438 talált cikk az önkormányzat kifejezésre

Kérdés: A művelődési ház intézményvezetői (magasabb vezetői) álláshelyének betöltésére pályázatot írt ki az önkormányzat közalkalmazotti jogviszonyra. A pályázati eljárásban a pályázatok benyújtásának határideje 2020. június 20. napja volt, a képviselő-testület tervezetten 2020. július 14-én dönt annak a személynek az 5 évre szóló vezetői megbízásáról és határozatlan időre szóló kinevezéséről, aki a pályáztatás során kiválasztásra kerül. A Módtv. 3. §-ának (1) és (9) bekezdését figyelembe véve, jól járunk-e, ha a július 1. után létrejövő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony mellé 5 évre szóló vezetői megbízás kerül átadásra a kiválasztott pályázónak? Majd eleget téve a Módtv. 2. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettségnek, és figyelembe véve a Mötv., a Kjt. és az Mt. rendelkezéseit, 2020. augusztus 15. napjáig a polgármester ajánlatot tesz a közalkalmazott részére a munkaszerződés tartalmi elemei (főleg a munkabére) vonatkozásában? Vagy szükséges képviselő-testületi döntés a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlat tekintetében? Ezt követően jól járunk-e el, ha 2020. november 1-jei hatállyal kerül sor az intézményvezető közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá való átalakításra? 2020. november 1. után mi történik a hatályban lévő vezetői megbízással?

Kérdés: A közalkalmazotti szolgálati időm helyes beszámításával kapcsolatban a következő lenne a kérdésem: 1987. augusztus 3-tól 1988. december 14-ig a kistarcsai kórházban dolgoztam (1 év 4 hó 12 nap). 1988. december 15-től 1992. február 28 ig tanácsi bölcsődében (3 év 2 hó 14 nap), majd passzív állományú GYES-en voltam 1992. március 1-jétől 1995. szeptember 3-ig, amely nem számít bele. Ezután 1995. szeptember 4-től 2018. március 10-ig önkormányzati bölcsődében dolgoztam (22 év 6 hó). 2016. februárban megkaptam a 25 éves jubileumi jutalmamat. 2018. április 12-től önkormányzati óvodában helyezkedtem el. Itt nem vették figyelembe a kórházban eltöltött időszakot. Mindegyik munkáltatóm állami, illetve önkormányzati volt. Az óvodai munkáltatómnak be kell-e számítani a kórházi időszakot, mert 2021 februárjában a 30 éves jubileumi jutalom esedékes lenne?

Kérdés: A 2020. évi XIX. törvény iktatta be a Kttv. 260/E. §-át: "A köztisztviselő az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követően 2020. január és február hónapokra visszamenőleg jogosult az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított, 2018. évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján eltérített 2019. évi december havi illetménye és a 2020. január havi illetménye közötti különbözetre. A különbözetet az egyes törvényeknek Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni." A 2020. évi XIX. törvény több törvényt is módosított (pl. a Kjt.-t és az Iasz.-t). Többen úgy értelmezik, hogy az eltérítést nem kell kifizetni a polgármesteri hivataloknál, mert csak azoknak kell, akik a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálya alá tartoznak, amivel nem értünk egyet. Jól gondoljuk, hogy a polgármesteri hivatalok vonatkozó köztisztviselői számára ki kell fizetni a különbözetet? Amennyiben igen, milyen kódon számfejthetnénk az eltérítés miatti különbözetet?

Kérdés: A veszélyhelyzet alatt az önkormányzati óvodában, ahol óvónőként heti 24 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben és óvodavezető-helyettesként dolgozom, nincsenek gyermekek. A vezetőhelyettesi pótlékom 36 450 Ft volt, amely a minimálisan adható összeg. Ezt most az önkormányzat a veszélyhelyzetre hivatkozással elvette. Törvényesen jártak el? Mit tehetek?

Kérdés: A 2019/2020-as tanévben iskolánkban február 10-től 14-ig síszünet volt. A tanév rendje szerint hat tanítás nélküli munkanap lehet egy általános iskolában, amiből egyet pályaorientációra kell felhasználni. A munkáltató február 13-14., hétfő, keddi napokra tett ebből két napot, a többi napra mindenkinek szabadságot kellett kiírni a szünet napjaira. Miért nem mehetett a teljes síszünet ebből a hat napból, miért kényszerít a munkáltató arra, hogy szabadságot vegyünk ki?

Kérdés: A kinevezési okiraton, illetve munkaszerződésen megjelenő "Munkavégzés helye, címe" adattal kapcsolatban kérem szíves segítségüket. Önkormányzatunknál a közalkalmazottak és munkavállalók kinevezési okiratán, illetve munkaszerződésén a munkavégzés helyeként, a kialakult gyakorlatnak megfelelően, egységesen az önkormányzat mint munkáltató neve és címe szerepel. Helyes-e így, vagy módosítás szükséges, amelyben nem az önkormányzat épületét és címét, hanem a település közigazgatási területét jelöljük meg a munkavégzés helyeként az alábbi munkavállalók esetében:
– a szociális gondozónők, akik az önkormányzat épületében naponta nagyon rövid időt töltenek (adminisztrációs feladatokat végeznek), de a munkaidejük szinte teljes egészét a gondozottaknál és a település közigazgatási területén töltik (pl. gyógyszerkiváltás),
– a kézbesítő, aki munkaidejének egy részét az önkormányzat épületében tölti, a többit pedig a település közigazgatási területén (pl. kézbesítés, árubeszerzés).

Kérdés: Állami költségvetési szervnél, akiket munkaviszonnyal foglalkoztatnánk, azokra nem terjed ki a Kjt.! Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni dolgozókat úgy, hogy rájuk az Mt. vonatkozna? Ez a kérdés már több, különböző esetben felmerült, most a nyugdíjas dolgozó foglalkoztatásánál, mivel a nyugellátással kapcsolatos Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását közalkalmazotti jogviszony esetében. Munkaviszony esetében nem, ezért szabályosan járunk-e el, ha munkaviszonyt alkalmazunk?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnél közalkalmazottak dolgoznak. A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint határozott időre csak meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására lehet valakit kinevezni, márpedig az intézményünk feladatellátásából is adódóan a munkakörbe tartozó feladatok teljes elsajátítása lenne a cél, tehát nem egy meghatározott feladat elvégzése. Üres munkakör feladatellátásához kapcsolódóan lehet-e olyan féléves vagy egyéves határozott idejű kinevezést adni a közalkalmazottnak, melyben a kapcsolódó munkaköri leírás fő feladatát, feladatait jelöljük meg meghatározott feladatként (pl. épületgépész műszaki ellenőr, műszaki ügyintéző üres munkakör esetén) "a hozzárendelt intézményekben előforduló épületgépészeti hibák elhárításával, az éves munkatervben szereplő épületgépészettel összefüggő feladatok előkészítése, bonyolítása, ellenőrzése". További kérdés, hogy ezt a féléves/egyéves határozott idejű kinevezést lehet-e további határozott ideig (további félév, egy év) meghosszabbítani?

Kérdés: Az egyéni vállalkozói munkaviszony beszámítható a jubileumi jutalomba?

Kérdés: Településünkön az önkormányzatunknál közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott fogorvossal és fogászati asszisztenssel láttuk el a fogászati alapellátást. A fogorvosunk jogviszonya nyugdíjba vonulása okán felmentését követően 2019. augusztus 6. napjával megszűnt. A fogászati asszisztensünk maradt. A továbbiakban nem szeretnénk közalkalmazott fogorvost alkalmazni, hanem vállalkozás által biztosítanánk a fogászat további működését. Jelenleg a helyettesítést is vállalkozás látja el, akikkel 2020. február 29-ig van szerződésünk. Az asszisztens az eredeti helyén foglalkoztatva van. A 313/2011. Korm. rendelet 13/A. §-a értelmében, ha a közalkalmazotti jogviszonyban álló háziorvos közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, a praxisjog elidegenítésére a jogviszony megszűnését követő hat hónap alatt van lehetőség. Tehát a volt fogorvosunk még 2020. február elejéig értékesítheti, ha tudja, a praxisjogát. Az asszisztensünk foglalkoztatása február végéig biztosított. A jelenleg helyettesítő vállalkozó esetleg átvenné a fogászati asszisztenst alkalmazásba a saját vállalkozásába március 1-jétől. Hogyan adható át a közalkalmazott továbbfoglalkoztatásra? Hisz nem szűnik meg a munkáltató, mert az önkormányzat továbbra is létezik, csak más formában szeretné ellátni a feladatot. A Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 25/A. §-a ebben a helyzetben alkalmazandó-e? Ha elfogadja, és a másik munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, akkor az átadás időpontját megelőző nappal megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, azt követő naptól pedig alkalmazza az átvevő munkáltató. Ez esetben, ha jól gondoljuk, nem jár részére végkielégítés a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján. Amennyiben nem fogadja el a továbbfoglalkoztatást, akkor az átadás napját megelőző nappal vagy az átadás tervezett napjával szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonya? Ez utóbbi esetben a végkielégítés összegének felére válik jogosulttá a Kjt. 37. §-ának (9) bekezdése alapján – a felsorolt kivételektől eltekintve?