1313 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: A munkavállalóink megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, munkaszüneti napokon is. A szabadságokat a munkaidőkeretben is munkanapokban szeretnénk kiadni, de a törvény alapján munkaszüneti napokra nem lehet. Valóban azt jelenti a szabály, hogy a munkaszüneti napon nem lehet szabadságra menni?

Kérdés: Amikor kb. 10 éve megjelent a köznevelési törvény, örömmel vettem észre, hogy a pedagógusok számára lehetőség van "alkotói szabadság" igénybevételére. Egy alapfokú művészeti iskola igazgatóhelyetteseként dolgozom, zenetörténeti kutatásokat folytatok. Erre a célra igénybe vehetem-e a szabadságot, és ez esetben le kell mondanom a vezetői megbízásomról?

Kérdés: Munkavállalónk vezető állásúnak minősül. Két évet töltött gyermekével fizetés nélküli szabadságon. Jelezte, hogy szeptember 1-jével szeretne visszatérni a munkába, ám élve a törvényben biztosított lehetőséggel, csak részmunkaidőben. Ezt nagyon nehezen tudnánk megoldani egy vezetői munkakörben (logisztikai igazgatóról van szó). Kötelesek vagyunk-e a kisgyermekes munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatni, akkor is, ha vezetőről van szó? Ha igen, milyen hosszú ideig?

Kérdés: A Covid-védőoltás felvételének hiánya okán – most már a munkáltató döntésénél fogva – fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott (akinek biztosítása egyébként szünetel) jubileumi jutalomra jogosultságának vizsgálatánál figyelembe vehető-e a fenti oknál fogva fennálló fizetés nélküli szabadság időtartama?

Kérdés: Az intézményben dolgozó közalkalmazott egyéves táppénzideje lejárt. Munkaügy szempontjából mi a teendő? 1. Elküldjük üzemorvoshoz. Az üzemorvos megállapítja, hogy az intézménynél lévő minden munkakörre alkalmatlan. Ez esetben nem terheli az intézményt munkakör-felajánlási kötelezettség. Közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetjük egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva felmentéssel. A ki nem adott szabadság megváltásra kerül. 2. Atáppénzjogosultság lejárta után kiadjuk a felhalmozódott szabadságot. A szabadság ideje alatt elküldjük üzemorvoshoz. Az üzemorvos megállapítja, hogy az intézménynél lévő minden munkakörre alkalmatlan. Közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetjük egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva felmentéssel.

Kérdés: Önkormányzati társulás fenntartásában lévő szociális és gyermekjóléti szolgálat intézményvezetője novemberben nyugdíjba vonul a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján. Március 1-jétől a felmentési idejét tölti, július 1-jétől pedig a munkavégzés alól mentesítve van a Kjt. 33. §-ának (3) bekezdése alapján. Kiadhatja-e a munkáltató a megmaradt szabadságát a felmentési idő azon időtartamára, amelyre a munkáltató mentesítette a közalkalmazottat a munkavégzési kötelezettség alól?

Kérdés: A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó, egy multi áruházlánc munkavállalója fordult hozzánk a következő kérdéssel. A munkavállaló konkrét munkahelye Budapesten van, de időközben vidékre költözött, és a cég egy lakóhelyéhez közelebbi helyi egységében kívánna újból munkába állni. Jelentkezett is a helyi vezetőnél, aki azzal utasította el, hogy az Mt. 113. §-ának előírásai vonatkoznak rá: mivel a gyermeke még nincs hároméves, ezért korlátozottan foglalkoztatható. A munkavállaló egyébként attól is tart, kifogás lehet a cég részéről, hogy a munkaszerződése szerint a fővárosi egységbe szól a munkavégzés teljesítése. A munkaszerződése értelmében a munkavégzés helye elsődlegesen a munkáltató egyik telephelye, illetve a munkáltató valamennyi magyarországi telephelye és fióktelepe. Úgy véljük, ez a megállapodás mindkét félre egyaránt vonatkozik, azaz nemcsak a munkáltató "áthelyezési szándékát" elégítheti ki, hanem a munkavállaló ilyen irányú igényét is alátámasztja. Jogos-e a munkavállaló igénye az áthelyezésre? Elutasíthatja-e a munkáltató a munkavállaló foglalkoztatását?

Kérdés: Igazgatóságunk dolgozói valamilyen szinten "rugalmas" munkarendben dolgoznak, ami annyit jelent, hogy kártyás beléptetőrendszer méri a munkahelyen töltött időt, és a napi munkaidő feletti esetleges túlórák tetszőleges későbbi időpontban "elhasználhatók" (például úgy, hogy korábban megy haza, vagy reggel később érkezik). Illetve az esetleges mínuszórákat később le kell dolgozni. Szabályszerű-e, ha a dolgozó bejön a szabadsága alatt munkát végezni, de nem egész napra, hanem például 3-4 órára, viszont aznapra nem törlődik a szabadsága, hanem jóváíródik a kártyáján a bent töltött 3-4 óra, amit későbbi tetszőleges időpontban természetesen el tud használni? Fontos, hogy mindez nem a munkáltató utasítására, hanem a dolgozó kérésére történik. Szabályos-e ez így, vagy ilyen esetben az Mt. szabadságmegszakításra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni?

Kérdés: Várandós társadalmi megbízatású alpolgármester részesülhet egyidejűleg CSED-ellátásban és a Mötv. 80. §-ának (2), valamint (3) bekezdése alapján megállapított tiszteletdíjban és költségtérítésben? Ezen tisztsége mellett más munkáltatónál főállású munkavállaló. Milyen kötelezettsége van a képviselő-testület mint munkáltató felé a társadalmi megbízatású alpolgármesternek a szülést követően? A képviselő-testületnek milyen kötelezettsége van a társadalmi megbízatású alpolgármester tisztségének ellátásával, tiszteletdíjával, költségtérítésével és foglalkoztatásával kapcsolatban?

Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Főszabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 nap 18.00-06.00 és 2 nap 06.00-18.00 végez munkát, és 14 napon a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-14.00 (heti 2 pihenőnap kiadásával). Műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? (Példa: 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie?)