Soron kívüli alkalmassági vizsgálat – a részvétel megtagadása

Kérdés: Munkavállalónk több mint egyéves betegség után tért vissza dolgozni. Cégünk foglalkozás-egészségügyi orvosa a jogszabályokkal összhangban soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezte őt, de ő megtagadta a részvételt. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló 30 napot elérően keresőképtelenvolt, soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell[33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pontja] elrendelni. Ebből következik,hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos jogszerűen kötelezte a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kollektív szerződésben meghatározott rendkívüli felmondási okok

Kérdés: A kollektív szerződésünk kimondja, hogy a munkáltató mely esetekben szüntetheti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyt. Egy munkavállalónk, aki szakszervezeti tisztségviselő, az egyik esethez nagyon hasonló, de azért a leírtakkal nem teljesen azonos magatartást tanúsított. A szakszervezetet tájékoztattuk arról, hogy rendkívüli felmondással kívánunk élni, mire azt a választ adták, hogy mivel a munkavállaló magatartása nem meríti ki a kollektív szerződésben megadott kötelezettségszegést, ezért nem értenek egyet a rendkívüli felmondással. A szakszervezeti álláspont ugyan nem kötelező, de nem szeretnénk jogvitába bonyolódni, és el is bizonytalanított minket a szakszervezet közlése. Valóban igaz, és csak akkor közölhetünk rendkívüli felmondást, ha a munkavállaló magatartása a kollektív szerződésben foglaltakat kimeríti?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonytrendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségétszándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy– egyébként olyan magatartást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Rendkívüli felmondás – igazolatlan mulasztásért

Kérdés: Cégünknél az egyik munkavállalónk már a második napja nem veszi fel a munkát, és nem is jelentkezett semmilyen formában. Ebben az esetben rendkívüli felmondással megszüntethetem a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 96. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató, illetvea munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg,ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosanvagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Rendkívüli felmondás – a munkavédelmi oktatás elmulasztásáért?

Kérdés: Cégünk a délelőttös műszak végén és a délutános műszak elején – a munkavállalók együttes oktatása érdekében – kötelező munkavédelmi oktatást szervezett, egyik munkatársunk azonban megtagadta a részvételt. Az oktatás megkezdését követően kollégáját kérte meg arra, hogy helyette is írja alá a jelenléti ívet, majd ezek után engedély nélkül eltávozott. Számon kértük a mulasztást, ám arra nem tudott ésszerű okot találni. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát. Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 96. § (1) bekezdésének a) pontja alapján bármelyikfél megszüntetheti a munkaviszonyt többek közt akkor, ha a másik a munkaviszonybólszármazó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággaljelentős mértékben megszegi. Megítélésünk szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Munkáltatói jogos gazdasági érdek

Kérdés: Rendkívüli felmondással élhetünk-e, ha alkalmazottunk egy másik, hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságban üzletrésszel rendelkezik, bár ott nem dolgozik, nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya? Kérdésünk: mindez önmagában összeférhetetlen helyzetet eredményez-e nálunk fennálló munkaviszonyával kapcsolatban? Kerülő úton tudtuk meg alkalmazottunk társasági tagságát, ezt a tényt elfelejtette közölni. Munkáltatóként megszüntethetjük-e munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkaviszony fennállása alatt amunkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogosgazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 3. § (5) bekezdés]. E kötelezettségmegsértéséhez nem szükséges, hogy konkrét munkáltatói érdeksérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Bércsökkentés – mint szankció?

Kérdés: Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató csökkentheti-e a dolgozó munkabérét, ha a munkavállaló hibásan végezte a munkáját? Milyen egyéb szankcióval élhet a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli ("fegyelmi", azonnali hatályú) felmondás az alegsúlyosabb jogkövetkezmény, ami az Mt. 96. §-a alapján a munkáltató általakkor alkalmazható, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényegeskötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Munkakör-módosítás vagy munkaviszony-megszüntetés – dilemma az egészségkárosodott munkavállaló körül

Kérdés: Raktáros munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk egészségkárosodásának az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által megállapított mértéke 49%. Mivel jelenlegi munkakörét erre tekintettel nem tudja ellátni, számára más munkakört ajánlunk fel. A munkakör könnyű fizikai munkával járna, más munkakört sajnos nem tudunk biztosítani. A munkavállaló jelenlegi bére sem változna. Ha a munkavállaló nem fogadja el a felajánlott munkakört, megszüntetheti-e a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással az Mt. 96. §-a alapján? Jár-e a munkavállalónak végkielégítés, illetve felmondási idő, ha nem írja alá a munkaszerződés-módosítást? Kötelező-e a munkáltatónak a hatályos jogszabályok szerint rehabilitációs eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 85. § (3) bekezdése előírja, hogy a munkáltató amunkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalótköteles – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az állapotánakmegfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. A Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
1
8
9