1313 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló megjelenik a jogerős orvosi határozattal, amely tartalmazza, hogy a munkakörre egészségileg alkalmatlan. Van-e arra törvényes lehetőség, hogy a munkáltató másnaptól kiadja részére a tárgyévi időarányos szabadságát, majd a szabadság leteltét követően valószínűleg felmondással megszünteti a munkaviszonyt, ha nincs lehetőség a további foglalkoztatására?

Kérdés: A Púétv. 158. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben dolgozó gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át. A Púétv. 132. §-ának (7) bekezdése rögzíti: a köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaviszonnyá alakult jogviszonyok esetében a szabadság és jubileumi jutalom megállapításánál melyik jogszabályt kell alkalmazni, a Kjt.-t vagy az Mt.-t? Az Mt. nem tartalmaz jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseket. A munkaviszonnyá alakult jogviszonyok esetén jár-e jubileumi jutalom?

Kérdés: Köztisztviselők esetében a rendkívüli munkavégzés megváltásával kapcsolatban a Kttv. az alábbiak szerint rendelkezik: "98. § (7) A szabadidőt a rendkívüli munkaidő, illetve a (6) bekezdés szerinti munkaidő teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege." Amennyiben a köztisztviselő a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül szabadságra megy, az egyúttal automatikusan a rendkívüli munkavégzés megváltásának minősül? Azaz nem kerülhet sor a rendkívüli munkavégzés pénzbeli ellenértékének kifizetésére?

Kérdés: A munkáltatónál rugalmas munkarend (törzsidő-peremidő rendszer) kerül alkalmazásra. A munkáltató szabályai szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be úgy, hogy a heti 40, illetve a napi 8 óra munkaidőt kitöltse. Elrendelhet-e a munkáltató rendkívüli munkaidőt a peremidő tartamára? Példaképpen: a munkavállaló peremideje 6:00–9:00-ig, illetve 15:00–18:00-ig, a törzsideje pedig 9:00–15:00-ig tart. Az adott napon a munkavállaló a reggeli peremidejét felhasználva 7:00–9:00-ig, majd pedig a törzsidőben 9:00–15:00-ig munkát végzett, tehát a 8 órányi rendes munkaidejét kitöltötte. Ebben az esetben van-e bármi akadálya annak, hogy 15:00-tól rendkívüli munkavégzést rendeljen el a munkáltató? Látszólag két rendelkezés ütközik össze: az egyik, mely szerint a peremidőt a munkavállaló osztja be, és arra a munkáltatónak befolyása nem lehet, a másik pedig az, hogy a példa szerinti esetben az adott napra a munkavállaló rendes, 8 órás napi munkaideje már beosztásra került, ezáltal ezen napra a munkavállaló már több rendes munkaidőt nem tud beosztani, hiszen azt már letöltötte, így a peremidő munkavállaló általi további beosztása az adott napra lehetetlenné vált.

Kérdés: Az Szkt. 84. §-ának 2023. július 1-jétől hatályos, szabadságra vonatkozó változása kapcsán: a változás (18 év feletti tanulóknak a korábbi éves 30 munkanap szabadság helyett 45 munkanap jár) azokra is vonatkozik, akikkel a szerződést már korábban megkötötték, és így a 2023. évi éves szabadság mértékét újra kell számítani a következőképpen: az év első felére 30 nap arányos részét, a második felére pedig a 45 nap arányos részét kell összeszámítani?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2018-tól fogyatékossági támogatásra jogosult, melyről most tájékoztatott. A Kttv. 102. §-ának (5) bekezdése alapján évenként öt munkanap pótszabadság jár a köztisztviselőnek, ha fogyatékossági támogatásra jogosult. Az előző évekre visszamenőleg megállapítható-e neki a pótszabadság? Ha igen, mikortól [figyelemmel a Kttv. 192. § (1) bekezdésére], és milyen szabályai vannak ez esetben a pótszabadság kiadásának?

Kérdés: Az édesanya CSED-en van gyermekével, a GYED-et már az apuka igényli. Az édesanya továbbra is marad fizetés nélküli szabadságon, egészen a gyermek hároméves koráig. Az anyuka melyik időszakokra jogosult szabadságra?

Kérdés: A közszolgálati jogviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a köztisztviselő/közalkalmazott a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltására?

Kérdés: Általános munkarendben, rugalmas munkaidő-beosztásban (törzsidő-peremidő) foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartásában szerepeltetni kell a munkaidő kezdetét és végét, vagy elegendő feltüntetni, hogy a munkavállaló a napi 8 órát ledolgozta?

Kérdés: Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.