Készenléti jellegű munkakör – munkaidő és díjazás

Kérdés: Intézményünknél a vagyonőrök kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Két hónap alatt tizenöt 24 órás szolgálatot kell teljesíteniük. Munkaidő-beosztásuk szerint egymást váltva, 24 óra munkavégzésre vannak beosztva, majd ezt követően 72 óra pihenőidő jár részükre. Költségvetési intézményként működünk, a Magyar Államkincstár számfejtő hely adatai alapján a havi kötelező óraszám 174 óra kellene, hogy legyen. Ennek megfelelően a kötelező óraszám havi fix béres munkavállalónál két hónapra 348 óra. A vagyonőrök azonban a fentebb kifejtettek szerint két hónap alatt 360 óra munkát végeznek. A munkaóra-különbözetre milyen összegű bér jár, ha havi fix béresek, a tevékenységünk szolgáltatási funkció, és folyamatos vagyonvédelmet kell biztosítaniuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban: az Mt. 117/B. § (1) bekezdése úgy rendelkezik,hogy a teljes munkaidő mértéke napi 8, illetve heti 40 óra. A munkajogiszabályok nem határoznak meg havi munkaidőt. Ennek oka, hogy a hónapok eltérőszámú munkanapból állnak, például a naptári napok eltérő száma...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. február 23.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. alapján a rendes szabadság kiadása során napokban -és nem órákban – kell meghatározni és nyilvántartani a kiadott szabadságnapjainak számát. Vagyis ha a munkavállaló munkaidejének mértéke napi 8 óra,akkor – függetlenül attól, hogy egyes napokon beosztása szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. február 23.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aszabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkavállaló betegsége vagy aszemélyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatásmegszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. február 2.

Munkaidőkeret módosítása

Kérdés: Kollektív szerződés rendelkezése alapján hathavi munkaidőkeretet határozott meg a munkáltatónk. A hat hónapból lassan letelik az első kettő. A napokban értesültünk arról, hogy a vezetőség a munkavégzés átszervezését fontolgatja, és jövőbeni intézkedéseivel az aktuális keretet is módosítani szeretné. Megváltoztatható-e az irányadó munkaidőkeret? A tavaszi megrendelések várhatóan nagy mértékére tekintettel a pihenőidőnk egy részét előre megkaptuk, ezáltal természetesen kevesebbet dolgoztunk, ellenben más munkakörben dolgozó kollégáink lényegesen többet voltak beosztva. Amennyiben módosítható a munkaidőkeret, jogosultak vagyunk-e az eltelt két hónap alapján járó rendes havi munkabérünkre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidőkeret hosszabb időtartam vonatkozásában határozzameg a teljes munkaidő alapján ledolgozandó munkaórák számát, a munkaidőkeretkezdetének és végének figyelembevételével. A munkaidőkeret alkalmazásával anapi munkaidő mértéke nagyobb egységekbe foglalható...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság – részmunkaidős nyugdíjasnak

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a nyugdíjas munkavállalót, akinek munkaideje heti 3x3 óra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 130. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalótminden munkaviszonyban töltött évben alap- és pótszabadságból álló rendesszabadság illeti meg. A szabadság abban az esetben is jár, ha a munkavállalófoglalkoztatása részmunkaidőben történik (MK 19.). Az Mt. nem tesz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 12.

Diákmunkát végző munkavállalók szabadsága

Kérdés: Gimnazista fiunk (17 éves) még a nyári szünet alatt diákmunkát vállalt két hónapra. Felszolgálóként dolgozott heti öt napon, napi négy órában. Munkaszerződésében nem szerepelt, hogy szabadságra lenne jogosult. Munkáltatója állítása szerint részmunkaidőre és ilyen rövid munkaviszonyra nem jár szabadság. Valóban igaza van a munkáltatójának?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 130. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalótminden munkaviszonyban töltött évben alap- és pótszabadságból álló rendesszabadság illeti meg. Az alapszabadság a munkavállalók huszonnégy éves koráig20 munkanap [Mt. 130. § (2) bekezdés a) pontja]. A fiatal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 12.

Magyarországon tanuló külföldi egyetemista munkavégzése

Kérdés: Multinacionális cég egyetemi tanulmányokat folytató fiatalok részére hirdetett meg gyakornoki álláspályázatot. A pályázat egyik nyertese egy Magyarországon tanuló kanadai állampolgár. Kell-e a foglalkoztatónak munkavállalási engedélyt kérnie a tanulmányi célból Magyarországon tartózkodó kanadai egyetemista foglalkoztatásához? Van-e korlátozás arra vonatkozóan, hogy a kanadai hallgató milyen munkaidőben foglalkoztatható?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Harmtv. 20. §-ának (2) bekezdése alapjánkeresőtevékenységet folytathat – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – atanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadikországbeli (az Európai Gazdasági Térségen kívüli) állampolgár. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. január 12.

Foglalkoztatás osztott munkakörben

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz megadásakor előrebocsátjuk, hogy a feltett kérdéskevés jogi problémát érint, a kérdések elsősorban munkaszervezési jellegűek. Alap és a válaszok jellegéből adódóan nem áll módunkban minden felmerülőlehetőségre kitérni, az alábbiakban a legfontosabb pontok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. december 15.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Egyik fizikai munkát végző, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye értelmében 45%, s nem rehabilitálható. Jelenleg táppénzes állományban van. Véleményük szerint tovább foglalkoztatható-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 85. § (3) bekezdése értelmében a munkaviszonyfennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót a munkáltatóköteles az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. Ugyan azMt. idézett rendelkezése szerint a munkáltatót e...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. december 15.

Részmunkaidős munkavállaló – csökkenthető-e a szabadsága?

Kérdés: A cégnél dolgozó egyik munkavállaló a családi életére hivatkozva kérte részmunkaidős foglalkoztatását. Az igényének megfelelően módosítottuk a szerződését, így a hét minden munkanapján rövidebb munkaidőben dolgozik. Felmerült bennünk, hogy a napi 8 órában foglalkoztatottakkal összehasonlítva a részmunkaidős munkavállaló napi 6 órás – és sajnos az átlagtól elmaradó, nem az elvártaknak megfelelő – munkája után járó szabadság csökkenthető-e részmunkaidejével arányosan?
Részlet az állásfoglalásából: […] Azt a munkavállalót, aki részmunkaidőben a hét mindenmunkanapján dolgozik, csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakkalösszehasonlítva kevesebb óraszámban, ugyanúgy egy nap szabadság mentesíti azegynapi munkavégzés alól, ahogyan a többieket. Az MK 19. kimondja, hogy arendes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. december 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
60
61
62
63