Találati lista:
161. cikk / 282 Társas vállalkozó bejelentési kötelezettsége
Kérdés: Cégünk ügyvezetője a feladatát megbízási jogviszonyban látja el. Évente egyszer részesül díjazásban, és nem tagja a cégnek, ugyanakkor máshol rendelkezik napi nyolcórás munkaviszonnyal. Ilyen esetben a bejelentést a megbízás kezdetekor vagy a kifizetéskor kell megtenni? Ha csak a kifizetéskor, akkor milyen időszakra vonatkozik a biztosítási jogviszonya, amennyiben a díjazást január 1. és december 31. közötti időszakra kapta? Más szabály vonatkozik-e rá abban az esetben, ha az ügyvezető tagja is a cégnek, de szintén van máshol napi nyolcórás munkaviszonya vagy tagi jogviszonya?
162. cikk / 282 Tanulmányi szerződés megbízási jogviszonyban
Kérdés: Társaságunk megbízási szerződéses foglalkoztatottjával köthet-e tanulmányi szerződést, vagy ezt csak munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóval teheti meg?
163. cikk / 282 Bérgarancia Alap lehívásának kötelezettsége
Kérdés: A volt munkáltatóm többhavi munkabérrel tartozik nekem. Nemrég megtudtam, hogy felszámolás alá került. Felhívtam a felszámolót, és érdeklődtem, hogy mikor számíthatok az elmaradt munkabér kifizetésére, mert úgy tudom, hogy ilyenkor le szokták hívni a bérgaranciát. A felszámoló azt mondta, hogy nem akarja lehívni, így nem valószínű, hogy bármekkora összeget is megkapok. Nincs erre valamilyen kötelezettsége a felszámolónak? Megteheti, hogy úgy dönt a munkavállalók kárára, hogy nem kéri a támogatást?
164. cikk / 282 55 év feletti munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Hat hónapos határozott idejű munkaviszonnyal alkalmazunk egy munkavállalót, aki elmúlt 55 éves. Igénybe vehetjük-e az 55 év felettiek utáni kedvezményt erre a hat hónapra?
165. cikk / 282 Részmunkaidő és munkaközi szünet, a gyermek után járó pótszabadság
Kérdés: A munkavállalót az egyik társaság 4 órában, míg egy másik társaság szintén 4 órában alkalmazza naponta. Ebben az esetben mindkét munkáltatónál "főállású" munkavállaló vagy részmunkaidős foglalkoztatású lesz? A munkaközi szünet (ebédidő) jár-e, és melyik munkáltatónál? Jár-e a gyerekek után szabadság, ha nem a munkavállalónál vannak a gyerekek?
166. cikk / 282 Bálozó pedagógus munkavégzése
Kérdés: Kötelezhető-e egy pedagógus szombat éjszaka olyan munkára, amely nem pedagógiai jellegű, gyermekek nincsenek jelen, tulajdonképpen egy olyan szórakoztatórendezvényen való részvételről van szó, ahol az iskolai alapítvány részére támogatást gyűjtünk? Cserébe valamelyik tanítási szünet egy nappal hosszabb lenne a pedagógus számára.
167. cikk / 282 Bérkompenzáció elszámolása
Kérdés: Egyház által foglalkoztatott munkavállaló részére 2012-ben a 371/2011. Korm. rendelet szerinti bérkompenzációt állapítottunk meg, melyet a rendelet értelmében a nem rendszeres bérek között számfejtettünk. Az idei évben ismét rendelkezésre áll a bérkompenzáció, mint lehetőség, a 408/2012. Korm. rendelet szerint. Kérdésünk, hogy a 2012. évi nem rendszeres bérként számfejtett bérkompenzáció 2013-ban hogyan funkcionál? Része lesz az alapbérnek, s ezt követően kell megállapítani a 2013. évi bérkompenzáció mértékét, vagy a 2012. évi bérkompenzáció továbbra is nem rendszeres bér marad, s az akkor megállapított összeghez képest a jelen jogszabály szerinti támogatás összegére kell korrigálni a kompenzáció összegét? További kérdésünk, hogy a kompenzáció összegét a munkaidő arányában (pl. 4 órás munkaviszony esetében az összeg felében) kell megállapítani?
168. cikk / 282 Munkabér utalvány formájában
Kérdés: Árufeltöltőként alapbérem havi nettó 100 000 forint. A munkáltató úgy döntött, hogy csak 80 000 forintot fizet ki készpénzben, a fennmaradó összeget utalvány formájában nyújtja, amit a munkahelyemen vásárolhatok le. Jogszerű-e a munkáltató döntése?
169. cikk / 282 Gyermek utáni pótszabadság elvált szülők esetében
Kérdés: Elvált apuka munkavállalónk a láthatásra kéthetente hétvégén jogosult. Jár-e neki gyermek utáni szabadság? Igénybe veheti-e a gyermek után járó adókedvezményt, ha a volt feleség lenyilatkozza, hogy ő nem veszi igénybe? A gyermek után járó szabadságról a munkáltató köteles mindenkit nyilatkoztatni és tájékoztatni, vagy amennyiben a munkavállaló igényt tart rá, neki kell azt a munkáltatója felé jeleznie?
170. cikk / 282 Biztosításban töltött idő számítása a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjához
Kérdés: 1955-ben született nő az általános szabályok alapján számított 40 év szolgálati idővel rendelkezik. A 40 évből 3 év nappali tagozaton végzett főiskola, a többi munkaviszony. Ugyanakkor jelenleg nincs munkaviszonya, 3 éve őstermelői tevékenységet folytat. A tárgyévet megelőző évben őstermelői bevétele 800 000 Ft. A bevétel 20%-ának 4%-át egészségbiztosítási járulékként, 10%-át nyugdíjjárulékként befizeti. A 37 év munkaviszonyban töltött jogosultsági idő és a 3 év őstermelői tevékenység után jogosult lesz-e a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára? A 40 éves jogosultsági időbe teljes mértékben beszámít-e az őstermelői jogviszony?
