50 talált állásfoglalás a szakvizsga kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?

Kérdés: Óvodai iskolai szociális segítő munkakörbe új dolgozót vettünk fel, aki az alábbi végzettségekkel rendelkezik: főiskolai szintű művelődésszervező (2003), szakirányú továbbképzési oklevél szakvizsgázott pedagógus (2005), andragógia mesterképzési szak (2011). A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 1/a pontja írja le az óvodai és iskolai szociális segítő munkakörhöz szükséges szakképesítéseket, mely értelmében az alábbi végzettségek elfogadottak a munkakör betöltéséhez: felsőfokú szociális szakképzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus vagy család- és gyermekvédelem szakos pedagógus. Ezek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszicho-pedagógus, okleveles emberierőforrás-tanácsadó, mentálhigiénés, óvodapedagógus, tanító vagy gyógypedagógus szakképzettség fogadható el. Ezt az előírást figyelembe véve, az érintett a szükséges szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért is végzi el az iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzési szakot. Addig is melyik fizetési osztályba kell besorolnunk a fenti végzettségei alapján? El kell fogadjuk az andragógia egyetemi végzettségét (mely az iskolai szociális munka képzésének feltétele)? Vagy a főiskolai végzettséget kell hogy elfogadjuk, és ha megszerzi a szakirányú továbbképzési szakot (iskolai szociális munkás szak), akkor a G fizetési osztályba kell sorolnunk?

Kérdés: Cégünknél egy bizonyos beosztástól felfelé a munkatársaknak éves célkitűzéseket és ehhez kapcsolódó prémiumokat határozunk meg, amely az éves bér egy jelentős százaléka lehet. A feladatok értékelésére a tárgyévet követő év márciusában kerül sor. Ennek a folyamatnak a része egy értékelő megbeszélés. Egyik kollégánk vitatja a tavalyi teljesítményével kapcsolatos adatokat, az értékelő megbeszélésre magával kívánta hozni a szakszervezet vezetőjét is. Mi ezt megtagadtuk, mivel a bérszabályzatunk csak annyit ír elő, hogy ezen a megbeszélésen az érintett munkavállaló személyesen lehet jelen, ráadásul ez – véleményünk szerint – nem szakszervezeti ügy, a szakszervezettel külön tartunk éves bértárgyalást. Helyes volt-e az eljárásunk? Ha nem, indíthat-e emiatt pert a munkavállaló?

Kérdés: A közalkalmazott a megyei rendőr-főkapitányság belső ellenőreként dolgozik. Iskolai végzettsége: okleveles közgazdász egyetemi diploma és ÁBPE továbbképzés alapján I. belső ellenőrök részére kiadott végzettség. A fizetési osztályra vonatkozó ágazati jogszabály – a belügyi intézményeknél a 37/2011. BM rendelet – melléklete erre a munkakörre több fizetési osztályt (E, F, G, H, I) állapít meg. Kérem szépen állásfoglalásukat, a munkakörre előírt osztályok közül, tekintettel a Kjt. 61. §-ának h) és i) pontjaira, melyikbe kell besorolni a közalkalmazottat? Figyelembe vehető-e a belső ellenőri továbbképzési tanfolyam a besorolásnál? A 28/2011. NGM rendelet 1. §-ának b) pontja értelmében az "ÁBPE továbbképzés I. belső ellenőrök részére" a belső ellenőrök kötelező hatósági jellegű szakmai továbbképzése keretében szervezett hatósági jellegű képzés. Az Fktv. 2. §-ának 16. pontja szerint: hatósági jellegű képzés jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ben nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be. Ezt a továbbképzést tehát jogszabály írja elő, nélküle nem tölthető be a munkakör. A Kjt. 63. §-ának (3) bekezdése értelmében nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges. Ennek fényében a belső ellenőri vizsga tehát nem vehető figyelembe a besorolásnál, pusztán a munkakör betöltésének feltétele, és nincs hatással a besorolásra. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozólag is, hogy az ÁBPE továbbképzés I. megfelel-e az "I" fizetési osztályra előírt jogszabályban előírt szakvizsgának vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélnek. Erre a kérdésre a BM rendelet nem ad választ, ugyanakkor más jogszabály előírja belső ellenőrök részére.

Kérdés: Az óvoda vezetésére kiírt pályázat – pályázó hiányában – eredménytelennek bizonyult. A fenntartó ezt követően egy évre olyan személyt bízott meg a magasabb vezetői feladatok ellátásával, aki nem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakképesítéssel. Az új vezető a jogviszonyomat felmentéssel megszüntette. A jogviszonyom jogellenes megszüntetése iránti perben hivatkozhatok-e a képviselő-testületi határozat semmisségére, azaz érdekeltnek vagyok-e tekinthető a képviselő-testületi határozat vonatkozásában?

Kérdés: Munkatársunk idősek otthonának közalkalmazotti dolgozója. Jelenleg terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatjuk, intézményvezető-helyettesi megbízással. Alapvégzettsége művelődésszervező (főiskola), melyet 2000. június 14-én végzett el. 2016-ban szociális asszisztens végzettséget szerzett. Ekkor E kategóriába soroltuk, mentálhigiénés munkakörbe. 2017. április 26-án szociális alapvizsgát tett, majd 2017. december 13-án "idősek szociális ellátása" témacsoportból szakvizsgázott. Dolgozónk sérelmezi, hogy a szakvizsga megszerzése után december 31-ig nem soroltuk át F vagy G kategóriába. A 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-a (4)–(5) bekezdésének 2017-ben hatályos rendelete és az 1/2000. SZCSM rendelet 3. számú melléklete alapján besorolható-e F vagy G kategóriába?

Kérdés: Képernyő előtti munkavégzés keretében foglalkoztatunk közalkalmazottakat, akik jelezték, hogy igényt tartanak munkavédelmi szemüvegre. A fenntartónk azonban nem engedélyezi a költséget, mivel nem volt előirányozva, és nincs rá fedezet. Ebben az esetben mit tehetünk mint munkáltató?

Kérdés: Településünk könyvtárosa jelenleg "F" fizetési osztályban, felsőfokú könyvtárosi végzettséggel látja el feladatait. Időközben megszerezte a biblioterapeuta szakképzettséget. Az illetményében ez milyen változást jelent? Át lehet-e sorolni "G" fizetési osztályba, és elegendő-e hozzá a munkaköri leírás módosítása? Vagy inkább illetménykiegészítésre lenne jogosult (bár a kinevezésében ez a szakképzettség nincs előírva), és elegendő-e, ha a munkaköri leírásában feltüntetésre kerül, hogy ezt a végzettséget a munkaideje legalább 10%-ában hasznosítja?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?

Kérdés: Az óvodavezetői pályázat pályázó hiányában eredménytelen volt. Ezt követően a vezetői feladat ellátására egyéves időtartamra megbízásra került egy olyan személy, aki intézményvezetői szakvizsgával nem rendelkezett, tehát megbízása álláspontom szerint semmis. Ezt követően az intézményvezető alapítói határozat alapján létszámcsökkentés címén megszüntette az egyik óvónő jogviszonyát. A semmis vezetői megbízás alapján tett egyoldalú munkáltatói intézkedés jogszerű, avagy jogellenes?