Találati lista:
151. cikk / 473 Készenlét elrendelése – díjazás nélkül
Kérdés: 5+2-es munkarendben dolgozom, szellemi tevékenységet végzek egy ipari vállalatnál. Havi egyhetes gyakorisággal írnak elő készenlétet, de nem fizetik ki. Kihez lehet fordulni?
152. cikk / 473 Pótlékok hétvégére – alkalmi munka esetén
Kérdés: Társaságunk hétfőtől péntekig alkalmaz munkavállalókat (szombat és vasárnap pihenőnap). Alkalmi munkavállalókat is szoktak alkalmazni, például kiállításokra. Egy mostani kiállításra is felveszünk alkalmi munkavállalót öt napra, szerdától vasárnapig (amíg a kiállítás tart), nyolcórás munkaidőre. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben szombatra és vasárnapra kell-e valamilyen pótlékot fizetni az alkalmi munkavállalónak? A munkaidő napi nyolc óra, 10-18 óra között.
153. cikk / 473 Igazolatlan hiányzás – a "kimaradt" munkáltatói buszjárat
Kérdés: Két hete vasárnap túlórát vállaltam, de nem jött értem a munkáltató busza, ezért telefonon szóltam a csoportvezetőmnek, hogy mi a helyzet. Most azzal álltak elém, hogy igazolatlan hiányzást kapok azért, mert nem mentem be, továbbá prémiumelvonást. Mi a teendő ilyen esetben?
154. cikk / 473 Szabadság kiadása – a tárgyév után, megállapodás szerint
Kérdés: 2019-ben több munkavállalónk esetében nem tudtuk kiadni a tárgyévi szabadságot. Velük megállapodást kötöttünk, hogy az életkori pótszabadságot és ezenfelül január elejére további öt munkanapot átviszünk a múlt évről. Van-e ennek akadálya, esetleg korábban kellett volna megállapodni a munkavállalókkal?
155. cikk / 473 Heti pihenőidő – egyenlőtlenül beosztva
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban a heti pihenőidő kiadását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén [Mt. 106. § (3) bek.]? A törvényben előírt "hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő" szövegrész alatt azt is lehet érteni, hogy például: munkavégzést követő 8 óra pihenőidő, majd munkavégzés, utána 14 óra pihenőidő, majd megint munkavégzés, utána egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli, vagyis 22 és 7 óra közötti időintervallumtól induló 24 óra pihenőidő = 46 óra heti pihenőidő? A heti pihenőidőt gyakorlatilag így három részletben is ki lehet adni, és a munkavégzéseket követő pihenőidők (8-14 óra) valójában a 48 (40) órás heti pihenőidő részei is lehetnek? A törvényt úgy kell értelmezni, nem előírás az, hogy ahány alkalommal munkát végzett a munkavállaló, annyi alkalommal jogosult lesz egyrészt a 11 órás napi pihenőidőre és másrészt ezenfelül még külön, hetenként 48 órát kitevő heti pihenőidőre, vagyis a napi pihenőidő és a heti pihenőidő kiadása tekintetében a gyakorlatban átfedések is lehetnek? Ellentétben a heti pihenőnap kiadásának szabályaival [Mt. 105. § (1) bek.], a heti pihenőidő nem osztható be egyenlőtlenül, vagyis az nem jogszerű megoldás, hogy a munkavállaló az egyik héten 24 óránál kevesebb megszakítás nélküli pihenési lehetőséget kap, majd egy másik héten kompenzálásként pedig kétszer 24 órát? Ha egy négyhetes munkaidőkeretben a munkavállalónak kiadnak négy alkalommal 8 órás, négy alkalommal (22-8) = 14 órás pihenőidőt, és négy alkalommal (ebből 1 vasárnap) pedig egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli pihenőidőt, vagyis minden héten 46 órát, és ezenfelül az egyik héten még + 8 órát, akkor az előírt heti 48 órás heti pihenőidő 13 részben történő kiadása megfelel a törvényben foglaltaknak, mert a 4 × (8+14+24) + 8 = 192 ugyanannyi, mint 4 × 48=192?
156. cikk / 473 Készenlét és napi pihenőidő – rendkívüli munkavégzéssel megszakítva
Kérdés: A cégnél, ahol dolgozom, a munkavállalók beosztás szerint hétfőtől péntekig 08.00-16.30-ig dolgoznak (nem készenléti jellegű munkakörben, és a munkanap megegyezik a naptári nappal). Munkaidőn kívül számunkra készenlétet rendelnek el 16.30-tól másnap 08.00 óráig, hétvégénként pedig péntek 16.30 órától hétfő 08.00 óráig. Az én esetemben, ha a "hétvégi" időszakban készenlétet rendeltek el, szabályosnak tekinthető-e, hogy a munkáltató a következők szerint rendelte el a rendkívüli munkavégzéseket? Péntek: 20-21, szombat: 06.00-07.00 és 17.00-21.00, vasárnap 06.00-07.00 és 17.00-21.00, hétfő: 07.00-08.00. Ezt követően hétfőn a napi pihenőidő miatt már nem kellett munkát végeznem. A kérdésem arra irányul, hogy hosszabb időtartamú készenlét alatt hogyan értelmezendő a napi pihenőidő? Hiszen a példában szereplő esetben nincs meg a 11 óra egybefüggő időtartam sem a pénteki és a szombati munkavégzés, sem szombati és a vasárnapi munkavégzés között. Ugyanakkor az elrendelt rendkívüli munka – megítélésem szerint – nem veszélyezteti a pihenésemet, azonban előfordulhat, hogy többször néhány órát kell dolgoznom a "hétvégi" készenlét alatt, ami viszont már nehezíti a regenerálódást, vagy néha az is, hogy három egymást követő pihenőnapon vagyok készenlétben, amikor a fenti "séma" szerint rendelik el a rendkívüli munkavégzéseket.
157. cikk / 473 Munkabér – eltérő munkaidők, eltérő díjazás
Kérdés: A pihenő- vagy hétvégi munkanapon végzett túlóra esetén, ha az alap 8 óra balanszba kerül, a munkáltató köteles-e a műszak- és hétvégi pótlékkal együtt a 100% túlórapótlékot is kifizetni az adott hónapban, vagy elteheti-e azt is balanszba?
158. cikk / 473 Havibér – a munkaszüneti napra járó rész számítása
Kérdés: 2019. november 4-én (hétfőn) kezdtem új munkahelyen dolgozni. Előző munkahelyemen a munkaviszonyom november 3-ával, vasárnappal ért véget. Mindkét helyen havibérben voltam/vagyok. Az előző munkahelyem novemberre nem akar már munkabért fizetni nekem, arra hivatkozva, hogy novemberben 3-ig, amíg ott volt munkaviszonyom, nem volt munkanap (nov. 1. ünnep, nov. 2-3. pedig hétvége). Az új munkahelyem tájékoztatása szerint viszont ők csak a november 4. utáni időszakra terveznek arányosan fizetni, mivel náluk ettől kezdve van munkaviszonyom. Tört hónap esetén, ilyen esetben, mi az időarányos munkabér számításának a helyes módja?
159. cikk / 473 Bérfizetés esedékessége utalásnál – az összeg megérkezése számít
Kérdés: A bérfizetés napja cégünknél munkaszerződésben rögzítve a tárgyhót követő ötödik nap, ami 2020. januárban vasárnapra esik, ez előtt januárban csak két munkanap van, azaz legkésőbb harmadikán utalni szükséges. Ilyen esetben van bármilyen jogilag megfelelő lehetőség, hogy hatodikán történjen az utalás?
160. cikk / 473 Vasárnapi pótlék – ugyanaz a nap, eltérő díjazással
Kérdés: Telephelyünkön a munkavállalók egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak, páros héten 48, páratlan héten 32 órát, a hét minden napján van munkavégzés, az üzem működése megszakítás nélküli. Jár-e vasárnapi pótlék az üzem dolgozóinak? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nem a termelésben vesznek részt, csak segítik az eladásokat, és marketingtevékenységet folytatnak? Nekik időként el kell rendelnünk rendezvények, ügyféltalálkozók miatt vasárnapra rendkívüli munkavégzést, de a heti pihenőnapjuk, a munkájuk természete alapján rendes munkaidőt nem oszthatnánk be nekik vasárnapra. Ők jogosultak vasárnapi pótlékra?
