368 cikk rendezése:
341. cikk / 368 Keresőképtelenség – a rendes felmondást követően
Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A rendes felmondás közlésének napján a munkavállaló a munkakezdéskor megjelent a munkahelyén, majd ezt követően átadtuk számára a felmondólevelet. A munkavállaló ezután eltávozott, mint később megtudtuk azért, hogy keresőképtelen állományba vetesse magát. Megítélésünk szerint egyértelmű, hogy munkára képes állapotban volt, amikor átadtuk számára a felmondást. A Szerkesztőség szerint jogellenes-e a munkaviszony megszüntetése?
342. cikk / 368 Munkavállaló által "kezdeményezett" közös megegyezés és a csoportos létszámcsökkentés
Kérdés: Mivel a közeljövőben nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kívánjuk megszüntetni, kérdésként merült fel, hogy amennyiben a közös megegyezésbe kifejezetten beleírjuk, hogy azt a munkavállaló kezdeményezi, az beleszámít-e a csoportos létszámcsökkentésbe?
343. cikk / 368 Bértámogatás és Start kártya-kedvezmény együtt?
Kérdés: Védett foglalkoztatóként többségében megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatunk, akiknek bérköltségéhez kapcsolódóan állami támogatásban részesülünk. Start kártyával rendelkező, megváltozott munkaképességű pályakezdőt tervezünk felvenni. A pályakezdő bérköltségének kiszámításakor figyelembe vehető-e a Start kártyához kapcsolódó járulékkedvezmény? Van-e a munkáltatónak visszafizetési kötelezettsége, ha az újonnan felvett munkavállaló munkaviszonyát próbaidő alatt megszüntetné?
344. cikk / 368 Szakszervezeti egyetértés megtagadása és a kárfelelősség
Kérdés: Felmondtunk az egyik szakszervezeti tisztviselő munkavállalónknak; bár a szakszervezet nem járult hozzá a felmondáshoz, de a bíróság ítéletében megállapította, hogy nem tagadhatta volna meg a hozzájárulást, és pótolta azt. A bírósági eljárás alatt azonban kárunk keletkezett a többletként kifizetett munkabérrel. Ezt a szakszervezettel szemben érvényesíteni akarjuk, de elzárkóznak annak megfizetéséről arra hivatkozva, hogy ők az általában elvárható módon jártak el, mivel a 3 fős szakszervezeti csoport működését súlyosan érinti a tisztviselő elküldése, a munkáltatóra nehezedő hátrányt pedig nem tudták megítélni. Ezzel valóban kimentheti magát a szakszervezet?
345. cikk / 368 Munkaviszony megszüntetése a munkába lépés előtt
Kérdés: Márciusban határozatlan idejű munkaszerződést kötöttünk a munkavállalóval, a munkába lépés időpontjának április 16-át jelöltük meg. Időközben azonban világossá vált, hogy a megváltozott gazdasági helyzetben nincsen szükségünk újabb munkaerőre. Sajnos a munkaszerződésben nem kötöttünk ki próbaidőt. Mit tehetünk akkor, ha a munkavállaló április 16-án munkára jelentkezik? Megtehetjük-e, hogy egyszerűen nem állítjuk munkába, és értesítjük arról, hogy a munkaviszony okafogyottá vált?
346. cikk / 368 Munkabérfizetés – jogviszony megszűnésekor
Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogyha hónap közepén megszűnt azonnali hatállyal a munkaviszony, számfejti ugyan a bért (kiadja a dolgozónak a bérlapot is másnap), de azzal, hogy azt majd a következő hónap fizetésnapján utalja el?
347. cikk / 368 Munkakörátadás – a munkaviszony megszűnését követően
Kérdés: Egyik volt munkavállalónk rendes felmondással úgy szüntette meg a munkaviszonyát, hogy a felmondási idő kezdetét követően keresőképtelen beteggé vált. A felmondási idő végén azzal a problémával szembesültünk, hogy volt munkavállalónk a betegségből kifolyólag nem adta át a munkakörét. Elrendelhetem jogszerűen a munkakör átadását, annak ellenére, hogy nincs már szerződéses kapcsolat közöttünk?
348. cikk / 368 Csoportos létszámcsökkentés – tájékoztatás közös megegyezés esetén?
Kérdés: Cégünk a közeljövőben viszonylag rövid időn belül nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni. Kérdésünk, hogy csoportos létszámcsökkentés esetén szükséges-e tájékoztatni a munkaviszony megszüntetését megelőzően legalább harminc nappal azt a munkavállalót, akinek a munkaviszonya közös megegyezés alapján fog megszűnni?
349. cikk / 368 Munkaviszony után – megbízási jogviszony?
Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?
350. cikk / 368 Csoportos létszámcsökkentés – miről kit és mit kell tájékoztatni?
Kérdés: Cégünk munkavállalói létszámának közel 15 százalékát leépítené. A leépítést megelőzően milyen határidővel, illetve a munkavállalók milyen adatairól kell tájékoztatni a munkaügyi központot?
