Műszakpótlékra és rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra való jogosultság

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó három karbantartó munkaidő-beosztása hétfőtől péntekig tart, szombat és vasárnap pihenőnap. Hétfőtől péntekig heti váltásban dolgoznak úgy, hogy az egyik héten 4.45-től 12.45-ig, a másik héten 10.00-tól 18.00-ig, a harmadik héten 8.00-tól 16.00-ig tart a munkaidő, és ez a következő héttel ismétlődik. A műszakpótlékra való jogosultság megvalósul, mert a legkorábbi és legkésőbbi kezdő időpont között van négy óra eltérés, valamint a munkanapok számának egyharmadában a munkaidő kezdete eltér. További egy karbantartót foglalkoztat a munkáltató, aki általános munkarendben dolgozik, hétfő, kedd és csütörtök 7.30-tól 16.00-ig, szerda 7.30-tól 17.30-ig és pénteken 7.30-tól 12.00-ig. Utóbbi munkavállaló szükség esetén (pl. betegség) helyettesíti a többi karbantartót. A műszakpótlék és a rendkívüli munka tekintetében az alábbi kérdések merültek fel.
1. A fenti munkaidő-beosztás szerint – műszakpótlékra jogosító – munkát végző karbantartó a beosztás szerinti rendes munkanapjára 18.00 után elrendelt rendkívüli munkavégzés idejére melyik és milyen mértékű pótlékra jogosult?
2. Amennyiben a munkaidő-beosztás fentiek szerint hétfőtől péntekig tart, és a műszakpótlékra jogosult munkavállaló részére a heti pihenőnapjára (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkát rendel el a munkáltató, akkor melyik és milyen mértékű pótlék fizetendő?
3. Az általános munkarend szerinti munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra nem jogosult karbantartó, amennyiben valamelyik hónapban helyettesítésként (másik munkavállaló betegsége miatt) hosszabb időn keresztül (pl. 14 munkanapon át) váltott műszakban 4.45-től 12.45-ig, illetve 10.00-tól 18.00-ig dolgozik, jogosult-e műszakpótlékra?
4. Amennyiben a munkavállaló vezetője a havi munkaidő-beosztásban az előre tervezett szabadság vagy tervezett műtét miatti táppénz idejére a munkavállaló részére munkaidőt nem oszt be (arra a napra szabadság vagy táppénz kerül feltüntetésre), akkor azt/azokat a napokat milyen módon kell figyelembe venni a műszakpótlékra jogosultság napjainak (havi munkanapok egyharmada) számításánál?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Mt. szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.

Műszakpótlékra jogosultság a gyermekvédelemben

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozóknak jár-e a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján a 15%-os bérpótlék, ha a kisgyermeknevelők beosztása hetente változik? A kisgyermeknevelők (csoportonként két fő) 7 órától 15 óráig és 9 órától 17 óráig dolgoznak. Nem váltják egymást, hanem a műszak egy részében együtt dolgoznak. A bölcsődei nap üzemelési ideje 7 órától 17 óráig tart.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett szabály szerint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység keretében munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a tizennégy és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.

Műszakátadás mint a munkaidő része

Kérdés: A munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama a munkaidő része. A több műszakos munkarendben a műszakváltás tipikusan ilyen előkészítő, illetve befejező tevékenységnek minősül, vagyis munkaidőben kell lezajlania. Cégünknél a műszakot befejező dolgozók takarítanak, elpakolnak a munkaterületükről, papírokat töltenek ki, továbbá a következő műszak dolgozóinak átadják a műszakban történt fontos információkat. Mindezt az utolsó 10 percben teszik meg. A műszakot kezdő dolgozóknak 5:50-re, 13:50-re és 21:50-re fel kell sorakozniuk, hogy a műszakvezető beossza őket arra a sorra, ahol aznap dolgozni fognak. Majd elfoglalják a munkaterületet, dokumentációt töltenek ki, és átveszik a fontos információkat a lelépő kollégáiktól. Két munkaközi szünet van egy műszak alatt, egy 20 perces és egy 10 perces. A munkaidő 8 óra, ennyit számolunk el. A műszakváltás tehát munkaidőnek minősül, és azt a következő műszak dolgozóinak óra 50 perckor kell kezdeni, a 10 perces szünetet nem tekintjük a munkaidő részének, vagyis nem fizetett idő, a 20 perces szünetet (bár az sem lenne kötelező) viszont a fizetett munkaidő részeként kezeljük, vagyis nem ledolgozandó. Ennek megfelelően a bruttó munkaidő 8 óra 10 perc, a nettó munkaidő 8 óra. A munkaidő-nyilvántartáson pedig a munkaidő kezdete helyesen 5:50, 13:50 vagy 21:50, a vége 14:00, 22:00 vagy 6:00. Helytálló a levezetésem?
Részlet a válaszából: […] A levezetés helyes. Kifejezetten a munkaidő részének tekintendő az előkészítő vagy befejező tevékenység, amely minden olyan feladatot felölel, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

12 órás műszakváltás – mint egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Idősek bentlakásos otthonában az ápolók, gondozók 12 órás műszakváltásban dolgoznak (17–7 és 7–17 óra), 3 havi munkaidőkeretben. Kinevezésükben a napi munkaidő 8 óra, beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra. Szerintem ez egyenlőtlen munkaidő-beosztás, ugyanakkor felmerült, hogy nem az, egyenlően dolgoznak napi 12 órát. Melyik álláspont helyes? (A kérdés a pihenőidő, pihenőnap kiadása kapcsán merült fel. Rendeltetésszerűen az év minden napján nyitva lévő intézményről van szó.)
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően osztja be [Mt. 97. § (3) bek. a) pont]. A napi munkaidő a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunka­idő [Mt. 88....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Kötetlen munkarend – az alkalmazás feltételei

Kérdés: A termelésben több középvezetőnk is dolgozik, akik nagy szabadsággal dolgoznak, alapvetően rájuk van bízva, hogy miként szervezik a gyártási részfolyamatokat, akkor dolgozhatnak, amikor szükségesnek látják. Az egyikük az elmúlt hónapokban nagyon sok időt töltött bent, folyamatosan jelen volt a műszakváltásoknál, néha egy nap többnél is (8 órás műszakokban dolgozunk). Az ő munkavégzése tekinthető kötetlen munkarendben történő munkavégzésnek?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Műszakpótlékra jogosultság eseti műszakváltás alapján

Kérdés: A munkáltató működési ideje reggel 6 órától este 10 óráig tart, a munkavállalók egy része csak délelőtt, illetve csak délután dolgozik. Abban az esetben, ha évente egy-két alkalommal pár napot vagy hetet egy-két munkavállaló váltakozó műszakban dolgozik, jár-e nekik műszakpótlék a délutáni munkavégzésükre?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18:00 és 06:00 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Pótlékszámítás – több műszakos munkarendben

Kérdés: Mezőgazdasági idénymunkával kapcsolatban – gabonaszárítás – kérdezzük: betakarítás idején a szárítóüzem-kezelők 2x12 órás műszakban dolgoznak (7-19 és 19-7). Búza, napraforgó szárításakor, mivel csak 1-2 hétig tart, ugyanaz a dolgozó mindig ugyanabban a műszakban dolgozik, tehát nem váltják egymást. Ebben az esetben milyen pótlék (délutáni, éjszakai) illeti meg a dolgozókat? 6 havi munkaidőkeretet alkalmazunk. A kukorica betakarítása idején, mivel az hosszabb időszakot ölel fel, hetente váltják a műszakot. Hogyan módosulnak vagy változnak a pótlékok ezen időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Mt.117. § (1) bekezdés e) pont]. Ha viszont a munkavállalók között a műszakváltásidőszakonként nem valósul meg, nincs ún. "forgás", vagyis az adott munkavállalómindig ugyanabban az időben végez munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Átöltözés – munkaidőn belül vagy kívül?

Kérdés: Egy kereskedelmi cég vagyunk, a munkakezdés előtt és végezte után átöltöznek a dolgozók. Az átöltözési idő munkaidő-e vagy sem? Kb. 15-15 percről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ugyanazon munkahely többimunkavállalója számára lehetővé tegye a rendes munkaidő ledolgozását (pl.információk átadása műszakváltáskor), vagy a vezető beosztású alkalmazott általközvetlenül a beosztottak munkavégzésének kezdete előtt vagy után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Mi számít munkaidőnek, túlléphető-e a napi 12 órás felső határ?

Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben üzemel, a munkavállalók 12 órás műszakokban dolgoznak. A 12 órára esik a munkaközi szünet egyórás időtartama is. Minden műszak előtt és után a különböző átadási-átvételi feladatok még kb. fél-fél órát vesznek igénybe. Az erre fordított idő ugyanúgy munkaidőnek minősül? Ha igen, a munkavállalók munkaidő-beosztás szerinti napi munkaideje 13 óra lenne, amely az Mt. 119. § (3) bekezdésében meghatározott 12 órás felső limitbe ütközne. Ebben az esetben hogyan tudnánk megoldani a munkavállalók jogszerű foglalkoztatását?
Részlet a válaszából: […] ...szerint egyértelműen előkészítő, illetve befejezőtevékenységnek, tehát munkaidőnek minősül a munkakör átadása, illetve átvételea műszakváltáskor. Az Mt. általános szabálya szerint a munkaidőbe a legrövidebbpihenőidő, a munkaközi szünet időtartama (122. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.