Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a behívásos munkaviszony legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőre létesíthető [Mt. 193. § (1) bek.]. A munkaidő pontos mértékét a munkaszerződésben kell meghatározni [Mt. 45. § (4) bek.]. Ha a szerződés szerinti napi munkaidőhöz képest többet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.
Kapcsolódó címkék:      

Cafeteria keretében biztosított juttatás – nem szánít be az alapbérbe

Kérdés: Kollégáimmal együtt minimálbéren vagyok foglalkoztatva. A munkáltatóm azt szeretné, hogy a cafeteriával együtt érje el a fizetésünk a minimálbér összegét. A munkáltató belevonhatja a cafeteriát a fizetésbe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése szerint a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében, vagyis a végzett munkában és annak ellenértékében. A munkabér tehát a munkavégzés ellenértéke, mely megállapítható időbér vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.
Kapcsolódó címkék:      

Elszámolás egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Egyik dolgozónk 230 000 Ft bruttó bér mellett, fűtési szezonban minden hétvégén (szombat reggel 6 órától vasárnap reggel 6 óráig) fűt. Éves szinten 250 óra túlórát számolunk el. 15%-os éjszakai pótlékot fizetünk, mivel nem jogosult műszakpótlékra. A rendes munkaideje 6.30-tól szól 15 óráig, illetve pénteken 12.30-ig. Kérem, vezessék le az elszámolás menetét!
Részlet a válaszából: […] Tekintettel a kérdésben írt munkaidő-beosztásra, feltételezhető, hogy a munkáltató egyenlőtlen munka­idő-beosztásban, munkaidőkeret alkalmazása mellett foglalkoztatja a munkavállalót. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Ügyvezető hozzátartozói kötetlen munkarendben

Kérdés: A kft. ügyvezetőjének (aki egyben 90%-os tulajdonosa a cégnek) közvetlen hozzátartozói (felesége 10%-os tulajdonos és gyermekei), akik a kft. alkalmazottjai és jóval a szakmai minimálbér feletti munkabérrel rendelkeznek, foglalkoztathatók-e az Mt. 96. §-ának (2) bekezdése szerinti kötetlen munkarendben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti. Ezt nevezzük kötetlen munkarendnek. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkaórák elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben történő elszámolásnál a tárgyhavi jelenléti ívek zárásakor olykor kétség merült fel, hogy a munkavállaló az elrendelt órákon felül bent töltött időt valóban munkával töltötte-e. Előírhatjuk, hogy a beosztástól eltérő túlórákra csak akkor fizetünk bért, ha azt a közvetlen munkahelyi vezető a tárgyhónap végén elismeri mint munkaidőt? Ha a keret végén a munkavállalónak mínuszórája van (azaz nem teljesítette a ledolgozandó munkaidőt), ezt a hiányzó óraszámot átvihetjük a következő keretébe?
Részlet a válaszából: […] A bírói gyakorlat alapján nem kell rendkívüli munka­időként elszámolni azt az időt, amit a beosztás szerinti munkaidőn túl a munkavállaló a munkahelyen tölt el. Ez önmagában még nem minősíti azt az időt rendkívüli munkaidőnek. Ehhez az szükséges, hogy azalatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Munkaidő elszámolása munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk 12 órás munkaidő-beosztásban dolgozik. Édesanyja halála miatt két nap távollétet kért, ami az Mt. alapján meg is illeti. A 12 órás beosztás mellett hogyan kell értelmezni a "két munkanap" kitételt, és hogyan kell elszámolni a munkavállaló munkabérét?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra [Mt. 55. § (1) bek. f) pont]. Mivel a munkáltató napi 12 órás munkaidő-beosztást alkalmaz, ezért a munkavállaló foglalkoztatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Minimálbér-emelés és munkaszerződés-módosítás

Kérdés: 2014. december 19-én munkaszerződést kötöttünk egy új munkavállalóval 2015. január 5-i munkaviszonykezdettel. A munkaszerződésben minimálbért határoztunk meg, a 2014-es szabályok szerint havi 101 500 Ft-ot. 2015-re azonban az év végén, de már a munkaszerződés megkötése után magasabb minimálbért határoztak meg. Ennek megfelelően módosítanunk kell a munkaszerződést, vagy mivel 2014-ben kötöttük, maradhat a korábbi díjazás?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bek.], alapbérként pedig legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek.]. 2014-ben a kötelező legkisebb munkabér, vagyis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Műszakpótlékra való jogosultság – a rendszeresség kérdése

Kérdés: A munkavállaló havi munkanapjainak száma 22. Beosztás szerinti munkaidejének kezdete egyszer reggel 7, négyszer reggel 8, tizenötször délelőtt 10, és kétszer délután 14 óra. Jogosult-e műszakpótlékra? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló hosszas betegsége miatt a fenti beosztás mellett a tárgyhónapban összesen 5 munkanapot dolgozott?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 141. §-a értelmében a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek akkor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkaszüneti napon végzett munkáért járó díjazás közalkalmazottaknak

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál két műszakban (heti 40 óra) kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatott közalkalmazottaink (gondozónők) fizetett ünnepnapon (2015. január 1-jén) munkát végeztek, eddig átlagkeresetként került számfejtésre, mely tudomásunk szerint nem megfelelő. A munkavállalókat ezen a napon milyen díjazás illeti meg, hogyan tudunk számukra elszámolni havi bérezés esetén?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Kjt. 2. § (3) bek.]. Mivel a Kjt. eltérően nem rendelkezik, ezért a munkaszüneti napon, rendes munkaidőben végzett munka minden órája után ellenértékként a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Kétféle túlóra-elszámolás

Kérdés: A munkavállaló háromhavi munkaidőkeretben dolgozik, amely alatt decemberben 20, januárban 8, februárban 16 túlórája keletkezett. Decemberben a nyolc pihenőnap helyett csak hat volt, ezért a munkaidőkeret végére van 44 túlórája és mínusz két pihenőnapja. Ha a két pihenőnapon végzett munkát kifizetjük 100%-os pótlékkal, akkor azt a 44 túlórából levonhatjuk? Azaz szabályos-e, ha fizetünk 16 órát 100%-osan és 28 órát 50%-osan? Vagy a 44 kereten felüli órát is ki kell fizetnünk 50%-osan és mellette a 16 órát 100%-osan?
Részlet a válaszából: […] A leírt esetben a rendkívüli munkaidő két típusa keveredik, amelyeket egymástól függetlenül kell elszámolni. Az egyik típus, amikor a munkavállaló az előre közölt munkaidő-beosztástól eltérően dolgozik. A törvény szerint a munkaidő-beosztást egy héttel előre, egy hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.
1
38
39
40
62