402 talált cikk a rendes munkaidő kifejezésre

Kérdés: November 1-jén, munkaszüneti napon havibéres kollégánk külföldi kiküldetés keretében dolgozott (a távol-keleti partner akkor ért rá a megbeszélésre). A napidíjat természetesen megkapja arra a napra is. Ezen túl jár-e neki túlórapótlék vagy szabadság helyette, esetleg bármilyen ellentételezés?

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben hogyan kell megállapítani a bérpótlékokat azoknak a biztonsági őröknek, akik 24/48-as munkarendben dolgoznak, és 3 havi munkaidőkeret van a cégünknél? Munkaszerződés szerint hosszabb teljes munkaidőben, 12 órában foglalkoztatjuk őket.

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötő gépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e, hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?

Kérdés: Az Mt. 104. §-ának bekezdése szerint, a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra. Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a munkavállalók készenlét alatt rendkívüli munkát végeznek, és a másnapi munkájukat a munkaidő-beosztás kezdetétől később kell kezdeniük, hogy biztosítva legyen a törvény által megállapított pihenőidő. Erre az időre állásidőt fizetünk a részükre. Ez rendben is van abban az esetben, ha a munka befejezése és a másnapi munkakezdés követi egymást. Azonban gyakran előfordul olyan eset, hogy például a munkavállaló rendes munkaideje pénteken 7.00-tól 15.20-ig tart (általános munkarendben dolgozik), ezután készenlétbe van beosztva hétfő reggel 7 óráig. Pénteken készenlét alatt 22.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát rendelnek el a részére, majd szombat-vasárnap nincs számára rendkívüli munkavégzés elrendelve a készenlét alatt, azaz pihenőnapját tölti. Ebben az esetben kell-e számolnunk a 11 óra pihenőidőt? Tehát péntek este 24.00 órától a 11 óra pihenőidőt elszámolhatom-e a pihenőnapján, vagy hétfőn 00.00-tól kell számolnom a 11 órát, vagyis a munkavállalót legközelebb csak hétfőn reggel 11.00-kor foglalkoztathatom? Mi a teendő abban az esetben, ha (hasonló példánál maradva) a munkavállaló kedden 7.00-15.20-ig rendes munkaidőben dolgozik, majd készenlétes, ami alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 20.00-tól 23.00-ig. Majd másnap újra 7.00-tól dolgozna, de reggel telefonál a munkáltatóhoz, hogy orvoshoz kell mennie, aki attól a naptól betegszabadságra/táppénzre írja a munkavállalót. Elszámolhatom-e egy jogcímen a pihenőidőt és a betegszabadság/táppénz időtartamát? Ugyanez a probléma, ha szabadságra megy a munkavállaló. Összegezve: ugyanazon jogcímen a pihenőidőt és a pihenőnapot, betegszabadságot, táppénzt, szabadságot elszámolhatom-e a munkavállalónak?

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaidőben dolgozik munkaszüneti napon (pl. május 1-jén), de a munkaszerződésében rögzítésre került, hogy a havi bruttó alapbére magában foglalja a pótlékok összegét is. Ilyenkor a munkaszüneti napi bérpótlék nem jár, de felmerült a kolléga részéről, hogy őt a pihenőnap megilleti. Hogyan járjunk el jogszerűen?

Kérdés: A napi munkaidő 4 és 12 óra között lehet teljes munkaidőben. Ez a minimum a hétvégére elrendelt túlórára is vonatkozik-e, vagy berendelhető a dolgozó akár két órára is?

Kérdés: Önkormányzatunknál múzeumpedagógus közalkalmazottat a nyári szezon ideje alatt munkaidőkeretben (kéthavi, majd négyhavi) szeretnénk foglalkoztatni. A múzeum a balatoni idegenforgalmi szezonban a látogatói igényeknek és a bevált gyakorlatnak megfelelően a hét minden napján nyitva tart. Kérdésünk, hogy a közalkalmazottat az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján be lehet-e osztani vasárnapra rendes munkaidőbe? Természetesen figyelembe véve a pihenőnapok kiadására vonatkozó egyéb szabályokat. Amennyiben adott héten vasárnap dolgozott, akkor az előtte lévő szombati munkavégzésre vonatkozik-e valamilyen korlátozás? Továbbá lehetséges-e a rendes munkaidő beosztása oly módon, hogy a közalkalmazott a munkaidőkeretben adott napon nem folyamatosan dolgozik 8-10 órát, hanem az egyes napokon belül az osztott munkaidőhöz hasonlóan alakul a beosztása? Például hetente több napon 10.00-12.00-ig és 14.00-20.00-ig dolgozna, amely összesen napi 8 óra. A két munkavégzés közötti szünetben a munkahelyét elhagyhatja, a szabadidejével maga rendelkezik.

Kérdés: Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet az átpakolás után gépjárművezetőink "leterítenek". A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. Az Szja-tv. alapján a két telephely közötti utazás véleményem szerint kiküldetésnek tekintendő, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja az 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a Kt.-vel egyezően a munkahely változóként van megjelölve. Az Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető, mivel nem munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 munkanap korlátozás?

Kérdés: Üzemi dolgozóink hétfőtől péntekig heti 40, napi 8 órában dolgoznak. Egyik hétvégén szombatra és vasárnapra szeretnénk elrendelni rendkívüli munkavégzést megnövekedett rendelés miatt. Ebben az esetben milyen pótlékot kell a dolgozóknak megfizetni szombatra és vasárnapra, mivel a heti 40 órát meg fogja haladni a munkaidejük?

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötőgépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?