652 talált cikk a napi munkaidő kifejezésre

Kérdés: Munkavállalóink közül a fizikai állományban lévők 6:00-14:20 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 20 perc munkaközi szünettel. Munkavállalóink közül néhányan 7:30-16:00 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 30 perc munkaközi szünettel, míg a vezető beosztásúak 7:30-16:30 óráig dolgoznak, napi 8 órában, 60 perc munkaközi szünettel. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a munkaközi szünetre vonatkozóan utóbbi két esetben kötöttünk megállapodást a munkavállalókkal, és az első esetben, a fizikaiakkal nem, mivel ott nem haladja meg az Mt. 103. §-ának (1) bekezdésében előírt mértéket? Helyes-e a gyakorlat, hogy az Mt. hatálybalépése előtt egyik esetben sem köttetett megállapodás a munkaközi szünetet illetően, ugyanilyen munkaidő-beosztásokban?

Kérdés: Több műszakos tevékenységű munkáltató munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatja egyes munkavállalóit. Vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozás (kereskedelmet kiszolgáló nagykereskedelem) alapján elrendelhető. Eltérő munkanap került meghatározásra, mivel a munkaidő kezdete és befejezése nem azonos napra esik. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának közlésekor – az eltérő munkanap-meghatározás miatt – a dátum mellett az óra-percet is fel kell tüntetni? Azonos munkaidőkereten belül lehet-e váltogatva kiadni a heti pihenőnapot és a heti pihenőidőt? Heti pihenő- vagy munkaszüneti napon 21 órától kezdődhet-e a műszak? Ha igen, akkor a 21 és 22 óra közötti 1 óra milyen időnek minősül, és milyen pótlékkal kell elszámolni? Heti pihenőidő alkalmazása esetén a hét és huszonkét óra közötti tartamot miként kell kezelni?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 176. számában a 3505. számon megjelent cikk témakörével kapcsolatosan a következőket kérdezném. Ha a 36 havi munkaidőkeretben a munkavállaló önként vállalt túlmunka alapján a keret első 24 hónapja után plusz 800 órával rendelkezne, akkor a keret utolsó 12 hónapjában ez a 800 óra plusz "lenullázható-e" úgy, hogy a munkáltató a beoszthatónál 800 órával kevesebb órát oszt be a munkavállalónak, és ezzel a technikával a keret zárásakor mentesülne a rendkívüli munkavégzés teljes megfizetése alól? Másképpen fogalmazva, a munkavállaló által "önként vállalt túlmunka", vagyis a 150 (100) óra lehet-e (elnevezésétől eltérően) a munkaidőkeret része akkor is, ha ez a 800 óra plusz a 24. hónap után az előzetes munkaidő-beosztási szabályokra előírt határidő (96 óra) maradéktalan betartásával keletkezett? Álláspontom szerint a munkavállaló azért vállalná el "önként" a 250 (300) óra feletti munkavégzést, hogy azért megkaphassa a keret zárásakor a már kifizetett 36 havi alapbérén felül a túlmunkáért járó 100% alapbért és az 50% pótlékot, mint kereten felüli bért, és nem azért, hogy a munkáltató a 36 hónap alatt még jobban tudjon "játszadozni" a munkavállaló munkaidő-beosztásával, és a keret zárásakor esetleg nulla forint pluszbért kapjon. Álláspontom szerint a 12., illetve a 24. hónap végén a 250 (300) óra felett "önként teljesített" többletóra már semmiképpen sem lehet a munkaidőkeret része. Ezért a munkavállaló jogosultságot szerez arra, hogy a 250 (300) óra feletti túlmunka ellenértéke ne a 36. hónap végén, hanem már a 12., illetve a 24. hónap végén "túlóraként" kifizetésre kerüljön számára. A munkáltató csak az évi 250 (300) órával tudna a munkaidőkeretben szabadon "játszani".

Kérdés: Cégünk dolgozói rugalmas munkarend szerint dolgoznak. A munkaszerződés mellékletében szerepel a törzsidő. Hétfőtől péntekig a teljes munkaidőt háromhavi munkaidőkeretben kell teljesíteni, a napi munkaidő hossza minimum 5 óra, maximum 12 óra lehet. A periódus kezdete mindenkor a tárgyév január 1-je. Elrendelhető-e a dolgozóknak a heti nyolc óra túlóra visszavonásig, ha a túlóra nem a hirtelen megnövekedett megrendelés miatt kötelező, hanem jelentős mértékű létszámleépítésből adódik? A túlórákra vonatkozó egyéb megállapodás nincs a két fél között.

Kérdés: Az egy-két-három műszakos munkarend mettől meddig tart munkaidőben? Például, az egy műszakos munkarend reggel 6-tól 14 óráig tart és így tovább?

Kérdés: Az adott hónap megkezdése előtt 168 órával rendelkezésre áll nyomtatott formában a rendes munkaidőt tartalmazó, egész hónapra előre, géppel kitöltött jelenléti ív. A munkavállaló egy adott napra csak akkor jegyez be tollal bármit, ha a megadott időponttól eltérő volt a munkavégzés ideje. A jelenléti ívet a hónap végén, egyszer írja alá minden munkavállaló. Ez így megfelelő? Az így vezetett jelenléti íven a túlórát és az önként vállalt túlórát el kell különíteni?

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. Öt alkalommal dolgozik 8-20 óráig, öt alkalommal 12-20 óráig és öt alkalommal 20-8 óráig, alkalmanként 12 órában. Keresőképtelensége miatt nem teljesül a rendszeresnek tekinthető változó munkaidőkezdetre vonatkozó egyharmados szabály. Kérdésem, hogy az egyharmados szabálynál érvényesíthető-e kerekítési szabály? A ledolgozott munkaidőre megilleti-e a 30%-os bérpótlék (műszakpótlék)?

Kérdés: Órabéres munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, megszakítás nélküli munkarendben. Év közben (havonta) a ténylegesen ledolgozott órára járó bért elszámoljuk nekik. Van olyan munkavállaló, akinek bizonyos munkaszüneti napokra pihenőnapot osztottak be. Keletkezik-e keretegyenleg? Meglátásunk szerint mindent kifizetünk nekik, de ha dolgoztak egy munkaszüneti napon (nem volt rá pihenőnap beosztva), arra nem kapják meg a távolléti díjat, ezért mégis kevesebb bért kapnak.

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók részére kiadott tájékoztatóban négyhavi munkaidőkeret szerepel (az utolsó időszak az évben szeptember 1-jétől december 31-ig tart). A termelésben dolgozókat három műszakban, hétfőtől péntekig foglalkoztatjuk, napi nyolc órában, de havi egy-két alkalommal vasárnap este indul az éjszakai műszak. 1. Alkalmazhatjuk-e azt a szabályt, hogy túlóra esetén a heti 48 órát a munkaidőkeret átlagában nem lépjük túl? Mert ha valamely dolgozónk munkaidő-beosztása nem esik bele a vasárnapi kezdésbe, nála tulajdonképpen nem beszélhetünk egyenlőtlen munkaidő-beosztásról, de munkaidőkeret elő van írva.
2. Hogyan kell helyesen értelmezni, kiszámolni a heti átlag 48 órát? Mivel a hónapok nem pontosan 4 hétből állnak, fenti munkaidőkeret-meghatározás alapján ennek ellenére átlagolhatunk 16 héttel, vagy a tört heteket is figyelembe kell vennünk (17,42 hét)? Hogy számol a munkaügyi felügyelő?

Kérdés: Munkavállalónk a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságáról visszatérve bejelentette, hogy mivel a gyermeke csak kétéves, a törvényi lehetőséggel élve a gyermek hároméves koráig részmunkaidőben kíván dolgozni. Ennek nyomán a munkaviszonya módosításra került, de sajnos nem figyeltünk oda, és a gyermek harmadik életévének betöltését követően is részmunkaidőben foglalkoztattuk. Erre most derült fény, holott már két éve nem lenne jogalapja a részmunkaidőnek. Mit tehetünk?