Munkaidő-beosztás mint jelenléti ív

Kérdés: Az adott hónap megkezdése előtt 168 órával rendelkezésre áll nyomtatott formában a rendes munkaidőt tartalmazó, egész hónapra előre, géppel kitöltött jelenléti ív. A munkavállaló egy adott napra csak akkor jegyez be tollal bármit, ha a megadott időponttól eltérő volt a munkavégzés ideje. A jelenléti ívet a hónap végén, egyszer írja alá minden munkavállaló. Ez így megfelelő? Az így vezetett jelenléti íven a túlórát és az önként vállalt túlórát el kell különíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. kifejezetten megengedi, hogy a rendes és a rendkívüli munkaidő kezdete és vége nyilvántartható az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is [Mt. 134. § (3) bek.]. A törvény szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. február 25.

Műszakpótlékra jogosultság feltételei

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. Öt alkalommal dolgozik 8-20 óráig, öt alkalommal 12-20 óráig és öt alkalommal 20-8 óráig, alkalmanként 12 órában. Keresőképtelensége miatt nem teljesül a rendszeresnek tekinthető változó munkaidőkezdetre vonatkozó egyharmados szabály. Kérdésem, hogy az egyharmados szabálynál érvényesíthető-e kerekítési szabály? A ledolgozott munkaidőre megilleti-e a 30%-os bérpótlék (műszakpótlék)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. február 4.
Kapcsolódó címkék:    

Órabéres munkavállaló távolléti díja munkaszüneti nap esetén

Kérdés: Órabéres munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, megszakítás nélküli munkarendben. Év közben (havonta) a ténylegesen ledolgozott órára járó bért elszámoljuk nekik. Van olyan munkavállaló, akinek bizonyos munkaszüneti napokra pihenőnapot osztottak be. Keletkezik-e keretegyenleg? Meglátásunk szerint mindent kifizetünk nekik, de ha dolgoztak egy munkaszüneti napon (nem volt rá pihenőnap beosztva), arra nem kapják meg a távolléti díjat, ezért mégis kevesebb bért kapnak.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. február 4.

Heti leghosszabb munkaidő munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók részére kiadott tájékoztatóban négyhavi munkaidőkeret szerepel (az utolsó időszak az évben szeptember 1-jétől december 31-ig tart). A termelésben dolgozókat három műszakban, hétfőtől péntekig foglalkoztatjuk, napi nyolc órában, de havi egy-két alkalommal vasárnap este indul az éjszakai műszak. 1. Alkalmazhatjuk-e azt a szabályt, hogy túlóra esetén a heti 48 órát a munkaidőkeret átlagában nem lépjük túl? Mert ha valamely dolgozónk munkaidő-beosztása nem esik bele a vasárnapi kezdésbe, nála tulajdonképpen nem beszélhetünk egyenlőtlen munkaidő-beosztásról, de munkaidőkeret elő van írva.
2. Hogyan kell helyesen értelmezni, kiszámolni a heti átlag 48 órát? Mivel a hónapok nem pontosan 4 hétből állnak, fenti munkaidőkeret-meghatározás alapján ennek ellenére átlagolhatunk 16 héttel, vagy a tört heteket is figyelembe kell vennünk (17,42 hét)? Hogy számol a munkaügyi felügyelő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A törvény szerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). A munkaidő a hét egyéb napjaira vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, amely munkaidőkeret vagy elszámolási időszak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 14.

Részmunkaidős munkavállaló "figyelmetlenségből"

Kérdés: Munkavállalónk a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságáról visszatérve bejelentette, hogy mivel a gyermeke csak kétéves, a törvényi lehetőséggel élve a gyermek hároméves koráig részmunkaidőben kíván dolgozni. Ennek nyomán a munkaviszonya módosításra került, de sajnos nem figyeltünk oda, és a gyermek harmadik életévének betöltését követően is részmunkaidőben foglalkoztattuk. Erre most derült fény, holott már két éve nem lenne jogalapja a részmunkaidőnek. Mit tehetünk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani [Mt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. január 14.

Munkarend megváltozásának feltüntetése a munkaköri leírásban

Kérdés: Ha a munkarend megváltozik, akkor új munkaköri leírást kell csinálni? A munkarendváltozás külön lett dokumentálva, viszont látszik a régi munkaköri leírásban, hogy előtte más munkarendben volt.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaköri leírás nem más, mint a munkáltató egyoldalú tájékoztatója arról, hogy a munkavállaló munkaszerződés szerinti munkakörébe mely feladatok tartoznak. Ezt a tájékoztatást a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül, írásban kell megadni [Mt. 46. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. december 17.

Fizetett ünnep mértékének kiszámítása

Kérdés: Ha a munkavállaló november 1-jén munkát végzett, 12 órás műszakbeosztásban, akkor részére a fizetett ünnepet 8 vagy 12 órával kell elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. december 17.

Munkaszüneti napi munkaidő-beosztás munkaidőkeret hiányában

Kérdés: A munkavállalóink külföldi munkavégzést teljesítenek, amely keretében október 23-án is dolgozniuk kellett (mivel ez az adott országban nem munkaszüneti nap). Munkaidőkeret viszont nem lett elrendelve a részükre; ilyen esetben is dolgozhatnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Október 23-a a magyar munkajog szerint munkaszüneti nap [Mt. 102. § (1) bek.], amelyre rendes munkaidő külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára beosztható [Mt. 102. § (2) bek.]. Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 26.

Rendkívüli munkavégzés alapbér-osztószámának számítása

Kérdés: A túlórák alapbér-osztószámára vonatkozik a kérdésünk. Egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló számára túlórát kell fizetni. Beosztás szerinti havi óraszáma 168 óra. Havibéres munkavállaló. Az általános munkarend szerinti osztószám 160. A túlórák alapbérének számítása során a munkarend szerinti 168 órával kell osztani a havibért, vagy az általános munkarend szerinti 160 órával?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a bérpótlék számítása alapjához havi alapbér esetén az egy órára járó alapbért – az általános szabálytól eltérően – nem az általános munkarend szerinti munkanapok száma alapján számítjuk, hanem úgy, hogy a havi alapbért az általános teljes napi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 26.

Áttérés részmunkaidőre nyugdíj előtt

Kérdés: 1964-ben születtem, 1-2 éven belül 40 éves munkaviszonnyal rendelkezem. A munkáltatóm 2018. szeptember 1-jétől hat órában kíván alkalmazni nyolc óra helyett. Helyesen jártak-e el, hogy – lassan a nyugdíj előtt – lecsökkentették a munkaidőmet? Én nem írtam alá az új munkaköri leírást, sem egyéb papírt. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak, és mit tehetek én?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a felek a munkaszerződésben nem rendelkeznek eltérően, a munkaszerződés az általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre [Mt. 45. § (4) bek.]. Ha tehát a napi nyolcórás munkaidőtől a felek el kívánnak térni, akkor azt a munkaszerződésben kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. október 15.
1
…
26
27
28
…
66