Követeléskielégítés vagy sikkasztás?

Kérdés: Kft.-nk végelszámolás alatt áll. Egyik munkatársunkat (az építésvezetőt) az ügyvezető megbízta, hogy szedje be a kft. kintlevőségeit, és a befolyt pénzösszegből a kft. tartozásait fizesse ki. Az építésvezető ennek részben eleget is tett, a beszedett pénz egy részét viszont magánál tartotta, amit azzal indokolt, hogy ez a neki jogosan járó, ki nem fizetett munkabér, végkielégítés és egyéb járandóságai kiegyenlítésére szolgál, ami a kft. vele szemben fennálló tartozása. Hogyan ítéli meg ezt a helyzetet a jog, tehet-e valamit a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Hasonló esetben a Legfelsőbb Bíróság (BH 1998. 265.) amunkavállaló magatartását nem ismerte el jogosnak, álláspontja szerint amunkavállaló a sikkasztás bűntettét [Btk. 317. § (1) bekezdés] követte el. Ezta Legfelsőbb Bíróság a következő érvekre alapozta. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Felmentési időre járó átlagkereset – visszakövetelhető-e az örököstől?

Kérdés: Munkavállalónk a munkáltatói rendes felmondás közlését követően, de még a felmentési idő letelte előtt elhunyt. Cégünk a törvénnyel összhangban az utolsó munkában töltött napon kifizette részére a felmentési időre járó átlagkeresetet. Vajon visszakövetelhetjük-e ezt a munkavállaló örököseitől?
Részlet a válaszából: […] ...Amint azt azegységes bírói gyakorlat is megerősíti, az öröklési jog szabályai amunkaviszonyból származó követelésre és tartozásra is vonatkoznak (BH1975/437.).A kérdésben foglalt esetben azonban eltérő következtetésrekell jutnunk. Az Mt. 93. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Munkáltatói követelés érvényesítése a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?
Részlet a válaszából: […] ...okozott kármegtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt [Mt. 173. § (1) bek.], míg amunkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányulóigényét írásbeli felszólítással is érvényesítheti [Mt. 162. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Felszámolási eljárás – a munkáltató bértartozásának megelőlegezése

Kérdés: Nyugat-magyarországi takarítóvállalat ellen felszámolási eljárás indult, a munkavállalók egy része Ausztriában végezte a munkáját. Jelentheti ez azt, hogy az Ausztriában dolgozó munkavállalókat megillető munkabértartozás kiegyenlítése iránt nem lehet támogatási kérelemmel fordulni a Bérgarancia Alaphoz? Melyik az a legkorábbi időpont, amikor a támogatás iránti kérelem benyújtható?
Részlet a válaszából: […] ...gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországimunkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozásmegtérítésére a felszámolás kezdő időpontját követően haladéktalanul kérelmetnyújt be visszatérítendő állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Ágazati kollektív szerződés hatálya

Kérdés: Milyen jogszabályi előírások szerint állapítják meg egy cég/vállalkozás főtevékenységét? A társaság/vállalkozás kivonhatja-e magát a miniszter által kiterjesztett kollektív szerződés hatálya alól azzal, hogy a valóságtól eltérő főtevékenységet választ?
Részlet a válaszából: […] ...választ annak érdekében, hogy elkerüljeaz ágazati kollektív szerződés hatályát, ugyanakkor egy tevékenységmeghatározott ágazatba tartozását a tevékenység jellege, és nem a munkáltatóáltali besorolása alapján kell megállapítani. Amennyiben tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Jubileumi jutalom – a jogszerző idő számítása

Kérdés: Hivatalunkban több olyan közalkalmazott van, akik 1992. július 1. előtt létesítettek munkaviszonyt polgármesteri hivatalnál. 1992. július 1. napjával az ekkor hatályba lépő Ktv. 73 § (5) bekezdése alapján jogviszonyuk közszolgálati jogviszonnyá alakult át. Ekkor a kollégákat értesítettük arról, hogy a Ktv. alapján milyen jogviszonyokat számítunk be a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához. Bő öt év elteltével (1997. szeptember 1.) az 1997. évi LVI. törvény 10. § (2) bekezdése alapján közszolgálati jogviszonyuk közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, és azóta is így dolgoznak a hivatalunkban. A jubileumi jutalomhoz szükséges jogszerző idő számításánál a Ktv.-ben meghatározott jogviszonyok beszámításra kerülhetnek-e, vagy a Kjt.-ben foglaltak szerint a jubileumi jutalomra jogosító időt újra kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...amunkaviszony megszüntetésére politikai vagy vallási meggyőződés, továbbámunkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozás, illetve ezzelösszefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990.május 2-ig a munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
12
13