1384 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulónak a 2024. évről megmaradt szabadságát át kell-e vinni, illetve át lehet-e vinni a következő évre?

Kérdés: 2024. október 1. napján érkezett hozzánk az új jegyző, egy másik polgármesteri hivatalból. Az előző helyen 45 munkanapról állítottak ki igazolást a megmaradt szabadságról. Ez több, mint az éves szabadsága, és arányosítva sincs. Kérhetek-e új részletező szabadságkimutatást? Az előző évi megmaradt szabadságát nem az előző helynek kell kifizetni, és csak a 2024. éves szabadságból megmaradt arányosított szabadságát hozza magával? Nem áthelyezéssel jött.

Kérdés: Jár-e a gyermekek utáni pótszabadság a gyermekek gyámja (nagymama) házastársának? A három gyermeket közös háztartásban nevelik.

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó dolgozónk a 2024. év elején nyugdíjba ment, a felmentési időt letöltötte, végkielégítést nem kapott. Néhány hónap múlva visszavettük dolgozni, és jelenleg is Eszjtv.-s jogviszonyban van foglalkoztatva úgy, hogy a nyugdíját szünetelteti, és jövedelemkiegészítés formájában kapja meg. Ha a dolgozóra nem lesz szükségünk, akkor ebben az esetben mi a felmondás menete, illetve van-e még valami, ami megilleti a dolgozót a munkaviszony megszüntetésekor?

Kérdés: A gyermekek után járó pótszabadságot kell-e arányosítani? Jól tudom, hogy születés esetén sem számít, mikor születik a gyermek, mert a plusz szabadságnapok akkor is megilletik teljes egészében a szülőt, ha a gyermek év végén születik?

Kérdés: Az év végi leállás idejére – mivel ennek pontos időtartama is csak most konkretizálódott cégünknél – nem maradt elegendő szabadsága minden dolgozónak. Ilyen esetben állásidő-fizetési kötelezettsége lenne a munkáltatónak. Alapesetben fizetés nélküli szabadságot csak a munkavállaló kérelmezhet. De szabályos eljárás-e az, ha a munkáltató és a munkavállaló megállapodást kötnek a fizetés nélküli szabadságról az érintett időszakra vonatkozóan?

Kérdés: Többmunkáltatós munkavállaló esetében a szabadságok nyilvántartása, kiadása melyik munkáltatónál kell, hogy legyen? A megállapodás alapján annál, amelyik a bért fizeti? Vagy a másik munkáltatónál is kell nyilvántartást vezetni úgy, hogy nincs bérfizetési kötelezettsége?

Kérdés: Cégünknél az adminisztratív dolgozók esetében beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak az irodaház belépésekor, illetve a munkaidő befejezésekor mágneskártyával blokkolniuk kell. Jelenleg a beléptetőrendszer használata mellett még papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást (jelenléti ív), ami a bérelszámolás alapdokumentuma is. Szeretnénk a papíralapú nyilvántartásról áttérni arra, hogy a beléptetőrendszer által kinyert időadatok legyenek a bérelszámolás alapjai. Ha erre a rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük-e az Mt. rendelkezéseit, miszerint a munkáltatónak kötelező nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, ügyelet, készenlét, szabadság kiadásával, valamint egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat? Az irodai beléptetőrendszer alapján kinyert jelenlét-nyilvántartás alkalmas-e arra, hogy helyettesítsék a munkáltató által kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartást, lehet-e a bérszámfejtés alapdokumentuma? Amennyiben a munkavállaló korábban ér be a munkahelyére, és a munkaideje végénél később távozik, az túlórának számít-e? Cégünknél az irodai dolgozók általános munkarendben (hétfőtől péntekig), rugalmas munkaidő-beosztásban és havi munkaidőkeretben dolgoznak.

Kérdés: A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje hétfőn reggel 8 órakor kezdődik, erre a kérdéses hétfői napra szabadságot vett ki. A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig 8 órától 16 óra 45 percig (közben 45 perc munkaközi szünettel). A szabadsága ebben az esetben a hétfői napon mikor kezdődhet, illetve meddig tarthat: hétfő reggel 8 órától a következő, beosztás szerinti munkaideje kezdetéig (kedden reggel 8-ig), vagy csak kizárólag a hétfői napra vetíthető esetében (nem műszakos, nem egyenlőtlen beosztású, általános munkarendes dolgozó), és mondjuk kedd éjféltől már újra be lehetne osztani adott esetben készenlétre? A munkavállaló által kivett egy munkanap szabadság az 8 órára mentesíti a munkavégzés alól, vagy 24 órára, azaz egy teljes napra?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkavállalónak a munkáltató nem hajlandó megadni az életkor után járó pótszabadságot, besorolásra hivatkozva. Az évi 10 munkanap pótszabadság helyett csak a besorolás szerinti 7 munkanapot kapja meg. Ezt megteheti a munkáltató? A munkavállaló 45 év feletti, járna neki a 7 besorolás szerinti napon felül az életkor szerinti plusz 10 nap is, vagy csak az egyik jogcím? Számít az életkor után járó pótszabadság kiadásakor, hogy az illető előtte évekig külföldön dolgozott?