634 talált cikk a napi munkaidő kifejezésre

Kérdés: Miért nem lehet a 8 órás szabadságokat átszámolni 12 órára? Például: 8 órás műszakban 30 nap szabadságom van. Ezt miért nem lehet átszámolni 12 órás műszakbeosztásra? Így lenne 20 nap szabadságom. Milyen törvény szól ellene?

Kérdés: Vállalatunk két műszakos munkarendben üzemel (6-14 óra, illetve 14-22-ig tart a két műszak). A hétvége szabad. A munkaközi szünet ledolgozása miatt a műszakokat 6-tól 14 óra 20 percig, illetve 14 óra 20 perctől 22 óra 40 percig szeretnénk módosítani. A délutáni műszakpótlék mértéke 15%, kérdésünk, hogy az első műszak esetén a 14 óra utáni 20 percre jár-e ez? A második műszak esetén pedig a 22 óra utáni 40 percre 15%-os vagy 30%-os bérpótlék jár? Az Mt. változásai miatt 2012. július 1. után a felsorolt pótlékok hogyan fognak alakulni?

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló munkaidejének számítása hogyan történik helyesen? A teljes munkaidő mértéke napi 8 óra. 2012. évben 252 munkanap (252 x 8 = 2016 óra) és 9 munkaszüneti nap (9 x 8 = 72 óra) van, ez összesen 261 nap (2088 óra). 2012-ben az általános 5+2-es munkarendben 2016 órát kell ledolgozni, és 9 ünnepnap lesz, amely hétköznapra esik, ezekre a napokra megkapjuk a besorolási bérünket munkavégzés nélkül. Például, 2012. március hóban 21 munkanap és 1 ünnep van, a havidíjas munkavállaló 22 napra kapja meg a havi munkabérét. A megszakítás nélkül dolgozó munkavállaló esetében, ha ő ünnepen nem végez munkát, akkor az ünnepet eleve ledolgozottnak kell tekinteni, és neki is 22 (21+1) nap az osztószáma, vagy a ténylegesen ledolgozott idejét veszem alapul, és a 21 nap lesz az osztószáma? Munkaidőkeret alkalmazásakor megszakítás nélküli munkavégzés esetén a munkaidő számításánál a munkaszüneti nap miatti távollét időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni, azaz a munkaidő elszámolásakor eleve ledolgozottnak kell tekinteni?

Kérdés: Kell-e mindenképpen távolléti díjat fizetni kiküldetésben lévő munkavállalónak arra a napra, ha Magyarországon munkaszüneti vagy pihenőnap volt, a fogadó országban viszont munkanap, és ő dolgozott azon a napon? Vagy ez csak akkor fizetendő, ha a magyarországi munkaszüneti vagy pihenőnapon, külföldön történő munkavégzésével átlépte a havi munkaidőkeretét? Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy adott hónapban a fogadó országban is van munkaszüneti nap, ami Magyarországon munkanap, illetve fordítva, és így a két nap kiegyenlíti egymást, nem lépi túl a havi munkaidőkeretet. Viszont a munkavállaló azzal érvel, hogy ő akkor is magyar munkaszüneti napon dolgozott, tehát jár neki a távolléti díj.

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?

Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben foglalkoztatjuk. Milyen szabályok vonatkoznak a kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatottak beosztására a törvény szerint, ha délelőtti és délutáni munkarendben dolgoznak? Hány nap után jár a kötelező heti pihenőidő? Hétvégén milyen módon lehet munkát végezni? Mennyi időnek kell eltelni a két műszak között?

Kérdés: A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban az a szabály, hogy a munkáltató eldöntheti, kifizeti a túlmunkát, vagy szabadidőt biztosít. Jól értjük-e az alábbiakat? Ha szombaton (szabadnapján) túlmunkára kötelezem, akkor például a következő hét szerdát kiadom helyette pihenőnapnak, és nem kap pótlékot a munkavállaló? Ha szerdán (munkanapján) 12 órát foglalkoztatom a munkavállalót, akkor csütörtökön később kezd, és csak 4 órát dolgozik pótlék fizetése nélkül? A pihenőnapon (pl. vasárnap) végzett munka ellenértékeként jár 1 nap és 50% pótlék? Cégünknél a munkaidő napi 8 óra, 5+2 munkarendben; a munkavállalók kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak.

Kérdés: Takarító munkavállalónk osztott napi munkaidőben dolgozik, reggel 5-től 9 óráig, majd este 16 órától 20 óráig. Szabályos-e ez a munkaidő-beosztás, a napi pihenőidő szabályára tekintettel? Így ugyanis nem lesz egy adott napon 8 óra egybefüggő pihenőideje.

Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?

Kérdés: Új munkaidő-szabályzatunkat szeptember 1-jétől tervezzük hatályba léptetni. Jelenleg a szakszervezetekkel egyeztetjük a tervezetet. Vita támadt a kereten felüli rendkívüli munkavégzés tekintetében. Szeretnénk belevenni a tervezetbe, hogy melyek azok a különleges körülmények, amelyek mellett nem kell betartani a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó törvényi korlátokat. Idesorolnánk a sztrájkot is. Ezt a szakszervezetek vitatják, mivel szerintük a sztrájk semmi esetre sem sorolható be az elemi csapás (rendkívüli események) kategóriájába. Ebben a kérdésben kérem jogi állásfoglalásukat!