Közterület-felügyelő "ünnepnapi" díjazása

Kérdés: Ha a munkaidőkeretben foglalkoztatott közterület-felügyelő beosztása munkaszüneti napra esik, milyen pótlék illeti meg és hány százalékban?
Részlet a válaszából: […] A Kftv. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a közterület-felügyelő köztisztviselő, akinek a közszolgálati jogviszonyára, ha a Kftv. eltérően nem rendelkezik, a Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kttv. 90. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Készenlét alatti munkavégzés díjazása

Kérdés: Készenlét alatt történő munkavégzés esetén hétköznap 50%-os túlóra, illetve pihenőnapon történő munkavégzés esetén (készenlét alatt) 100%-os túlóra illeti meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető; ha a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon, akkor készenlétről van szó [Mt. 110....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaközi szünet – mint a munkaidő része

Kérdés: Nem állami vállalat esetében van arra lehetőség, hogy a munkaközi szünet egy része a munkaidő része legyen, egy része (10 perc) pedig nem, tehát ez utóbbi 10 percre nem járna juttatás (munkakör átadás-átvétele miatt van rá szükség)? A munkaközi szünet kiadásának idejét kell dokumentálni valahogy? Van erre valami tiltás, vagy ez munkáltatói jogkör? Nem rendelkezünk kollektív szerződéssel, de belső szabályzatba beépítenénk.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkaközi szünet minimális tartamát írja elő. Eszerint a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő, illetve a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, ha pedig a kilenc órát is meghaladja, további huszonöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt beosztás alapján

Kérdés: A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóinkra vonatkozó munkaidő-beosztást a hirdetőtáblára kifüggesztve tesszük közé, munkavállalói csoportonként, egy hónapra előre, legalább 168 órával korábban (pl. gyártósziget A, B, C szak, előkészítő terület A, B, C szak). A névre szóló jelenléti ívek vezetése a munkavállalók feladata. Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése alapján a munkaidő-nyilvántartás az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Megfelelhet-e ennek a szabálynak az a megoldás, ha a névre szóló jelenléti ívekre, melyeket a hónap végén teszünk ki, előre rányomtatjuk a dolgozóra vonatkozó munkaidő-beosztás szerinti adatokat (munkaidő kezdete, vége, ledolgozott óra) mint tervadatokat, és mellette feltüntetjük ugyanezen oszlopokat tényadatok fejléccel, amelyekbe csak változás esetén teszünk bejegyzést (pl. szabadság, keresőképtelenség, munkaidő-beosztás módosítása miatti eltérő munkaidő miatt)? Hónap végén pedig a vezetésért felelős területvezető és a munkavállaló is aláírásával igazolja, hogy az adatok megfelelnek a valóságnak. Ha a munkáltató hó közben módosítja a munkaidő-beosztást, és ezt szintén közzéteszi a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, akkor ezt a tényadat oszlopokba mint változást felvezetheti a jelenléti ívekre? Vagy csak a munkavállalók oldalán felmerült okokból (pl. műszakcserét kérelmez) eredő változások tüntethetők fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt eljárás megfelel a törvénynek. Ilyen esetben tehát a munkáltató az írásban előre közölt munkaidő-beosztást tekinti egyben jelenléti ívnek is, amelybe csak akkor kell külön bejegyzést tenni, ha a tervezett beosztáshoz képest valamilyen változás van. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Előre közölt munkaidő-beosztás módosítása

Kérdés: 168 órával vagy 96 órával előtte tudjuk változtatni a beosztást, hogy még ne minősüljön túlórának? Illetve, ha már a 96 órán belül változtatunk, akkor csak a beosztás első napja minősül túlórának, vagy az egész hét, amíg dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztást a munkáltató állapítja meg, ám erről a munkavállalót előzetesen, írásban tájékoztatnia kell [Mt. 96. § (1) bek.]. Ennek azért van jelentősége, mert ha a munkáltató nem az előre közölt beosztás szerint foglalkoztatja a munkavállalót, hanem attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

"Fizetett ünnep" – munkaszüneti napi munkavégzés hiányában

Kérdés: Jár-e fizetett ünnep jogcímén távolléti díj 2023. november 1-jére, szerdára olyan munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása szerint aznap nem is kellett dolgoznia?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérezés esetén, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, a napi munkaidejének megfelelő időre távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Külföldre utazás ideje kötetlen munkarendben

Kérdés: Kötetlen munkarendű munkavállalónk munkaköre a munkáltató ügyfeleivel való személyes kapcsolattartás ("területi képviselő"), és ebből kifolyólag állandó munkavégzési hellyel nem rendelkeznek. Ha külföldre kell utaznia, hogy tárgyaljon a külföldi ügyféllel, és ez az utazás vasárnap történik, viszont a tényleges munkavégzésre csak hétfőn kerül sor, akkor ez a vasárnapi utazás munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár arra?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkaidőkeret megállapítása hetekben

Kérdés: Egyik részlegünknél a termelésvezető olyan munkarendben gondolkodik, amely háromhetes ciklusokat jelentene, hatnapos munkahetekkel (egy hét nappali, egy hét éjszakai műszak, majd egy hét pihenő). Megállapítható-e egy hónapnál rövidebb munkaidőkeret? Kell-e tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeretről, ha az egy hónapon belül véget is ér? Elképzelésünk szerint egy-egy háromhetes ciklus alatt a munkavállalók nem dolgoznának többet a szerződés szerinti óraszámnál, de ha kivételesen mégis sor kerülne túlórára, akkor a keret végén, a hónap közben kellene számfejtenünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt, háromhetes munkaidőkeretnek nincs akadálya, maga a törvény is hetekben, illetve hónapokban állapítja meg a munkaidőkeret lehetséges leghosszabb tartamát. Eszerint bármely munkáltató jogosult maximum négy hónap vagy tizenhat hét tartamú munkaidőkeretet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Rendkívüli munkavégzés vagy kiküldetés

Kérdés: A Kttv. 96. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés, ha a munkavégzés helyszíne nem a munkahelyen van? Esetleg ez már kiküldetésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Kiküldetés, ha a munkáltató a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezi a köztisztviselőt, és ő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végzi a munkát. Nem minősül kiküldetésnek azonban az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Helyettesítés készenlét alatt

Kérdés: A készenlét elrendelését hét nappal korábban, egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval. Mit tehetünk, ha a készenlétbe beosztott munkavállaló lebetegszik? Helyette beoszthatunk valaki mást, hogy biztosítva legyen a készenlét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a készenlét vagy ügyelet tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató eltérhet, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. Ilyen esetben a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
7
8
9
47