2880 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?

Kérdés: A munkavállaló megjelenik a jogerős orvosi határozattal, amely tartalmazza, hogy a munkakörre egészségileg alkalmatlan. Van-e arra törvényes lehetőség, hogy a munkáltató másnaptól kiadja részére a tárgyévi időarányos szabadságát, majd a szabadság leteltét követően valószínűleg felmondással megszünteti a munkaviszonyt, ha nincs lehetőség a további foglalkoztatására?

Kérdés: 1998 óta közalkalmazott dolgozónk jubileumi jutalomra való jogosultsághoz figyelembe vett jogviszonyainak felülvizsgálatát kérte 2023 szeptemberében. 1977 és 1980 között az Országos Szakipari Vállalat Budapest épületburkoló alkalmazottja volt a munkakönyv alapján. A besorolásához figyelembe vettük ezt a jogviszonyt. Ez a 3 év közalkalmazotti jogviszonyként beszámítható-e a jubileumi jutalomhoz való jogosultság szempontjából?

Kérdés: Képernyős munkakörben kötelező munkavédelmi szemüveg juttatása a munkavállalónak. Belső szabályzatban meghatározhatja a munkáltató a maximális keretösszeget, melynek erejéig megtéríti a munkavállaló ilyen célú költségeit? Kötelezhető a munkavállaló arra, hogy a szolgáltatónál az elszámolható maximális összeg miatt bontott számlát kérjen (munkáltatónak leadás céljából + a maradék összeg, melyről nem adhat le elszámolást)? Vagy törvénybe ütközik, és a szemüveg teljes költségét állnia kell (ami egyénenként nagyon eltérő lehet)?

Kérdés: Cafeteriaszabályzatban szeretnénk a saját állományban lévő munkavállalóinknak juttatást adni. Jogszerű-e, ha ebben a szabályzatban szabályozásra kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzésbe vett munkavállalóknak nem jár ez a juttatás, azaz őket ezen a jogcímen kizárnánk? Vagy esetleg, mivel nem saját állományban van, és nem mi vagyunk a kifizetők, így nem is szükséges ezzel a kérdéskörrel foglalkozni a szabályzatban? Ha ugyanabban a cégben van normál jogviszonyban lévő munkavállaló és kölcsönzés céljára felvett munkavállaló is, akit továbbadunk egy másik cégnek, akkor ebben az esetben előírható a cafeteriaszabályzatban, hogy a kölcsönzési céllal állományban lévő munkavállalók nem kapnak cafeteriajuttatást? Erre a jogviszonyra lehet hivatkozni jogszerűen a cafeteriaszabályzatban?

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdést 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti érintettel a kinevezési okmány módosítását vagy a munkaszerződés módosítását 2023. szeptember 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek. Ezen bekezdés értelmezésével kapcsolatban kérdezzük:
1. Jár-e a Púétv. szerinti illetménykülönbözet azon érintettnek,
a) akinek közalkalmazotti jogviszonya (bármely okból) a július 1-től szeptember 14-ig terjedő időszakban szűnik meg?
b) Akinek közalkalmazotti jogviszonya (bármely okból) a szeptember 15-től október 31-ig terjedő időszakban szűnik meg?
2. Ha esetleg jár illetménykülönbözet az előző kérdés szerinti érintetteknek, akkor mely időpontban/időpontig kell azt kifizetni?

Kérdés: A kölcsönbe adó vagy a kölcsönvevő cég kötelezettsége az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése a kölcsönzött munkavállalók tekintetében? Át lehet jogszerűen hárítani a kölcsönvevő cég részére, vagy ezt kötelezően a kölcsönbe adónak kell elvégeztetnie?

Kérdés: A helyi művelődési ház teljes munkaidős munkaviszonyban álló vezetője egy másik önkormányzatnál vállalhat-e további kulturális munkát heti kétórás munkaviszonyban?

Kérdés: A Púétv. 158. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 2024. január 1-jével a köznevelési intézményben dolgozó gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakul át. A Púétv. 132. §-ának (7) bekezdése rögzíti: a köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaviszonnyá alakult jogviszonyok esetében a szabadság és jubileumi jutalom megállapításánál melyik jogszabályt kell alkalmazni, a Kjt.-t vagy az Mt.-t? Az Mt. nem tartalmaz jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezéseket. A munkaviszonnyá alakult jogviszonyok esetén jár-e jubileumi jutalom?