Találati lista:
931. cikk / 1395 Kölcsönzött munkavállaló – két kölcsönvevőnél
Kérdés: Az Mt. szabályai alapján lehetséges-e munkaerő-kölcsönzés esetén, hogy a kölcsönbe adó munkáltató egy jogviszonyban nemcsak egy, hanem két kölcsönvevő részére kölcsönzi ki a munkavállalót? Tehát pl. a nap 4 órájában a munkavállaló az egyik kölcsönvevőnél, a fennmaradó 4 órában pedig egy másik kölcsönvevőnél végez munkát. Az Mt. 222. §-a (3) bekezdésének szabályai, miszerint a többmunkáltatós munkaviszony szabályai kölcsönzés esetén nem alkalmazhatók, hogyan értendők? Ha nem lehetséges ezt egy jogviszonyban megoldani, akkor milyen egyéb jogszerű megoldás van erre? Két külön jogviszonyt létesíthet-e a kölcsönbe adó munkáltató és a munkavállaló erre?
932. cikk / 1395 Szabadságra járó távolléti díj részmunkaidőben
Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján "a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani". Ha a munkáltató a munkavállaló ez irányú kérésének eleget téve módosította a munkaszerződést, a részmunkaidős munkavállaló ugyanannyi szabadságnapra jogosult, mint amikor teljes munkaidőben foglalkoztatták. Abban a tekintetben viszont különbség áll fenn, hogy számára a részmunkaidővel arányosan csökkentett távolléti díj jár a szabadság napjaira. Hogyan kezeljük a munkavállalónak azt a szabadságát, amit még a szülési szabadsága előtt, teljes munkaidőben foglalkoztatva szerzett?
933. cikk / 1395 Szabadság kiadására vonatkozó megállapodás időtartama
Kérdés: Cégünknél az Mt. hatálybalépését követően valamennyi munkavállalónkkal megállapodást kötöttünk, hogy a ki nem vett szabadságuk egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig kiadhatjuk nekik. A megállapodást mindenkivel határozatlan időre kötöttük meg. Úgy hallottuk azonban, hogy ez a szabály megváltozott 2014. január 1-jével. A törvényi változás mennyiben érinti a munkavállalóinkkal kötött megállapodást?
934. cikk / 1395 Új Ptk. a közszolgálatban
Kérdés: Kérjük, foglalják össze számunkra, hogy az új Ptk. március 15-étől mennyiben érinti a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatókat!
935. cikk / 1395 Alkalmi munkavállalás és a munkaviszony
Kérdés: Egyik munkavállalónk jelenleg GYED-en van. Foglalkoztathatjuk-e alkalmi munkavállalóként hétvégenként, vagy csak munkaviszonyban lehet nálunk?
936. cikk / 1395 Munkaidő-nyilvántartás és a munkavállaló aláírása
Kérdés: A gyakorlatban rendkívül nagy hibaforrás, ha a munkavállalók vezetik a munkaidő-nyilvántartást. Ezt kiküszöbölendő, megfelelő eljárás-e, ha a munkáltató az Mt. 134. §-ának (3) bekezdésére alapozva a munkaidő-beosztás és a munkaidő-nyilvántartás összekapcsolásaként egy olyan nyomtatványt rendszeresít, amelyben eleget tesz annak a követelménynek, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább egy héttel előre közölni kell? Tehát közli a munkaidő-beosztást, a munkaidő-nyilvántartást pedig azzal teljesíti, hogy a tervezett munkaidő-beosztásnak megfelelő vagy attól eltérő óraszámot ír a teljesített munkaidő rovatba, ebből pedig kiderül az esetlegesen felmerülő rendkívüli munkaidő óraszáma. Az említett törvényi hivatkozás szerint megfelelő az eljárás, ha ezt a nyomtatványt a munkavállalóval (a lehetőséget megadva neki a változások átnézésére) hónap végén íratja csak alá a munkáltató. Mivel a törvény nem ír elő formai követelményeket a munkaidő-nyilvántartásra, ezért, álláspontom szerint, a naprakészség nem a dolgozó aláírásával valósul meg, hanem a munkaidő kezdetének és végének feltüntetésével. Tehát egy olyan típusú munkaidő-nyilvántartás, amely nem tartalmazza minden beosztás szerinti napon a dolgozó aláírásának a helyét, nem ellentétes a jogszabállyal. Kérem a fenti kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat megosztani!
937. cikk / 1395 Közalkalmazottat megillető pótszabadság mértéke
Kérdés: A tavalyi évig munkavállalóként dolgoztam takarítónőként. 2013-ban azonban egy óvodában kaptam állást, és jelenleg közalkalmazott vagyok B1 fizetési fokozatba sorolással. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy a munkáltatóm tájékoztatása szerint mindössze 20 munkanap szabadságra vagyok jogosult, holott életkorom miatt már az előző munkahelyemen is jogosult voltam az alapszabadságon túl 9 munkanap pótszabadságra is. Valóban csökkent a szabadságom mértéke, vagy félreértelmez valamit a munkáltató? Ha téved, akkor mit tehetek, hogy megkapjam az engem illető szabadságot?
938. cikk / 1395 Kötetlen munkarend megállapításának módja és feltételei
Kérdés: Üzletkötőink jelenleg teljes munkaidőben, heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő-beosztással dolgoznak. Szeretnénk őket kötetlen munkaidőben foglalkoztatni, és az Mt. 96. §-ának (3) bekezdése alapján nem szeretnénk a munkaidő-beosztásról és -felhasználásról nyilvántartást vezetni. Közös megegyezéssel történő munkaszerződés módosításával megtehetjük-e ezt, és eltekinthetünk-e a nyilvántartási kötelezettségtől? Van-e valamilyen hátránya a kötetlen munkarendnek a munkavállaló számára?
939. cikk / 1395 Fizetés nélküli szabadság tartama és a jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: Közszolgálati tisztviselő kolléganőnk férje is a közigazgatásban dolgozik, jelenleg külszolgálatot teljesít, felesége erre tekintettel fizetés nélküli szabadságon van. Számára a fizetés nélküli szabadság időtartama jogszerző idő a jubileumi jutalom tekintetében?
940. cikk / 1395 Szabadság és fizetés nélküli szabadság – kiadási sorrend
Kérdés: Márciustól fog nálunk dolgozni egy fiatal kolléga részmunkaidőben, heti 8 órás munkaviszonyban. Januárban múlt el 18 éves, de még gimnáziumba jár, nappali tagozatos. Hány nap szabadság jár a fiatalembernek? A félév végén lesznek az érettségi vizsgái, amelyre fizetés nélküli szabadságot szeretne. Úgy tudom, hogy ha valakinek még van szabadsága, akkor nem kérhet fizetés nélküli szabadságot a tanulmányai miatt sem. Hol találom ezt leírva a törvényben?
