Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távollét miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk beteg lett, a táppénzes papírjait ismerősök útján juttatta be hozzánk. Az utolsó táppénzes papírján a háziorvos keresőképesnek nyilvánította 2016. augusztus 2-ától, de munkahelyén azóta sem jelent meg. Telefonon nem elérhető. Tértivevényes levélben felszólítottuk a távollétének igazolására, melyet a felesége át is vett, de a munkavállalónk azóta sem jelentkezett nálunk. Cégünknél 2010 novembere óta áll alkalmazásban, határozatlan idejű munkaszerződéssel. Kell még valamit tennünk az ügyben (pl. még egyszer felszólítani levélben), vagy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntethetjük, tekintettel az igazolatlan hiányzásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Mivel a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a keresőképtelen állapot a továbbiakban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 28.

Munkaviszony megszűnése a munkáltató végelszámolása miatt

Kérdés: Cégünk októberben végelszámolás alá kerül. Egy munkavállalónak augusztusban gyermeke született. Megszűnik-e a munkaviszonya a végelszámolás kezdetén, vagy csak a végelszámolás végén fog ez megtörténni? Automatikusan megszűnik a végelszámolással a munkaviszonya, vagy szükséges neki felmondani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolásnak van helye [Ctv. 94. § (1) bek.]. Önmagában a végelszámolás elhatározása (Ctv. 98. §) nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 7.

Leltárhiányért fennálló kárigény érvényesítése a munkaviszony megszüntetése után

Kérdés: A munkavállaló felmondása miatt a munkaviszonya megszűnt. A felmondási ideje alatt betegállományban volt, mialatt a munkáltató leltárt tartott. A megállapított leltárhiány megfizetésére a munkaviszony megszűnte után a munkáltató milyen módon tarthat igényt: fizetési felszólítással, fizetési meghagyással vagy a bíróság útján?
Részlet az állásfoglalásából: […] Abban az esetben, ha a leltárhiányért való felelősség feltételei fennállnak, a munkavállaló kártérítési felelőssége abban az esetben is fennáll, ha a munkaviszonya a leltárfelvételt követően megszűnt. A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 19.

Szóban megkötött munkaszerződés elbocsátás utáni "átírása"

Kérdés: Mennyire felel meg a jogszabályoknak, hogy a munkaszerződésemet (két hét ledolgozott munka) az elbocsátásom után (szóbeli megállapodásunk után ellentétes tartalommal) akarják velem aláíratni? Ráadásul két évvel a nyugdíj előtt védett korú munkavállaló vagyok.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, ezért a szerződést mindig a munkaviszony kezdete előtt meg kell kötni [Mt. 42. § (1) bek.]. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 19.

Első számú vezető munkaviszonyának megszüntetése nyugellátás érdekében

Kérdés: Egy szervezet választott első számú vezetője, akit 2014-2019 közötti időszakra választottak meg, ez év szeptember 27-én éri el a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A választott tisztségviselő úgy gondolja – mivel rá kereseti, illetve nyugdíjkorlát nem vonatkozik –, hogy a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően határozatlan időre szóló munkaviszonyát a felette munkáltatói jogot gyakorló testülettel egyetértésben közös megegyezéssel megszünteti, majd 2 nap múlva, szeptember 30-án újra – a hatáskörében illetékes testület egyetértésével – munkaviszonyt létesít. Ez az elképzelés teljesen törvényes, azonban zavaró tényezőként merül fel, hogy az adott szervezet alapszabálya azt tartalmazza, hogy az első számú választott vezetői funkciót munkaviszony keretében kell ellátni. A leírt esetben viszont a munkaviszony megszakításra kerül, és dilemmaként merült fel, hogy a munkaviszony szüneteltetése idején az első számú vezetői funkciót az érintett személy betöltheti-e? A rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a jóhiszeműség és tisztesség elvét figyelembe véve egy 5 éves cikluson belül az ilyen rövid idejű megszakítás lehetséges-e? Törvényes-e, és különösképpen etikus-e, hogy a nyugdíjszerű ellátás igénybevétele miatt az alapszabály előírásaival ellentétesen megszüntetésre kerül a munkaviszony?
Részlet az állásfoglalásából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki – egyéb feltételek mellett – munkaviszonyban, illetve az azzal létrejövő biztosítási jogviszonyban nem áll azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják [Tny. 18. § (2) bek.]. Ebből következően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:    

Hátrányos jogkövetkezmény és munkaviszony-megszüntetés együttes alkalmazásának tilalma

Kérdés: Elmulasztottam megjelenni egy fontos szerződéskötésnél, ami miatt a cég, ahol dolgoztam, elveszítette az üzletet. Ezért a munkáltatóm azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyomat. A felmondás után vettem észre, hogy az utolsó havi időarányos munkabéremet 20%-kal csökkentette. Mikor megkérdeztem az okát, azt mondta, hogy ez is szankció az elkövetett hibámért. Megteheti ezt a munkáltatóm?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkabérből való levonásnak az Mt. rendelkezései értelmében jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye [Mt. 161. § (1) bek.]. A törvény azt is kimondja, hogy a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 29.

Baleset utáni munkavállalói igények

Kérdés: 60 évesen előrehozott nyugdíjas lettem, de a munkámat folytattam tovább. Több mint 35 éve a nemzetközi árufuvarozásban veszek részt. 2016. I. 20-án rakodás közben megcsúsztam, leestem a platóról. Hívtam a munkáltatómat, elmondtam, hogy nem tudom továbbvinni az árut, mert balesetet szenvedtem. Ott a helyszínen nem kaptam orvosi ellátást, a mellettem rakodó kolléga segített beülni a fülkébe, és vártam a váltótársamat, aki órákkal később érkezett csak meg. Kerülővel hazaszállítottak, mert útközben felvettünk egy új kollégát, akinek azonnal indulnia kellett. A baleseti osztályra nem vittek be, otthon felvittek a harmadik emeletre, és elmentek. Másnap a feleségem mentőt hívott, ami elszállított a baleseti sebészetre. Megállapították, hogy a jobb térdem eltörött, és erős rándulásom van, teljesen begipszelték a lábamat. Még azon a héten felkeresett a munkáltatóm és az irodavezető, elmondtam nekik a történteket. Felajánlották, hogy mivel nem vetne jó fényt a cégre, ha jegyzőkönyvet vennének fel, úgy gondolták, fizetnek mindent utánam, mintha dolgoznék. Mivel régóta ismerjük egymást, rábólintottam. Azt mondták, hogy kiszámolnak egy átlagbért, és azt utalják. Februárban utalták azt az összeget, amiért januárban megdolgoztam, márciusban utaltak 70 000 Ft-ot, áprilisban csak akkor utaltak, amikor telefonáltam, ismét 70 000 Ft-ot. Mivel minden hónap 10-én van fizetés, úgy gondoltam, hogy felkeresem a munkáltatót, hogy a következő fizetésnap előtt tisztázzuk a dolgokat. Sajnos erre nem került sor, mert április 19-én kaptam egy ajánlott levelet, hogy 2016. III. 31-gyel a munkaviszonyomat megszüntették. Másnap bementem a munkaügyi felügyelőségre, és panasz tettem, azóta semmit nem tudok, nem keres senki, pénzt sehonnan nem kapok. Meddig kell még várnom, vagy hova kell mennem? Baleseti jegyzőkönyvet a mai napig nem kaptam. A gyógyulásom sajnos lassú, a mai napig kezelésekre járok.
Részlet az állásfoglalásából: […] A leírtakból megállapíthatóan Önt a munkaviszonyával összefüggésben érte kár, amelyért a munkáltató teljes kártérítési felelősséggel tartozik [Mt. 166. § (1) bek.]. Nincs akadálya, hogy a felek a munkavállaló kárigényét megállapodásban rendezzék, és a kérdésben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés – az "aláírás" visszavonása

Kérdés: Nagyon sikeres 3 évet és 2 hónapot töltöttem egy cégnél területi képviselőként. Megnőtt az eladásunk, részben a befektetett munkám által. 2016. június 9-én reggel fölhívott a főnököm, hogy 15 órára menjek be a cég központjába, majd közölték velem, hogy azonnali hatállyal felmondanak, mert a többi kollégám nem szeretne velem együtt dolgozni, mivel elviselhetetlen a modorom. Nagyon megdöbbentem. Majd megkérdezték, hogy melyik típusú megszüntetést választom, a közös megegyezést, vagy az azonnali hatályú felmondást, amit ők nem javasolnak. Én a közös megegyezést választottam, és alá is íratták velem. Le kellett azonnal adnom a munkaeszközeimet, autót stb. A történteket átgondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy nem jól döntöttem. Az a kérdésem, hogy a közös megegyezést vissza tudom-e vonni, ha igen, milyen módon? A kilépőpapírokat nekem kell átvennem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közös megegyezés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre (Mt. 14. §), feltételezi mindkét fél egybehangzó akaratát. A közös megegyezés ebből kifolyólag csak mindkét fél egyetértésével módosítható. A munkavállaló egyoldalúan nem "vonhatja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Igazolatlan távollét miatti azonnali hatályú felmondás

Kérdés: Munkavállalónk négy napja nem jelent meg munkahelyén. Telefonos elérhetősége nincs, a lakcímkártya szerint bejelentett tartózkodási helyén felkerestük, az épület lakatlannak látszik. Milyen kötelezettségei és lehetőségei vannak ilyen esetben a munkáltatónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Az a tény, hogy a munkavállaló napok óta nem tesz eleget ezen kötelezettségének, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Vezető tisztségviselő visszahívása

Kérdés: Egyesületünkben elnökség működik, amelynek tagjai munkaviszonyban látják el feladataikat. Amennyiben szeretnénk azonnali hatállyal visszahívni az egyik elnökségi tagot, akkor mi lesz a munkaviszonyával, külön meg kell szüntetnünk azt is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai (Ptk. 3:77. §). A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik a visszahívással. A jogi személy tagjai, tagság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.
1
…
21
22
23
…
40