Jogutódlás – a jogutód munkáltató utasítására változhatnak-e a munkafeltételek?

Kérdés: Néhány hónapja megvásároltunk egy üzemegységet Ózdon, és úgy döntöttünk, hogy továbbfoglalkoztatjuk az ott dolgozó munkásokat a miskolci székhelyünkhöz közelebb eső gyárban. Értesítést küldtünk az új alkalmazottaknak, hogy a jogutódlásra tekintettel a munkavégzési helyük megváltozott, és utasításba adtuk, hogy a következő munkahéten már az új helyen jelenjenek meg, továbbá felajánlottuk számukra, hogy igény esetén kedvezményes szálláslehetőséget biztosítunk. A munkások egy része azonban minden előzetes bejelentés nélkül távol maradt, és közös kérelmet fogalmaztak meg annak érdekében, hogy vonjuk vissza az utasítást. Meglátásunk szerint ez az ellenszegülés megalapozza a rendkívüli felmondást. Igazunk van?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltatói jogutódlás esetén, amennyiben amunkafeltételek nem módosulnak, és a munkaszerződés minden lényeges elemeváltozatlanul fennmarad, a munkaviszony átszáll a jogutódra, és nincsen szükségszerződésmódosításra, vagy új munkaszerződés megkötésére (BH 1997. 153.)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. január 10.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálat – a részvétel megtagadása

Kérdés: Munkavállalónk több mint egyéves betegség után tért vissza dolgozni. Cégünk foglalkozás-egészségügyi orvosa a jogszabályokkal összhangban soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezte őt, de ő megtagadta a részvételt. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben a munkavállaló 30 napot elérően keresőképtelenvolt, soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell[33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pontja] elrendelni. Ebből következik,hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos jogszerűen kötelezte a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 13.

Zenetanár helyettesítése

Kérdés: Magánzeneiskola vagyunk, az egyik gitártanárral kötött munkaszerződésben abban állapodtunk meg, hogy akadályoztatása esetén köteles gondoskodni a helyettesítéséről. A gitártanár megbetegedett, de maga helyett nem állított helyettest. Megszüntethetjük-e szerződésszegés miatt rendkívüli felmondással a munkaviszonyát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony lényege a munka személyes ellátásánakkötelezettsége, ami a munkavállalót terheli, de a munkáltató kezét is megköti:nem kötelezheti a munkavállalót, hogy helyettesítéséről gondoskodjon, hanem ezaz ő feladata. A Legfelsőbb Bíróság már elvi határozatot is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Utazási költségtérítés – megoszthatóak-e a költségek?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatban kérdezném, hogy amennyiben nincsen elérhető tömegközlekedési eszköz vagy nincs megfelelő összeköttetés, akkor az együtt utazó ismerősök, kollégák vagy házastársak esetén joga van-e a munkaadónak megosztani a költségeket? A cégünknél megszaporodott üzemanyagszámlák miatt úgy vélem, a dolgozóknak igen könnyű visszaélni a költségtérítés szabályaival, hiszen ilyen számlát bárhonnan szerezhetnek, és nem tudunk meggyőződni arról, hogy ténylegesen hazautaztak-e. Tehetünk egyáltalán valamit?
Részlet az állásfoglalásából: […] Azt a munkavállalót, aki valamely ismerősével, kollégájávalközösen, egy járművel utazik munkába (vagy onnan haza), nem illeti meg utazásiköltségtérítés, hiszen saját költsége nem keletkezik. Az utazási költségilyenkor nem nála, hanem az ismerősénél, kollégájánál...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 22.
Kapcsolódó címke:

Külföldi kirendelés megtagadása – jogszerű-e a rendkívüli felmondás?

Kérdés: Október 20-án közöltük a vállalatunk kereskedelmi igazgatójával, hogy október 29-től kezdődően előreláthatóan 140 munkanap időtartamra németországi munkavégzésre rendeljük ki egy stratégiai fontosságú feladat elvégzése céljából. Kollektív szerződésünk megengedi a törvénynél hosszabb időtartamú kirendelést. Intézkedésünk gazdasági indokoltságával és szükségességével a kereskedelmi igazgató is tisztában volt, ennek ellenére megtagadta az utasításunkat arra való hivatkozással, hogy évek óta több betegsége van, amiket kezeltetnie kell, illetve édesanyjával – annak betegsége miatt – napi kapcsolatot kell tartania. A vállalat vezetése szerint ezek az indokok, különösen a munkavállaló által betöltött pozíció miatt, nem fogadhatók el. Amennyiben a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni az utasítást, helytálló lesz vele szemben a rendkívüli felmondás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az éremnek esetünkben is két oldala van. Az egyik: az Mt.szerint a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni,továbbá köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotbanmegjelenni, és a munkaidejét munkában tölteni, illetve munkavégzés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 22.

Kollektív szerződésben meghatározott rendkívüli felmondási okok

Kérdés: A kollektív szerződésünk kimondja, hogy a munkáltató mely esetekben szüntetheti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyt. Egy munkavállalónk, aki szakszervezeti tisztségviselő, az egyik esethez nagyon hasonló, de azért a leírtakkal nem teljesen azonos magatartást tanúsított. A szakszervezetet tájékoztattuk arról, hogy rendkívüli felmondással kívánunk élni, mire azt a választ adták, hogy mivel a munkavállaló magatartása nem meríti ki a kollektív szerződésben megadott kötelezettségszegést, ezért nem értenek egyet a rendkívüli felmondással. A szakszervezeti álláspont ugyan nem kötelező, de nem szeretnénk jogvitába bonyolódni, és el is bizonytalanított minket a szakszervezet közlése. Valóban igaz, és csak akkor közölhetünk rendkívüli felmondást, ha a munkavállaló magatartása a kollektív szerződésben foglaltakat kimeríti?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonytrendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségétszándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy– egyébként olyan magatartást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 2.

Utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járással kapcsolatban kérdezzük: amennyiben nincsen elérhető tömegközlekedési eszköz, vagy nincs megfelelő összeköttetés, akkor az együtt utazó ismerősök, kollégák vagy házastársak esetén joga van-e a munkaadónak megosztani a költségeket? A cégünknél megszaporodott üzemanyagszámlák miatt úgy vélem, hogy a dolgozóknak igen könnyű visszaélni a költségtérítés szabályaival, hiszen üzemanyagszámlát bárhonnan szerezhetnek, és a munkáltató nem tud meggyőződni arról, hogy ténylegesen hazautaztak-e. Tehetünk egyáltalán valamit?
Részlet az állásfoglalásából: […] Azt a munkavállalót, aki valamely ismerősével, kollégájávalközösen, egy járművel utazik munkába (vagy onnan haza), nem illeti meg utazásiköltségtérítés, hiszen saját költsége nem keletkezik. Az utazási költségilyenkor nem nála, hanem az ismerősénél, kollégájánál...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. október 11.
Kapcsolódó címke:

További jogviszony létesítésének megtiltása

Kérdés: Magántulajdonban lévő felsőoktatási intézménynél megtilthatjuk-e a munkavállalóinknak, hogy más magán-felsőoktatási intézményben oktassanak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 3. § (5) bekezdése szerint a munkavállaló amunkaviszony fennállása alatt – kivéve azt az esetet, ha erre jogszabály őtfeljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogosgazdasági érdekeit veszélyeztetné. Amennyiben egy magántulajdonban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 20.

Igazolt és nem fizetett távollét – és az árvíz

Kérdés: Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 107. § g) pontja szerint mentesül a munkavállaló amunkavégzési kötelezettsége alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud amunkahelyén megjelenni. Az árvíz elháríthatatlan oknak (vis maior) minősül,azonban az idézett törvényhely ennek bekövetkezte mellett további...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. július 19.

Emelt összegű végkielégítés – ha a védett korú munkavállaló munkaviszonya három évnél rövidebb

Kérdés: Jár-e többlet-végkielégítés azon védett korban lévő alkalmazottunk részére, aki két éven belül jogosulttá válik az öregségi teljes összegű nyugdíjra, azonban még csak másfél éve áll munkaviszonyban? Az alkalmazottunk rendkívüli felmondással élt, és az Mt. alapján plusz háromhavi átlagkeresetet követel. Szeretném megtudni, hogy a többlet-végkielégítésre való jogosultság összefügg-e a végkielégítésre való jogosultsággal, vagy az attól teljesen független jogintézmény?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalót akkor illeti meg az egyszeri juttatáskéntjáró végkielégítés, ha a munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, jogutódnélküli megszűnése, vagy a munkavállaló rendkívüli felmondása következtébenszűnik meg. A végkielégítésre való jogosultság az adott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
4
…
7