Pihenőidők minimális tartamban

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, amely azonban egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben is kötelező azonban hat munkanapot követően egyheti pihenőnapot beosztani. A hat nap munkavégzést követő egy pihenőnap szabályt azonban nem kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Éjszakai pótlékra való jogosultság

Kérdés: A munkavállaló beosztása hétfőtől péntekig a következő: 5.00-7.00 és 16.00-18.00 óra, vagy­is osztott munkaidőben dolgozik. Ez a személy jogosult 15% éjszakai pótlékra, egy óra időtartamra? Vagy csak akkor kell neki éjszakai bérpótlékot fizetni, ha 4.59-7.00-ig dolgozna, mert akkor az éjszaka az 1 óra 1 percet elérte, és meghaladta a törvény szerinti egy órát? "Tartama az egy órát meghaladja"; ez azt jelenti, hogy naponta kell, hogy meghaladja az egy órát az éjszaki munkavégzés, vagy az egész hónapban kell vizsgálni? Például ha 22 munkanapos a hónap, mindennap 5.00-kor kezd, akkor 22 óra éjszakai munkavégzés keletkezik, ami már meghaladta az egy órát.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár (Mt. 142. §). Éjszakai munka a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Hétvégére beosztott munkaidő munkaidőkeret alkalmazása mellett

Kérdés: Munkavállalóinkat négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Előfordul, hogy szombati vagy vasárnapi munkavégzést kell elrendelnünk. Kérdésem, hogy ez rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, ha egyébként a négy hónapra beosztható óraszámot nem lépjük túl?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. taxatív felsorolásban rögzíti, hogy mely eseteket kell rendkívüli munkaidőnek tekintenünk. E szerint – egyebek mellett – rendkívüli munkaidőnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő vagy a munkaidőkereten felüli munkavégzés (Mt. 107. §). Az első esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Osztott napi munkaidő és a műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Sertéstelepünkön azokra a napokra, amikor a sertések elszállítását végezzük, osztott munkaidőt szeretnénk bevezetni. A telepen kéthavi munkaidőkeretben kerülnének foglalkoztatásra a munkavállalók, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaznánk. A tervezett napokon, vagyis hetente egy-két alkalommal délelőtt 6.30-12.00 és este 18.00-20.30-ig osztanánk be a munkavállalókat, közben hazamennének. A hét többi napján 6.30-15.00-ig tartana a munkaidő. Kell-e műszakpótlékot fizetni az osztott napon az esti műszakra? Hogyan jelöljük az egyéni nyilvántartó lapon a munkaidőt: 6.30-20.30-ig osztott munkaidő feltüntetésével, vagy 6.30-12.00 és 18.00-20.30?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetőséget biztosít az osztott napi munkaidő alkalmazására azzal, hogy rögzíti, hogy a munkáltató a felek megállapodása alapján a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja. Az előbbiekből következően a munkáltató egyoldalú döntésével osztott napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Osztott napi munkaidő

Kérdés: Az osztott munkaidőt a kollektív szerződésben lehet-e szabályozni, vagy csak a munkavállalóval kötött megállapodással? Melyek az osztott munkaidő szabályai az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] Az osztott napi munkaidő lényege, hogy a munkanapon teljesítendő munkaidőt nem egyhuzamban teljesíti a munkavállaló. Az Mt. 100. §-a alapján a munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Munkaidő-beosztás meghatározása

Kérdés: A helyi uszoda és sportcsarnok működtetését végző cég dolgozói esetében van-e lehetőség arra, hogy mivel sok esetben kiszámíthatatlan a munkavégzés ideje, a vezető saját hatáskörben eldöntve, aznapra vonatkozóan utasítsa a dolgozókat a munkavégzésre, a túlórára vagy esetleg épp a dolgozók hazaküldésére? Például alapesetben három úszómester tartózkodik nyáron a strand területén. Ha aznap esik az eső, akkor van-e megoldás arra, hogy aznap hazaküldje a felesleges egy vagy két úszómestert? Sokszor rendezvényeket is tartanak a sportcsarnokban, és nem mindig lehet a rendezvény végét kiszámítani. Van-e megoldás arra, hogy rendezvény esetén annak a végén legyenek a takarítók behívva a munka elvégzésére, akkor is, ha így este 8 vagy épp este 11 óra lesz a munkakezdési idő? Ez esetben hogyan lehet megoldani a törvényben előírt, előre történő tájékoztatást a dolgozó felé?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 97. § (4)–(5) bekezdése szerint a munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ettől eltérően, a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Műszakpótlékra való jogosultság – a törvényszöveg és a törvényjavaslat indokolásának eltérése

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek példán keresztül bemutatni a 2 műszakos 12 órás munkaidő-beosztással dolgozó 30%-os műszakpótlékra jogosultságát, különös tekintettel a 2012. évi LXXXIV. törvény 85. §-ának (14) bekezdéséhez fűzött indoklásra ("a rendszeres változást a negyedévben kell vizsgálni, és a műszakpótlékot utólag megállapítani").
Részlet a válaszából: […]  Az Mth. 85. §-ának (14) bekezdése szerint az Mt. 141. §-a eszöveggel lépett hatályba: "141. § (1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napimunkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közöttiidőtartam alatt történő munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Szabadság kiadása

Kérdés: Kiadhatja-e a munkáltató a szabadságokat azért, hogy meglegyen a havi munkaóraszám?
Részlet a válaszából: […]  A régi Mt. 135. §-ának (1) bekezdése szerint a szabadságkiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembevenni. Vagyis a szabadság alatt a munkavállaló mentesül a számára beosztottmunka­idő ledolgozásának kötelezettsége alól. Ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló védelme

Kérdés: Úgynevezett "kismamaműszakot" meddig igényelhet a gyermekét egyedül nevelő szülő, meddig vonatkoznak rá speciális védelmi szabályok?
Részlet a válaszából: […]  A gyermeket nevelő munkavállalókra speciális munkajogiszabályok jellemzően a gyermeket – egyedül vagy családban – nevelő nőre,illetve a gyermeket egyedül nevelő férfira vonatkoznak. A védelmi szabályok azalábbi területeken érvényesülnek. Munkavégzési hely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Munkaközi szünet ledolgozása

Kérdés: Cégünk termelővállalat, ahol négyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak. Az idei évben bevezetik, hogy a munkaközi szünetet (20 perceket) le kell dolgozni a két, illetve három műszakosoknak is, havonta egy szombaton. Az egy műszakosoknak 20 perccel később ér véget a munkaidő (ez idáig is így volt). Két és három műszakos munkavállalóktól havonta egy szombatot, azaz egy pihenőnapot elvesz a munkáltató a többi munkavállalóval szemben, vagy arra az egy napra szabadságot kell kivenni (ilyenkor tehát szabadságot veszít a dolgozó). A munkavállalók maradnának 20 perccel tovább mindennap, azonban a folyamatosan termelő gépsor esetében ez nem lehetséges, hiszen egyszerre csak egy ember tud munkát végezni. Ha napi 8 óra a munkaidő, és a munkáltató 7 óra 40 percre osztja be a dolgozót, akkor szabályos megoldás-e, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz? Ilyen esetben belefér-e a munkaidőkeretbe még egy plusznap (szombat) ledolgoztatása, vagy ez a nap túlmunkavégzésnek fog minősülni? 2012-ben 252 napot, 2016 munkaórát kell dolgoznunk ténylegesen.
Részlet a válaszából: […]  Eltérő megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaköziszünet időtartama (Mt. 122. §) – a készenléti jellegű munkakör kivételével -nem számít be [Mt. 117. § (1) bek. a) pont]. Ez tehát azt jelenti, hogy 20 percmunkaközi szünet esetén a munkavállaló vagy 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.
1
7
8
9