Szabadság kiadása és állásidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Adott egy cég, ahol hétfőtől vasárnapig a következők szerint dolgoznak a recepciós munkavállalók: délelőtt (6-14), délután (14-22), szabadnap, és ez váltakozik egész hónapban. Hárman vannak "forgóban", háromhavi munkaidőkerettel. Amikor szabadságra mennek, mi a helyes eljárás? Például, péntek szabadnapos, szombat és vasárnap munkanap, hétfő szabadnapos. Jól gondoljuk, hogy az egyenlőtlen munkarend miatt ilyenkor kiírható a szabadság szombatra és vasárnapra is? (Ezt nyilván a dolgozó kérte így, miután már megvolt a beosztás. Illetve, amikor tudjuk, hogy egybefüggően több napot lesz távol, akkor valóban visszaáll az 5/2-es munkarend? Nyilván ezekre a hetekre nem osztjuk be, hanem eleve kiírjuk neki a szabadságot (pl. két hét esetén 2x5 nap). Amikor viszont van olyan két hét, amikor a dolgozó, ha be lenne osztva, nem tíz munkanapot dolgozna, hanem csak kilencet, és nem négy, hanem öt szabadnap járna neki, ilyenkor megteheti-e a munkáltató, hogy tíz nap szabadságot ír ki? A recepciósok a havi kötelező óraszámot sem dolgozzák le soha, viszont kifizetésre kerül, mert havibéresek. Erre esetleg van-e valamilyen javaslat? Éves szinten van, aki 12 nappal dolgozott kevesebbet, mint akinek az 5/2-es munkarend szerinti a beosztása.
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ami közös vonás, szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Tehát, ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Havibéres munkavállaló "fizetett ünnepének" számfejtése

Kérdés: Ha egy havidíjas munkavállaló bruttó bére 200 000 Ft, akkor, ha egész novemberben szabadságon van, a bérét 23-mal osztom el és 22-vel szorzom? Mivel ünnepet nem számfejtünk a havidíjas dolgozónak, így nem jön ki a bruttó havidíja. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése szerint így kellene számfejteni, ha jól értem?!
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (munkaidőkeretben) dolgozik, a részére beosztható munkaórák számánál az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.], azaz egynapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Kérdés: Havibéres dolgozó általános munkarendben dolgozik (nincs munkaidőkeret bevezetve), és a szerződése szerint külföldre szolgáltatásnyújtást végez. Ha március 15-én és 16-án dolgozott, mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ha cserébe pihenőnapot kér mindkét napra, akkor milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek?
Részlet a válaszából: […] Munkaszüneti napon a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzést teljesítő munkavállaló rendes munkaidőben is foglalkoztatható [Mt. 102. § (2) bek.]. A munkaszüneti napi munkavégzésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkanap kezdetétől függő bérpótlékfizetés

Kérdés: Az egyik területünkön az alábbi munkarendet vezetjük be, amelyben az érintett munkatársaink délelőtti, délutáni, éjszakai műszakok forgásában fognak dolgozni. Minden munkarendben el kell dönteni, hogy a hét mikortól indul. Ha a hét kezdetét hétfő 06:00 órára hirdetem meg ebben a munkarendben, akkor az éjszakai műszakban vasárnapra meg kell fizetni a pihenőnapra járó pótlékot, valamint a vasárnapi pótlékot is? Ha a hét kezdetét vasárnap 22:00 órára teszem, akkor viszont a csütörtök 06:00 órakor lejár a "munkahét", ezért mind a két péntekre (délelőtti és délutáni műszakokban is) meg kell fizetni a pihenőnapi rendkívüli munkára járó pótlékot, azaz 100% + 100%-ot? Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során feltételezzük, hogy a munkavállalók műszakbeosztása az alábbiak szerint alakul: délelőtt 6:00-14:00, délután 14:00-22:00, éjszaka 22:00-6:00 óra között. A munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Bejelentési kötelezettség utólagos teljesítése

Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre – napi 8 órára – jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapján a munkáltató négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül foglalkoztatta a munkavállalót, aki teljes munkaidőben dolgozott nála. A munkáltatónak a munkaügyi hatóság határozata értelmében teljesítenie kellett az Art.-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Portás munkakör – műszakpótlékra való jogosultság és készenléti jellegűvé minősítés

Kérdés: Portás munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkaidő-beosztása 1 hónap tekintetében az alábbiak szerint alakul: reggel 05:00 órától 13:00 óráig, illetve 13:00 órától 21:00 óráig heti váltásban. Jár részükre műszakpótlék? A munkakör készenléti jellegű minősítését milyen feltételekkel lehet megtenni?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni; ez alól csak akkor van kivétel, ha a szabály alkalmazását a Kjt. kifejezetten kizárja [Kjt. 2. § (3) bek.]. Ilyen kizáró szabály a műszakpótlékra jogosultság (Mt. 141. §) és a készenléti jellegű munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a havibéres munkavállalót egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén minden hónapban – függetlenül a munkanapok számától és ezáltal a beosztható munkaidőtől – a havi alapbére illeti meg. A ténylegesen teljesített munkaidőt a munkaidőkeret, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Rendkívüli munkavégzés elrendelhetősége

Kérdés: Kötelezhető-e túlórára a dolgozó akkor is, ha a megbeszélésen többen is tiltakoznak, mert nem bírják? A munkáltató ezt nem veszi figyelembe, egyszerűen megrendeli a buszjáratot 2 órával későbbre. A heti 48 órát is túllépi, van, hogy heti háromszor 2 órát és szombatot (4 órát) rendel el, határidőre hivatkozva. Van másik vállalkozása is, ahová vihet a munkából, ha nem tudjuk megcsinálni, 4 éve ez rendszeres, azzal védekezik, hogy van, amikor nincs munkánk, és állásidőt fizet. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató alapvetően jogosult a munkavállalót rendkívüli munkaidő teljesítésére kötelezni, ennek elrendelésekor azonban köteles a törvény által szabott korlátozásokra tekintettel lenni. Ilyen korlátozás többek között a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Szabadság kiadása részmunkaidő esetén

Kérdés: Nyugdíjasként állok alkalmazásban egy kft.-nél. Munkaszerződésem szerint a munkaidő heti 32 óra, hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra. A szabadság tekintetében a szerződés az Mt.-re utal (Mt. 115-125. §). Erre való hivatkozással, ha úgy adódik, hogy csütörtökön szabadságon vagyok, akkor a pénteki napot is ki kell vennem szabadságként. Én ezt nem tartom jogosnak, viszont – mert nem rendelkezem erre vonatkozó ismeretekkel – nem tudom az igazamat paragrafusszámmal alátámasztani. Megjegyzem még, hogy a havi bérelszámolási lapomon (tévesen) az órakeretnél napi 6 óra szerepel. Nem tartottam fontosnak ezzel foglalkozni, mert óraszámban ugyanannyi, de talán ez is okozhat némi problémát. Mivel támaszthatnám alá az igazamat a cég vezetésének?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben Ön részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, hétfőtől csütörtökig nyolc órát, pénteken 0 órát teljesít. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Éves szabadság mértékének megállapítása részmunkaidő esetén

Kérdés: Nyugdíjasként foglalkoztat a munkáltatóm. 2017. december 31-ig napi nyolc órában dolgoztam, 2018. január 1-jétől hatórás részmunkaidős lettem. A szabadságomat a munkaadóm 23 munkanapban állapította meg. Választanom kellett, ha 5x6 órát dolgozom, akkor 30 munkanap fizetett szabadság jár, ha 4x8 órát, akkor csak 23. Hány nap fizetett szabadság jár a 4x8 órás munkahét esetén? Jogos a 23 nap szabadság megállapítása?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a szabadság mértéke szempontjából nem tesz különbséget a teljes és részmunkaidős munkaviszonyok között. Ezért a részmunkaidős munkavállalót is annyi munkanap szabadság illeti meg a munkaviszonyban, mint a teljes munkaidőben dolgozókat (MK 19.). A munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.
1
26
27
28
64