220 talált állásfoglalás a nyugdíjkorhatár kifejezésre

Kérdés: A betéti társaság 1952. március 9-én született kültagja 2011. december 29-én ment el korhatár előtti nyugdíjba. A társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat. Az illető már nem dolgozik a bt.-ben, de most osztalékot szeretnénk fizetni számára. Azt szeretném tudni, beleszámít-e a keresetkorlátba az osztalék.

Kérdés: 2013. augusztus 31-én óvónő pedagógusunk G fizetési osztály 14-es fizetési fokozatába volt besorolva. Munkaviszonya kezdete: 1972. november 1. volt. Így 2013. szeptember 1-jén 40 év 314 nap pedagógus munkaviszonyban töltött idővel rendelkezett. Legutóbbi soros lépése szerint következő fizetési fokozatba lépés várható ideje 2013. január 1-jén lett volna, ám mivel a Kjt.-ben a 14-es volt a legfelső fokozat, nem léphetett feljebb. Helyesen jártunk-e el, amikor szeptember 1-jével 15-ös kategóriába soroltuk?

Kérdés: Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja rögzíti a nyugdíjas munkavállaló fogalmát, és alapvetően két feltételét határozza meg: egyrészt, hogy a munkavállaló töltse be az öregségi nyugdíjkorhatárt, másrészt, hogy rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Kérdésem, hogy milyen jogszerű módon tud a munkáltató a munkavállalója kapcsán a második feltétel meglétéről tájékozódni és hitelt érdemlően adatot szerezni annak érdekében, hogy esetleges munkáltatói intézkedése, például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén az indokolás mellőzése megalapozott legyen?

Kérdés: Van egy munkavállalónk, akinek az előző velünk létesített munkaviszonya tizenöt évig tartott. Tudomásunk szerint ezen munkaviszony megszűnését követően egy napot ki kell hagynia, ha nyugdíjat szeretne igényelni. Ezt követően öregségi nyugdíjasként, szintén munkaviszonyban szeretnénk tovább foglalkoztatni. Ilyenkor az újabb nálunk létesített munkaviszonyában a felmondási idő megállapítását melyik dátumtól számítjuk? Ezzel megszakad a folyamatos munkaviszonyban töltött ideje?

Kérdés: 1955-ben született nő az általános szabályok alapján számított 40 év szolgálati idővel rendelkezik. A 40 évből 3 év nappali tagozaton végzett főiskola, a többi munkaviszony. Ugyanakkor jelenleg nincs munkaviszonya, 3 éve őstermelői tevékenységet folytat. A tárgyévet megelőző évben őstermelői bevétele 800 000 Ft. A bevétel 20%-ának 4%-át egészségbiztosítási járulékként, 10%-át nyugdíjjárulékként befizeti. A 37 év munkaviszonyban töltött jogosultsági idő és a 3 év őstermelői tevékenység után jogosult lesz-e a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára? A 40 éves jogosultsági időbe teljes mértékben beszámít-e az őstermelői jogviszony?

Kérdés: Egy általános iskolai testnevelő tanár egy évig táppénzes állományban volt mellrákos betegsége miatt. 2011 augusztusában a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság megküldte határozatát, melyben megállapították 52%-os egészségkárosodásának mértékét. A kolléga rehabilitálható ugyan, de komplex rehabilitációja nem javasolt. A következő felülvizsgálat idejét 2012 júliusára tűzték ki. Mivel a tanév elkezdődött, testnevelő tanári feladatait nem tudta ellátni, táppénzes állományát kimerítette, kérte a felmentését. Egészségi állapotát figyelembe véve az igazgatónő felmentette, s jogviszonya alapján megállapított részére 8 havi végkielégítést. Felmentési ideje 2012. április 30-án lejárt, munkaviszonya megszűnt. Végkielégítését azonban az önkormányzat a mai napig nem fizette ki, mert vitatja annak jogszerűségét. Jár-e a dolgozó részére végkielégítés, illetve 36 év közalkalmazotti jogviszony alapján jubileumi jutalom?

Kérdés: A Kttv. 69. §-a (2) bekezdésének g) pontja kimondja, hogy a végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Kérdésem arra irányul, hogy a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában meghatározottakat, vagyis azt a rendelkezést, miszerint az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, alkalmazni kell-e az emelt összegű végkielégítés szempontjából. Tehát az a nő, aki legalább 35 év jogosultsági idővel rendelkezik, jogosult-e a plusz négyhavi végkielégítésre?

Kérdés: A közalkalmazott 2012. december 1-jétől korhatár előtti ellátást vesz majd igénybe. A jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető, 35 éves jogviszonnyal azonban már 2012. október 1-jén rendelkezni fog. Jár-e számára a kedvezményes jubileumi jutalom a Kjt. 2012. július 1. napjától módosított szabályai alapján?

Kérdés: Az új Mt. szerint határozott idejű munkaviszony újabb határozott időre szóló meghosszabbítására csak objektív ok fennállása esetén kerülhet sor, és ez nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét. Meg lehet-e hosszabbítani a szerződést újabb határozott időtartamra jogszerűen abban az esetben is, ha azt mindkét fél egyértelműen szeretné, de más, ún. objektív körülmények nem állnak fenn, vagy csak határozatlan idejű szerződést lehet már kötni?

Kérdés: Köztisztviselőnk 1963-ban született, 2007. október 16-tól áll a polgármesteri hivatalban közszolgálati jogviszonyban, 2007. október 15-től szolgálati nyugdíjban is részesül. 2012. január 1-jétől a jogszabályváltozások miatt szolgálati nyugdíját szolgálati járandóságként folyósítják tovább. A kolléga köztisztviselői jogviszonyát megszüntetné. A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján – figyelemmel a 7. §-ra – nyugdíjasnak minősülés címén felmenthető-e? Jár-e számára végkielégítés?