Szakszervezeti képviseleti jog – a meghatalmazás

Kérdés: Az Mt. 272. §-ának (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az megteremti a jogalapot a munkavállalók munkáltatóval szembeni általános képviseletén túl az egyes munkavállaló egyedi ügyében történő képviseletre, konkrétan a munkavállaló fegyelmi eljárásban történő képviseletére? Szerintünk – a 8/1990. (IV. 23.) AB határozatot is figyelembe véve – nem, mert az Mt. 272. §-ának (6) bekezdésében meghatározott meghatalmazás nélküli képviseleti jog a szakszervezeteknek a tágabb képviseleti joga, amely lényegében egy törvényi képviseletet jelent, mégpedig nemcsak az adott szakszervezet tagjai, hanem minden dolgozó ügyében. Ezt – álláspontunk szerint – nem lehet úgy értelmezni, hogy az feljogosítja a szakszervezetet minden egyes munkavállaló minden egyes fegyelmi ügyében való képviseletre.
Részlet a válaszából: […] ...szóban forgó szabály szerint a szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje [Mt. 272...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Közalkalmazott munkaközi szünete – beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, vagyis a munkarendet – kollektív szerződés hiányában – a munkáltatónak kell meghatároznia. A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály vagy kollektív szerződés az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontjától a közalkalmazott javára eltérjen. Közalkalmazottak esetében, amennyiben igazgatóságunknál nincs kollektív szerződés kötésére képes szakszervezet, vagy van ilyen szakszervezet, de nem tudunk velük megállapodni a kollektív szerződésről, a munkáltató egyoldalú munkáltatói utasításában kimondhatja-e, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő részévé teszi?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. kérdésben idézett rendelkezése jogszabály, illetve kollektív szerződés számára ad felhatalmazást arra, hogy – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – a munkaközi szünetet (részben vagy egészében) a munkaidő részévé nyilvánítsa [Kjt. 59. § (1) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Sztrájkjog gyakorlása veszélyhelyzet idején

Kérdés: A nyári hónapokban egyeztetések kezdődtek a felek között, mivel a szakszervezet sztrájkot akart szervezni, azonban nem volt megállapodás a még elégséges szolgáltatás tárgyában (a munkáltató szociális alapellátási tevékenységet végez). Végül augusztus végén a szakszervezet bírósághoz fordult, és egy felülvizsgálati eljárás után megszületett a bírósági végzés, amely megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Közben viszont veszélyhelyzetet rendeltek el. Ilyenkor lehet jogszerűen sztrájkolni – a végzés megtartása mellett –, vagy újra meg kellene állapítani a még elégséges szolgáltatás feltételeit?
Részlet a válaszából: […] Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél –, csak úgy gyakorolható a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Üzemitanács-választás – kötelezettség és megsértése szankció nélkül

Kérdés: 200 fő munkavállalót foglalkoztató cég esetén kötelező-e üzemi tanácsot választani? Az Mt. csak lehetőséget biztosít a munkavállalók részére? A vállalatnál egyébként szakszervezet működik, amellyel kollektív szerződést kötött a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] ...testületnek biztosított jogokat. Így az együttdöntési jogot vagy éppen az ellenőrzési jogkört a munkáltató működése felett. A szakszervezeti működés és a kollektív szerződés megkötése, vagy épp ennek hiánya nem érinti az üzemi tanács választására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.
Kapcsolódó címkék:  

Szakszervezeti kollektívszerződés-kötési képesség – a taglétszámfüggőség

Kérdés: Három szakszervezet működik nálunk. Alegnagyobb kollektív szerződés kötésére kezdeményezett tárgyalásokat, a középső ehhez csatlakozott (róluk tudjuk, hogy reprezentatívak). A legkisebb szakszervezetről ez nem egyértelmű, folyamatosan változik a taglétszáma, legutolsó adataink szerint nem reprezentatív. Őt is meg kell hívni a tárgyalásokra? Mi történik akkor, ha kiderül utóbb, hogy mégis reprezentatív?
Részlet a válaszából: […] ...kollektív szerződés megkötésénél a szakszervezet akkor reprezentatív, ha – a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszáma alapján – a munkáltatóval munkaviszonyban álló összes munkavállaló közül legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Munkaruhával kapcsolatos munkaadói szabályozás

Kérdés: Mi a megfelelő eljárási rend a munkaruha kiosztására vonatkozóan? Belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben érdemes a részleteket rögzíteni? Szükséges-e átvételi elismervényt aláíratni minden egyes munkavállalóval az átvett munkaruha kapcsán, abban részletezve, hogy miből, mennyit, milyen értékben, mikor vett át, mennyi a kihordási idő, illetve nyilatkoztatni arról, hogy munkaviszonya megszűnésekor a munkaruhát tisztán leadja, vagy tudomásul veszi, hogy ellenkező esetben a munkaruha értékének időarányos részével tartozik a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben történő szabályozás előfeltétele, hogy működjék Önöknél kollektívszerződés-kötési képességgel rendelkező szakszervezet. A munkáltatói belső szabályzat ezzel szemben egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalásnak minősül, az abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Figyelmeztető sztrájk – a tárgyalás végétől

Kérdés: A szakszervezettel sztrájkot megelőző egyeztetést folytattunk le, és nem közeledtek az álláspontok. A soron következő megbeszélést a szakszervezet azzal kezdte, hogy ha nem lesz előrelépés, akkor válaszul a megbeszélés végén figyelmeztető sztrájkot fognak tartani. Előrelépés nem lett, a megbeszélésnek pár perc alatt vége lett, a munkabeszüntetés megtörtént. Jogszerű az ilyen nyomásgyakorlás?
Részlet a válaszából: […] ...a megtartott sztrájk jogellenes. A Kúria szerint az ügyvezetőknek az éjjel küldött e-mail, amelyben két órával korábban jelentette be a szakszervezet a hajnali figyelmeztető sztrájkot, nem felelt meg ennek az elvnek, és megsértette az együttműködési kötelezettséget,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.
Kapcsolódó címkék:    

Adminisztratív teendők – kiküldött munkavállalók fogadása esetén

Kérdés: Társaságunk májusban több szlovák munkavállalót fog foglalkoztatni, akiket egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég bocsát a rendelkezésünkre. Van-e valamilyen adminisztratív kötelezettségünk a foglalkoztatásuk előtt, illetve alatt a magyar hatóságok felé?
Részlet a válaszából: […] ...határozza meg.A külföldi munkáltató emellett köteles kapcsolattartó személyt kijelölni a munkaügyi hatóság és a szociális partnerek (szakszervezetek, munkáltatói érdekképviseleti szervek) vonatkozásában is. Az utóbbi esetében a kijelölt személynek nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Szakszervezeti kollektívszerződés-kötési képesség és igazolása

Kérdés: Milyen módon állapítható meg, hogy a munkáltatónál a szakszervezet rendelkezik-e kellő reprezentativitással kollektív szerződés megkötéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezet reprezentatív, azaz kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának tíz százalékát [Mt. 276. § (2) bek. a) pont]. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Szakszervezeti tagok – az elmaradt béremelés sérelme

Kérdés: A munkáltató sajátos rendben adja ki a szabadságokat, amelyek elszámolásával nem értünk egyet, nemrég vita is volt ebből a vezetéssel. A következő béremelés során a megbeszélésen részt vevő szakszervezeti tagok bére változatlan maradt, nem kaptak emelést. Szerintünk ez megtorlás a munkáltató részéről, a szabadsággal kapcsolatos vita miatt. Kérjük szíves véleményüket!
Részlet a válaszából: […] ...sem alapozhatja meg az Ebktv. szerinti megtorlást.Ha a hátrány ugyanakkor a védett tulajdonsággal rendelkező személyeket ér (pl. azokat a szakszervezeti tagokat, akik a vitán részt vettek), a munkáltatói magatartás (a béremelésből való kihagyás) a közvetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
1
3
4
5
22