597 talált cikk a teljes munkaidő kifejezésre

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?

Kérdés: 2018. május hónapban 21 munkanap és két fizetett ünnep volt. Miután a benzinkúton dolgozó munkavállalók folyamatosan, éjjel-nappal dolgoznak, az osztószámuk és a "kötelező" óraszámuk 23 nap, 184 óra. Eddig így számoltuk el. Ám az egyik munkavállaló szerint 21 nap alapján kell náluk is a "kötelező" órát megállapítani (168 óra). Ami a fölött van, az a túlóra. Fizetett ünnepi munkavégzésre megkapják a bérüket, plusz még 100% pótlékot. Egy példa: ledolgozott 192 órát, amelyre megkapja a bérét, és a kötelező és a ledolgozott óra különbözetére megkapja a túlórát, 50%-os mértékben. Ezenfelül 100%-os pótlékot az ünnepekre. Hogyan járunk el helyesen?

Kérdés: Társaságunknál nemrégen alakult szakszervezet, és az elnöke (aki maga is munkavállalónk) azzal fordult az ügyvezetéshez, hogy a tagok utáni munkaidő-kedvezményt egyedül fogja igénybe venni. Ennek viszont az az eredménye, hogy a munkavállaló teljes mértékben mentesül a munkavégzés alól, és többet nem fog dolgozni (legalábbis ilyen taglétszám mellett). Ez lehetséges?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy részmunkaidőben szeretne dolgozni, mivel gyermeket vár. A munkaköre egyáltalán nem megterhelő és a terhességét sem veszélyezteti. A munkavállaló szerint neki az eredeti szerződése szerinti bér jár, a csökkentett munkaideje mellett is. Nem találtunk erre való utalást a törvényben, jogos a munkavállaló kérése?

Kérdés: Részmunkaidős (20 órás) eladóként, ha az ünnepnap hétköznapra esik, hány napot kell dolgoznom a héten? Általában napi 10 órás műszakok vannak.

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság tevékenységébe tartozik egyebek mellett a jógaoktatás, és rendelkezik egy erre a munkakörre alkalmazott munkavállalóval. A garantált bérminimum vagy kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár-e ennek a munkavállalónak?

Kérdés: A cafeteria bevezetése előtt állunk, szeretnénk eltérő juttatásokat adni egyes munkavállalói csoportoknak. A kérdésem az lenne, hogy szabályosan járunk-e el akkor, ha a teljes munkaidős (azonos munkakörű) foglalkoztatottaknak keretösszeget állapítunk meg, választható elemekkel, míg a részmunkaidőseknek egy fix elemet adunk a választás lehetősége nélkül? Ugyanabban a munkakörben egyszerűsített foglalkoztatottak is szoktak dolgozni, nekik milyen módon határozhatunk meg juttatást? Azonos munkakörben eltérő juttatásokhoz képezhetünk az alábbiak szerint csoportokat? 1. csoport: teljes munkaidős; 2. csoport: részmunkaidős; 3. csoport: próbaidős; 4. csoport: az egyszerűsített foglalkoztatottak. Ha ez a csoportképzés nem megfelelő, akkor milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a munkavállalókat?

Kérdés: Közalkalmazott pedagógus hölgy 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása 2020 májusában esedékes. A következő tanévre (2018/19) – jogszabály alapján – 4 óra csökkentést kért úgy, hogy az egyik, kimenő osztálya helyett ne kapjon másik osztályt. Tudni szeretné, hogy ez a – kérése szerint csak a következő tanévre szóló – csökkentés befolyásolja-e az azt követő – elvileg – töredékes tanévét is? A csökkentett óraszám kérelmezése befolyásolja-e a jubileumi jutalmát, kaphat-e egyáltalán?

Kérdés: A kérdésem (lásd a "Garantált bérminimum fizetése közalkalmazottaknak" című cikket [Munkaügyi Levelek, 159. szám, 3167. kérdés]) teljesen félre lett értelmezve. Gazdasági társaságról van szó, és nem a besorolási táblák érdekeltek, hanem az, hogy a kérdezett munkakörökben a minimálbér vagy a garantált bérminimum, amit meg kell adni. A munkavezető egy munkakör, és nem a közfoglalkoztatás keretében! Az OKJ 34-essel kezdődő számít középfokú iskolai + középfokú szakmai végzettség = garantált bérminimum, ha a szakmájában van foglalkoztatva.

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)–(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?