580 talált cikk a távolléti díj kifejezésre

Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?

Kérdés: Cégünk nagyon rossz anyagi helyzetben van, mondhatni napról napra élünk, közel a csőd. Ebben a helyzetben létszámcsökkentésről döntöttünk, és az egyik olyan munkavállalónktól is meg kívánunk válni, aki már huszonegyedik éve nálunk dolgozik, ráadásul a nyugdíjig három éve lenne hátra. Van-e ebben a helyzetben olyan szabály, ami a végkielégítés összegét méltányosságból mérsékli, ugyanis egészen egyszerűen nem tudjuk kifizetni az összeget?

Kérdés: Cégünknek több telephelye van. Központi üzemi tanács alakult nálunk, akiknek a tagjaival rendszeresen konzultálunk. A központi üzemi tanács tagjai különböző munkaidő-beosztásokban dolgoznak, így sűrűn előfordul, hogy az egyiküknek a pihenőnapjára esik a konzultáció. Ebben az esetben a konzultáció időtartamát miként kell elszámolni? A munkaidő-kedvezmény szabályait kell ezekre az esetekre alkalmazni?

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?

Kérdés: Munkavállalói felmondás esetén hogyan kell kiszámítani a felmentési időre járó munkanapok számát? Egy munkavállalónk felmondási ideje 2018. november 14-én jár le, a munkáltató november 1-jétől november 14-ig felmentette a munkavégzési kötelezettség alól. November 1. munkaszüneti nap, november 2. áthelyezett pihenőnap, november 10. áthelyezett munkanap. November 1-jétől november 14-ig a felmentési időre járó bér számításánál tíz vagy kilenc munkanapra kell számolni a munkabért? Jár-e ebben az esetben a munkaszüneti napra is bér, tehát egynapi alapbérnek megfelelő összeg?

Kérdés: Két hete a munkáltatóm kijelentette, hogy gazdasági ügyintéző helyett pénztárosra kívánja módosítani a munkakörömet, egyúttal az alapbéremet is visszavenné 15 százalékkal. Mindez számomra komoly visszalépést jelentene, ezért nem fogadtam el a módosítást. Mivel a munkáltatóijogkör-gyakorlóm ragaszkodott a módosításhoz, kénytelen voltam azonnali hatályú felmondással megszüntetni a munkaviszonyomat, hiszen a pénztárba osztottak be már előtte való héten is, mely számomra elfogadhatatlan lett volna. Most a munkáltató vezetője azt mondta, hogy a munkaviszonyt csak a felmondási idő letöltése mellett szüntethettem volna meg, és megtagadta a végkielégítés és a felmentési időre járó távolléti díjam kifizetését. Mit tehetnék?

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak egy része munkaidőkeretben és megszakítás nélküli munkarendben dolgozik. Hétköznapra eső munkaszüneti nap esetén milyen juttatás jár a beosztott, illetve a be nem osztott, munkaidőkeretben dolgozó munkavállalóknak (távolléti díj, ledolgozott idő, munkaszüneti napi pótlék)? Mindkét esetre szeretnék választ kapni, akkor is, ha be van osztva munkára a dolgozó, és akkor is, ha nincs.

Kérdés: Órabéres munkavállaló esetén, ha a munkavállaló fizetett ünnepen betegállományba kerül, mit kell neki fizetni? Távolléti díjat?

Kérdés: Volt munkahelyemen egy esetben raktárosként dolgoztam, ahol átvettek tőlem árut a kollégák. Mivel ennek semmi nyoma sincs, a munkáltató szerint a hiányt fizetnem kell. Most munkanélküli vagyok. Tényleg ki kell fizetnem?

Kérdés: Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott joghely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?