talált cikk az ügyelet kifejezésre

Kérdés: Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például ha valaki augusztusban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak? Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, jutalom, prémium, állásidőre kifizetett bér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába. A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani?

Kérdés: Az új Mt.-ben hogyan kell eljárni, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára (55. §) nem volt beosztva? Amikor előre tervezett volt a távollét, akkor figyelembe kell venni a több műszakos tevékenységre fizetett műszakpótékot, az éjszakai pótlékot, készenléti, ügyeleti pótlékot? Ha beteg lesz, a betegszabadságnál nem kell ezeket figyelembe venni?

Kérdés: Informatikus munkavállalóink rendszerfelügyelőként gyakran teljesítenek ügyeletet. Az új Mt. szerint nemcsak az ügyelet alatti tényleges munkavégzés, hanem a teljes ügyeleti idő rendkívüli munkavégzésnek számít majd. Attól tartok, hogy így nagyon hamar kimerül a rendkívüli munkavégzés 250 órás éves kerete. Van-e más munkaidőszabály, amely során az ügyeleti időt figyelembe kell vennünk az új törvény szerint?

Kérdés: Az új Mt. alapján milyen díjazás jár a munkavállaló szabadságára? Ha jól tudom, a távolléti díj mellett ki kell fizetni a bérpótlékot is, ha az a munkavállalónak járna, de a bérpótlékot már a távolléti díj számítása során is figyelembe kellett venni. Ez azt jelenti, hogy kétszeresen számolom el a pótlékot a munkavállalónak?

Kérdés: Az új Mt. 118. §-a szerint a gyerekek után járó pótszabadság szabályaiból kimaradt, hogy csak a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a 2012-től mindkét szülő ugyanazon gyermeke után igénybe veheti a gyerekek után járó pótszabadságot? Jár-e a gyermek után járó szabadság annak a szülőnek, aki elvált, és nem él egy háztartásban a gyermekkel? A gyermek után járó szabadság kivételére és kiadására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a rendes szabadságra?

Kérdés: Úgynevezett "kismamaműszakot" meddig igényelhet a gyermekét egyedül nevelő szülő, meddig vonatkoznak rá speciális védelmi szabályok?

Kérdés: 2012. január 1-jétől módosult az Mt. 132. §-ának (2) bekezdése, amely a gyermek után járó pótszabadságról rendelkezik. Jól értelmezzük, hogy a jogszabály szerint valamennyi 16 éven aluli gyermeket nevelő munkavállalót alanyi jogon megilleti ez a pótszabadság? Feltétele-e a jogosultságnak, hogy a gyermeket a szülő saját háztartásában nevelje, vagy az elvált és gyermekétől külön élő – szélsőséges esetben gyermektartást nem fizető – szülőnek is jár? Különbség van-e a vér szerinti és a nevelőszülők megítélésében? Amennyiben alanyi jogon jár a pótszabadság, akkor milyen tartalommal célszerű nyilatkoztatni a munkavállalót?

Kérdés: Súlyos munkaadói visszaélések után a problémáimat jeleztem a Munkaügyi Főfelügyelőségnek. Hét hónap után kaptam tőlük egy semmitmondó választ, melyből világosan kiderül számomra egy vezetői szintű, korrupciógyanús ügyintézés. Amennyiben nem akarom az ügyet szó nélkül hagyni, melyik az a felettes szerv, amelyikhez fordulhatok a bizonyítékaimmal a korrekt ügyintézés érdekében? Természetesen az OMMF nem jöhet szóba ezek után.

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló polgármesteri hivatalban – figyelemmel a Ktv. 1. § (9) bekezdésére – milyen feladatkörre és milyen feltételekkel alkalmazható?

Kérdés: Az alapító önkormányzat a közterület-felügyeletet megszünteti oly módon, hogy az beolvad a polgármesteri hivatalba. Ebben az esetben a közterület vezetőjének továbbfoglalkoztatása a jogutód szervezetnél milyen módon valósulhat meg: áthelyezés, esetleg új kinevezés révén? A korábbi intézményvezetői megbízása helyett vezetőként történő áthelyezése megvalósulhat-e úgy, hogy osztályvezetői megbízást kap? Hogyan tarthatja meg a végkielégítésre való jogosultságát? A közterület-felügyeletnél foglalkoztatott köztisztviselők számára elegendő-e a tájékoztatás a munkáltató személyének megváltozásáról, vagy kinevezésmódosítás, illetve új kinevezés is szükséges? Az ő esetükben a végkielégítésre jogosító szolgálati idő folyamatosnak tekintendő-e?