468 talált cikk a rendkívüli munkaidő kifejezésre

Kérdés: A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóinkra vonatkozó munkaidő-beosztást a hirdetőtáblára kifüggesztve tesszük közé, munkavállalói csoportonként, egy hónapra előre, legalább 168 órával korábban (pl. gyártósziget A, B, C szak, előkészítő terület A, B, C szak). A névre szóló jelenléti ívek vezetése a munkavállalók feladata. Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Megfelelhet-e ennek a szabálynak az a megoldás, ha a névre szóló jelenléti ívekre, melyeket a hónap végén teszünk ki, előre rányomtatjuk a dolgozóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti adatokat (munkaidő kezdete, vége, ledolgozott óra) mint tervadatokat, és mellette feltüntetjük ugyanezen oszlopokat tényadatok fejléccel, amelyekbe csak változás esetén teszünk bejegyzést (pl. szabadság, keresőképtelenség, munkaidő-beosztás módosítása miatti eltérő munkaidő miatt)? Hónap végén pedig a vezetésért felelős területvezető és a munkavállaló is aláírásával igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. Ha a munkáltató hó közben módosítja a munkaidő-beosztást, és ezt szintén közzéteszi a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, akkor ezt a tényadat oszlopokba mint változást felvezetheti a jelenléti ívekre? Vagy csak a munkavállalók oldalán felmerült okokból (pl. műszakcserét kérelmez) eredő változások tüntethetők fel?

Kérdés: 168 órával vagy 96 órával előtte tudjuk változtatni a beosztást, hogy még ne minősüljön túlórának? Illetve, ha már a 96 órán belül változtatunk, akkor csak a beosztás első napja minősül túlórának, vagy az egész hét, amíg dolgozik?

Kérdés: Jár-e fizetett ünnep jogcímén távolléti díj 2023. november 1-jére, szerdára olyan munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása szerint aznap nem is kellett dolgoznia?

Kérdés: Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?

Kérdés: Egyik részlegünknél a termelésvezető olyan munkarendben gondolkodik, amely háromhetes ciklusokat jelentene, hatnapos munkahetekkel (egy hét nappali, egy hét éjszakai műszak, majd egy hét pihenő). Megállapítható-e egy hónapnál rövidebb munkaidőkeret? Kell-e tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeretről, ha az egy hónapon belül véget is ér? Elképzelésünk szerint egy-egy háromhetes ciklus alatt a munkavállalók nem dolgoznának többet a szerződés szerinti óraszámnál, de ha kivételesen mégis sor kerülne túlórára, akkor a keret végén, a hónap közben kellene számfejtenünk?

Kérdés: A Kttv. 96. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés, ha a munkavégzés helyszíne nem a munkahelyen van? Esetleg ez már kiküldetésnek minősül?

Kérdés: A készenlét elrendelését hét nappal korábban, egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval. Mit tehetünk, ha a készenlétbe beosztott munkavállaló lebetegszik? Helyette beoszthatunk valaki mást, hogy biztosítva legyen a készenlét?

Kérdés: Munkavállalóinkat több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk, a vasárnap általában az egyik heti pihenőnapjuk. Ugyanakkor előfordul, hogy a szombaton este kezdődő műszakjuk áthúzódik vasárnapra is, de ez általában csak néhány óra munkavégzést jelent. A távolléti díj számításánál akkor is figyelembe kell venni ezeket a vasárnapra eső munkavégzéseket, ha azok nem érintik az egész munkanapot?

Kérdés: Ha a munkavállaló ünnepnapon túlórát teljesít egész nap (8 órát), de a pótlékot szabadnappal szeretnénk kompenzálni, akkor egy vagy két nap szabadnap illeti meg?

Kérdés: Köztisztviselők esetében a rendkívüli munkavégzés megváltásával kapcsolatban a Kttv. az alábbiak szerint rendelkezik: "98. § (7) A szabadidőt a rendkívüli munkaidő, illetve a (6) bekezdés szerinti munkaidő teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege." Amennyiben a köztisztviselő a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül szabadságra megy, az egyúttal automatikusan a rendkívüli munkavégzés megváltásának minősül? Azaz nem kerülhet sor a rendkívüli munkavégzés pénzbeli ellenértékének kifizetésére?