402 talált cikk a rendes munkaidő kifejezésre

Kérdés: Cégünk a munkanapok áthelyezése kapcsán az október 22-i és december 24-i pihenőnaphoz kötött szombati munkanapokon (október 13. és december 15.) kötelező szabadságot rendelt el. Azonban a pihenőnapokon (október 22. és december 24.) ügyeletet szeretne elrendelni. Ezekben az esetekben szabályos-e az ügyelet elrendelése? Ezek a napok szabadságnak vagy munkaszüneti napoknak minősülnek? A másik kérdésem az ünnepnapokon elrendelt ügyeletre irányulnak, ilyen esetben milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak?

Kérdés: A munkavállalóink külföldi munkavégzést teljesítenek, amely keretében október 23-án is dolgozniuk kellett (mivel ez az adott országban nem munkaszüneti nap). Munkaidőkeret viszont nem lett elrendelve a részükre; ilyen esetben is dolgozhatnak?

Kérdés: A művelődési központ közalkalmazottjai napi 8 órában dolgoznak (hétfőtől péntekig). A munkáltató munkaidőkeretet szeretne bevezetni a dolgozók részére (mert a rendezvények mindig hétvégén kerülnek megrendezésre, és akár éjjel 2-ig is eltarthatnak). Ebben az esetben kell-e pótlékot fizetni a hétvégi, délutáni vagy éjszakai munkavégzésre, vagy pihenőnapban kiadható-e a hétvégi munkavégzés?

Kérdés: Órabéres munkavállaló esetén, ha a munkavállaló fizetett ünnepen betegállományba kerül, mit kell neki fizetni? Távolléti díjat?

Kérdés: Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott joghely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?

Kérdés: A munkáltató új munkarend bevezetését tervezi. E szerint a napi nyolcórás munkanapokra járó 20 perc szüneteket a munkáltató össze akarja vonni, és havonta egy-egy vasárnapi munkavégzés alkalmával le akarja dolgoztatni. Eddig vasárnap délutánra túlórát rendeltek el, alapbérrel, 50% vasárnapi és 100% túlórapótlékkal fizetve. Erre jogilag van-e lehetősége, illetve ha a túlóra csökkentése az alapcél, ez nem minősül-e rendeltetésellenes joggyakorlásnak?

Kérdés: Egy világörökségi helység területén működő vendéglátóipari (büfé) és kiskereskedelmi egységünk (ajándékbolt) heti hat napban tart nyitva. A fix pihenőnap a hétfő, kivételt képeznek ez alól a rendezvényekkel egybeeső hétfők. Alkalmazottaink havi időkerettel vannak foglalkoztatva, napi nyolc órában. Kérdésem a következő: a kötelező két pihenőnapot, hogyan kell szabályosan kiadnunk? A fix hétfői pihenőnap mellett milyen beosztási rendet alkalmazzunk?

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)–(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?

Kérdés: Egy munkavállaló két műszakos munkarendben dolgozik. Pénteki napon 22:00-6:00 volt a munkaidő-beosztása, viszont elrendeltek részére túlórát, tovább kellett maradni szombaton még délelőtt 10:00-ig. Ebben az esetben a plusz négy órára 100%-os pótlék jár részére? (A cégnél nincsen munkaidőkeret.)

Kérdés: Havibéres dolgozó általános munkarendben dolgozik (nincs munkaidőkeret bevezetve), és a szerződése szerint külföldre szolgáltatásnyújtást végez. Ha március 15-én és 16-án dolgozott, mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ha cserébe pihenőnapot kér mindkét napra, akkor milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek?