Szakszervezeti egyetértés feltételei

Kérdés: Egy szakszervezeti tisztségviselőt másik munkahelyre irányítottunk át, előreláthatólag egy hónapra. Az intézkedés előtt megkérdeztük a szakszervezeti titkárt, aki eddig velünk kapcsolatban eljárt, és akit felettesként jelöltek meg alapszabályzatukban. Ő meg is adta a hozzájárulást, így elindítottuk a kiküldetést. A munkavállaló viszont sérelmezte, hogy nem a jogosult felettes szakszervezeti szervtől kértünk egyetértést, és nem hajlandó felvenni a munkát a kijelölt munkahelyen. Keressük meg a másik szakszervezeti felettes szervet?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetesegyetértése szükséges – egyebek mellett – a választott szakszervezetitisztséget betöltő munkavállaló tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez [Mt.28. § (1) bek.]. A munkáltató a tervezett intézkedését a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Munkaerő-kölcsönzés – munkaszerződés határozott időre

Kérdés: A munkavállalónkkal határozott időre, egy évre kötöttünk kölcsönzésre irányuló szerződést. Problémánk, hogy nem tudjuk kölcsönbe adni, és szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyt. Ezt megtehetjük-e úgy, hogy kifizetjük neki a hátralévő időre az átlagkeresetet?
Részlet a válaszából: […] Munkaerő-kölcsönzés esetén az Mt. 88. §-a nem alkalmazható,vagyis a munkáltató nem szüntetheti meg a munkáltató a határozott időrealkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, ha a munkavállalónak egyévi, ha ahatározott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Munkáltatói követelés érvényesítése a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor(megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és amunkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit amunkáltató köteles megfelelően biztosítani [Mt. 97. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Keresőképtelenség – a rendes felmondást követően

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A rendes felmondás közlésének napján a munkavállaló a munkakezdéskor megjelent a munkahelyén, majd ezt követően átadtuk számára a felmondólevelet. A munkavállaló ezután eltávozott, mint később megtudtuk azért, hogy keresőképtelen állományba vetesse magát. Megítélésünk szerint egyértelmű, hogy munkára képes állapotban volt, amikor átadtuk számára a felmondást. A Szerkesztőség szerint jogellenes-e a munkaviszony megszüntetése?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató nem szüntetheti meg a munkavállalómunkaviszonyát rendes felmondással többek között – a munkavállaló betegség miatti keresőképtelensége,legfeljebb azonban a betegszabadságának lejártát követő egy év, valamint– az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Munkavállaló által "kezdeményezett" közös megegyezés és a csoportos létszámcsökkentés

Kérdés: Mivel a közeljövőben nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kívánjuk megszüntetni, kérdésként merült fel, hogy amennyiben a közös megegyezésbe kifejezetten beleírjuk, hogy azt a munkavállaló kezdeményezi, az beleszámít-e a csoportos létszámcsökkentésbe?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjábólfigyelembe kell venni (BH 2008. 130).A kérdésben vázoltak szerint a közös megegyezésesmunkaviszony-megszüntetésekre valójában a munkáltató működésével összefüggésbenkerül sor. Ebből következik, hogy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Bértámogatás és Start kártya-kedvezmény együtt?

Kérdés: Védett foglalkoztatóként többségében megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatunk, akiknek bérköltségéhez kapcsolódóan állami támogatásban részesülünk. Start kártyával rendelkező, megváltozott munkaképességű pályakezdőt tervezünk felvenni. A pályakezdő bérköltségének kiszámításakor figyelembe vehető-e a Start kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény? Van-e a munkáltatónak visszafizetési kötelezettsége, ha az újonnan felvett munkavállaló munkaviszonyát próbaidő alatt megszüntetné?
Részlet a válaszából: […] A Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésének d) pontja alapján nemállapítható meg a bértámogatás, ha a támogatással érintett megváltozottmunkaképességű munkavállaló alkalmazására tekintettel a munkáltató amegváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség

Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
Részlet a válaszából: […] A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetesegyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltőmunkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történőmegszüntetéséhez [Mt. 28. § (1) bek.]. A szakszervezet a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkaviszony megszüntetése a munkába lépés előtt

Kérdés: Márciusban határozatlan idejű munkaszerződést kötöttünk a munkavállalóval, a munkába lépés időpontjának április 16-át jelöltük meg. Időközben azonban világossá vált, hogy a megváltozott gazdasági helyzetben nincsen szükségünk újabb munkaerőre. Sajnos a munkaszerződésben nem kötöttünk ki próbaidőt. Mit tehetünk akkor, ha a munkavállaló április 16-án munkára jelentkezik? Megtehetjük-e, hogy egyszerűen nem állítjuk munkába, és értesítjük arról, hogy a munkaviszony okafogyottá vált?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 78. §-a értelmében a munkaviszony kezdete a munkábalépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozhatjákmeg. A munkaszerződés megkötésének napja és a munkába állás napja közöttiidőszakban – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Munkabérfizetés – jogviszony megszűnésekor

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogyha hónap közepén megszűnt azonnali hatállyal a munkaviszony, számfejti ugyan a bért (kiadja a dolgozónak a bérlapot is másnap), de azzal, hogy azt majd a következő hónap fizetésnapján utalja el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbeli díjazásra nem a munkabér kifizetésére vonatkozóáltalános munkabérvédelmi szabályok vonatkoznak, hanem az Mt. 97. § (2)bekezdése, mely szerint a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor), azutolsó munkában töltött napon a munkavállaló részére ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Munkakörátadás – a munkaviszony megszűnését követően

Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalómunkaviszonya megszüntetésekor munkakörét az erre előírt rendben kötelesátadni, és a munkáltatóval elszámolni. Ennek elmulasztása nemcsak a munkáltatójogos gazdasági érdekeit veszélyezteti, hanem jelentős hátrányt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
33
34
35
37