Végkielégítésre jogosultság – ha a munkavállaló korábbi időpontra kéri a megszüntetést?

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát munkáltatói rendes felmondással szüntettük meg. A törvénynek megfelelően megállapítottuk az őt megillető végkielégítés összegét, mivel éppen a felmondási idő végére fog fennállni három éve a munkaviszonya. A munkavállalót a felmondási idő teljes időtartamára felmentettük a munkavégzés alól. Időközben azonban a munkavállaló a felmondási idő leteltét megelőző időpontra kérte a munkaviszonya megszüntetését, amit mi jóvá is hagytunk, így szerintünk nem lesz jogosult végkielégítésre. A munkavállaló azonban perrel fenyeget, ha nem kapja meg a végkielégítést. Valóban jogosult végkielégítésre, ha felmondásunk esetén a munkaviszonyának a megszüntetését a felmondási idő letelte előtti időre kérte?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló a munkáltató rendes felmondása esetén az Mt.alapján kérheti, hogy a munkaviszonya a munkavégzés alóli felmentése előttiidőpontban kerüljön megszüntetésre. Ekkor a munkáltató köteles a munkavállalóáltal kért időpontban megszüntetni a munkaviszonyt (Mt. 94....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. július 18.

Prémium a munkaszerződésben

Kérdés: Vezető állású munkavállalónk munkaszerződésében rögzítettük, hogy a munkavállaló számára minden év január 31-éig prémiumfeladatot kell kitűzni, melynek teljesítése esetén egyhavi személyi alapbérének megfelelő prémium illeti meg. Az elmúlt évben a munkáltató elmulasztotta kitűzni a prémiumfeladatot, mert nem volt olyan különös feladat, amelyet e körbe vonhatott volna. A munkavállaló munkaviszonya az idén megszüntetésre került, és most követeli a ki nem fizetett prémiumát. Jogszerűen megteheti ezt úgy, hogy egyáltalán nem is volt prémiumfeladat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egységes bírói gyakorlat szerint, amennyiben a munkáltatóa munkaszerződés megkötésekor vállalta, hogy minden évben egy meghatározottidőpontig prémiumfeladatot tűz ki, ám ezt az adott évben elmulasztja, és ilyenkitűzésre egyáltalán nem kerül sor, mindez a munkavállaló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 6.

Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése – a közös megegyezésre szóló kérelem visszautasítása

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó egyik közalkalmazott azzal fordult hozzánk, hogy szeretné közös megegyezéssel megszüntetni jogviszonyát. Nekünk azonban ez nem áll érdekünkben, így elutasítottuk a megkeresését. Ezt követően munkaügyi perrel fenyegetett meg, mert szerinte jogellenes, hogy nem vagyunk hajlandóak aláírni a közös megegyezést. Valóban jogellenes, ha nem írunk alá közös megegyezést a közalkalmazott kérésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közalkalmazott és a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonytközös megegyezéssel [Kjt. 25. § (2) bek. a) pontja] bármikor – akár felmondásivédelem alatt is – megszüntetheti. A közös megegyezés tartalmát tekintve sem aKjt., sem az Mt. semmilyen konkrét rendelkezést nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 6.

Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló milyen módon szüntetheti meg munkaviszonyát, illetve melyik megszüntetési mód a legkedvezőbb számára, ha nincs kollektív szerződés a cégnél, vagy nem rendelkeznek abban a nyugdíjba vonuló munkavállalókról? Megszüntetés iránti kérelmét mikor kell közölnie munkáltatójával?
Részlet az állásfoglalásából: […] Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az öregséginyugdíjkorhatár betöltését megelőzően az a 60. életévét betöltött, 1950-benszületett férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-banszületett nő, aki legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és azon a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 4.

Határozott idejű munkaszerződések meghosszabbítása

Kérdés: Egy kft. munkavállalóival határozott idejű munkaszerződést köt egy évre. Ezeket évente újra megköti, "meghosszabbítja". A határozott idejű munkaszerződés lejártakor a dolgozónak ki kell-e adni a "kilépős" lapokat? Meddig "hosszabbíthatók" így a munkaszerződések? Milyen munkajogi következményei vannak ezen esetnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában -határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamátnaptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszonyidőtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. március 16.

Telephely vezetője jogosult-e a munkaviszony megszüntetésére?

Kérdés: Vállalkozásunknál a munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető. Mivel a vállalkozás több telephelyen végez tevékenységet, a munkáltatói jogokat "meghatalmazás útján" a telephelyek vezetőire ruházta. Ebből következően a munkaszerződést a munkavállalókkal a telephely vezetője kötötte meg, noha abban továbbra is az szerepel, hogy a munkáltatói jogkört az ügyvezető gyakorolja. Nemrégiben az egyik munkavállalónk munkaviszonyát a telephely vezetője és a munkavállaló közös megegyezéssel szüntette meg. Megtámadhatja-e a munkavállaló a munkaviszony megszüntetését arra hivatkozva, hogy azt nem ügyvezető, hanem a telephely vezetője írta alá?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Gt. 28. § (1) bekezdése alapján a gazdasági társaságokmunkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat a vezető tisztségviselő,korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető gyakorolja. A gazdaságitársaság társasági szerződése azonban ettől eltérően is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. március 16.

Érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszony felszámolása

Kérdés: Munkavállalóként foglalkoztattunk egy kollégát, ám néhány hónappal később egy ügy kapcsán kiderült, hogy a munkaköre (belső ellen­őr) alapján őt kizárólag közszolgálati jogviszony keretében alkalmazhattuk volna. A hibát orvosolandó, kinevezést szerettünk volna adni számára a munkaköri feladatai változatlanul hagyása mellett, azonban a Ktv. szerinti besorolása alapján járó köztisztviselői illetménye alacsonyabb lett volna a munkaszerződés alapján neki fizetett munkabérénél, ezért az alkalmazott teljesen elzárkózott a felajánlott köztisztviselői jogviszony elfogadásától. Mit tehetünk, ha nem tudunk személyi illetményt megállapítani számára?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ktv. 1. § (9) bekezdése értelmében a közigazgatási szervközhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásávalközvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólagközszolgálati jogviszony létesíthető. Az idézett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. március 16.

Jutalék kifizetése – utólag is megállapítható?

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók egy részének jutalékot fizetünk, de a jutalék összege csak a tárgyhónapot követő második hónapban állapítható meg. A jutalékra való jogosultság a munkaszerződésekben is rögzítve van, de emellett a munkavállalók havonta megkapják személyi alapbérüket is; azaz nem a tipikus teljesítménybér-rendszerben zajlik a díjazás. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor hogyan kell kifizetnünk a részére azt a jutalékot, amelyet csak két hónap múlva tudunk megállapítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyravonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havontautólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnálrövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. február 21.

Közigazgatási munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Közigazgatási szervnél dolgozó fizikai alkalmazottunk a közeljövőben rendelkezni fog az előrehozott öregségi nyugdíj életkori és szolgálati időre vonatkozó feltételeivel. 2001-ben a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. Ekkor az átalakulásról rendelkező törvény előírta, hogy az átalakult munkaviszony munkáltatói rendes felmondással csak a Ktv. 2001. június 30-án hatályos 17. § (1) bekezdésében meghatározott okokra hivatkozva szüntethető meg. Megítélésünk szerint az előrehozott öregségi nyugdíj szabályai és az Mt. nyugdíjasnak minősülő munkavállaló fogalmát meghatározó rendelkezései alapján nem tudjuk megszüntetni a munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy nyugdíjasnak minősül. Ettől függetlenül, amennyiben a munkavállaló szeretne előrehozott öregségi nyugdíjba menni, megszüntethetjük-e a munkaviszonyát közös megegyezéssel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tny. 18/A. § (1) bekezdése értelmében az öregséginyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultegyebek mellett az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi, és az59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 13.

Téves elszámolás a munkaviszony megszüntetésekor – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Egyik munkavállalónk jogviszonyát augusztus 31-én szüntettük meg rendes felmondással. Sajnálatos módon az elszámoláskor tévedésből figyelmen kívül hagytuk, hogy a munkavállalónk a megszüntetésig kivette az egész évre járó rendes szabadságát, és olyan igazolást állítottunk ki, amelynek értelmében a munkavállalónak nem áll fenn további tartozása velünk szemben. Az időarányosságot tekintve ugyanakkor 16 munkanappal több szabadságot vett igénybe, ami átszámolva jóval több egy félhavi munkabér összegénél. Kérdésem, hogy a hibás elszámolás ellenére lenne-e jogalapja a követelésünknek, és amennyiben igen, csak bírósági úton érvényesíthetjük azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 136. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben amunkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál,mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetettmunkabért köteles visszafizetni. Mivel az Mt. naptári évekre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. november 2.
1
…
34
35
36
…
40