Távolléti díj számítása

Kérdés: Távolléti díj számításánál figyelembe kell venni a forgalom után járó jutalékot? Vagy csak a havi alapbér a távolléti díj számításának az alapja?
Részlet a válaszából: […] ...díj az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése alapján három elemből tevődik össze:– az alapbérből, ami a munkavállaló alapbére és pótlékátalánya, a felek ilyenben megállapodtak (Mt. 149. §);– a teljesítménybérből, ami a munkavállaló azon teljesítménybére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Bérpótlék megállapítása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben hogyan kell megállapítani a bérpótlékokat azoknak a biztonsági őröknek, akik 24/48-as munkarendben dolgoznak, és 3 havi munkaidőkeret van a cégünknél? Munkaszerződés szerint hosszabb teljes munkaidőben, 12 órában foglalkoztatjuk őket.
Részlet a válaszából: […] ...okán megállapított hosszabb teljes munkaidő alapvetően a munkaidő mértékét befolyásolja, de érinti a beosztás alapján járó bérpótlékokat is. Először is a 12 órás napi teljes munkaidő a bérpótlék számítási alapjánál kap szerepet, mivel a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Bérpótlékátalány kikötése alkalmi munka esetén

Kérdés: Ha az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, egy napra szóló munkaszerződésben napi 10 óra munkavégzést kötünk ki, és arra figyelemmel állapítjuk meg a díjazást, akkor kell a munkavállalónak rendkívüli munkavégzésért járó díjazást fizetni a 8 órát meghaladó munkavégzés esetén? Hogyan lehet "fix" összegben megállapodni a munkavállalóval alkalmi munkánál?
Részlet a válaszából: […] ...díjazást szükséges részére megfizetni [Mt. 107. § (1) bek. a) pont, 143. § (2) bek.].A felek a rendkívüli munkavégzés bérpótléka vonatkozásában "havi" átalányban is megállapodhatnak. Az ilyen átalányban történő megállapodásnak azonban kellően pontosnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Napi munkaidő éjszakai munkavégzésnél a közúti közlekedésben

Kérdés: Áruszállító cég naponta romlandó élelmiszert szállít közúton. A megrendelő érdekének megfelelően a fuvar éjfél után indul, és a tehergépkocsi vezetője 00.00-04.00 között vezet, az "időkapu" miatt. Ezen esetekben a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 10 órát, de egy tájékoztató szerint a dolgozó munkaszerződésében foglaltak alapján el lehet térni a napi 10 órás korláttól, tekintettel az élelmiszer szállítására. Mit kell tartalmaznia a dolgozó szerződésének, ha a kapott információ megfelel a hatályos közúti áruszállítási előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...– a 10 órát nem haladja meg. Az éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti 15%-os éjszakai bérpótlék illeti meg (Kkt. 18/G. §, Mt. 142. §). A napi tízórás munkaidőkorlát alól tehát a felek akár munkaszerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Több műszakos tevékenység és a műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Három műszakban dolgozom. Vasárnap sms-ben értesítettek, hogy hétfőn nem délutános, hanem délelőttös leszek, meg nem határozható ideig. A három műszak marad, csak másik műszakban dolgozom. Erre a délelőttös műszakra jár nekem a délutános pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...több műszakos tevékenységet alkalmazó munkáltató munkavállalói nem minden esetben jogosultak műszakpótlékra. A munkáltató tevékenysége akkor több műszakos, ha annak tartama hetente eléri a 80 órát [Mt. 90. § b) pont]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Műszakpótlékra jogosultsági feltételek vizsgálata

Kérdés: A 148. számban megjelent, 2942. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel az alábbi kérdésem. A műszakpótlék alapjául szolgáló munkaidő-beosztás kapcsán nem kell figyelembe venni, hogy a munkaidő kezdete között 5 napot figyelembe véve csak 1 óra eltérés van? A munkaidő-beosztás az alábbiak szerint alakul: a munkavállaló 4 napig dolgozik 06-18 óra között, 6 nap dolgozik 18-06 óra között, míg 5 nap dolgozik 19-06 óra között. Így a 18-06 és a 19-06 órák közötti munkavégzés lényegében egy műszaknak tekinthető, azaz kevesebb mint a munkanapok egyharmada esetében van eltérő kezdési időpont.
Részlet a válaszából: […] ...korábbi kérdésre adott válasz alapja: a műszakpótlékra való jogosultságnak az Mt. 141. §-a szerint az a feltétele, hogy a napi munkaidő kezdete rendszeresen változzon, valamint a munkavállaló a 18 és 6 óra közötti időtartamban végezze munkáját. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkaszüneti napi munkavégzés ellentételezése

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaidőben dolgozik munkaszüneti napon (pl. május 1-jén), de a munkaszerződésében rögzítésre került, hogy a havi bruttó alapbére magában foglalja a pótlékok összegét is. Ilyenkor a munkaszüneti napi bérpótlék nem jár, de felmerült a kolléga részéről, hogy őt a pihenőnap megilleti. Hogyan járjunk el jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszüneti napi pótlék valóban beépíthető az alapbérbe, ha a felek a munkaszerződésben így állapodtak meg [Mt. 145. § (1) bek.]. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkaszerződésben nem elegendő általában a pótlékok alapbéresítéséről rendelkezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj három rész összegéb ő l áll: alapbérrészb ő l, teljesítménybérrészb ő l és bérpótlékrészb ő l [Mt. 148. § (1) bek.]. A kérdésre adott válasz attól függ, hogy a munkavállaló munkaszerz ő dése szerint tisztán teljesítménybérben dolgozik-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Rendkívüli munkaidő elrendelhető legrövidebb tartama

Kérdés: A napi munkaidő 4 és 12 óra között lehet teljes munkaidőben. Ez a minimum a hétvégére elrendelt túlórára is vonatkozik-e, vagy berendelhető a dolgozó akár két órára is?
Részlet a válaszából: […] ...rövid "túlóra" okoz aránytalan sérelmet (pl. az utazási idő és a munkaidő arányára, valamint a "megzavart" pihenőnapért cserébe adott pótlék csekély mértékére tekintettel). Megjegyezzük, hogy ha a heti pihenőnapi rendkívüli munkaidőre a munkáltató nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett idő elszámolása

Kérdés: Egy munkavállalónk hosszabb betegség után keresőképes lett, de az üzemorvosi vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, ezért nem tudjuk a munkaszerződése szerinti munkakörben foglalkoztatni. Rendezni szeretnénk a jogviszonyát, azonban, amíg ez megtörténik, miként kell elszámolnunk a kiesett idejét?
Részlet a válaszából: […] ...a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér és az a bérpótlék illeti meg, amely munkavégzése esetén járna [Mt. 146. § (1) bek., 147. §]. Az állásidő intézménye alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.
1
32
33
34
81