Munkaruha és a kihordási idő előtti munkaviszony-megszűnés

Kérdés: Szabályosan járok-e el munkaruha-levonással kapcsolatban az alábbi esetben? A cégnek meghatározott profilhoz illeszkedő, egységes arculatot biztosító szemléletre tekintettel a munkavállalóknak munkaruhát biztosít. A belső szabályzatban foglaltak szerint minden belépő kolléga átveszi az új munkaruhacsomagot, és egyben elfogadja, hogy abban az esetben, amennyiben a kihordási idő előtt felmond, a ruha árát a kihordási időből még fennmaradó résszel arányosan visszavonjuk a béréből. Ezt a szabályzatot mindenki átveszi, aláírja, majd ha kilép a munkavállaló, készül egy munkaruha-elszámolás, melynek aláírásával hozzájárul a dolgozó, hogy a munkaruhát elviszi, de az időarányos értékét megtéríti. A cég nem mosatja a munkaruhát, ezért nem is áll módjában használt munkaruhát visszavenni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkáltató levonással élhet a munkavállaló munkabéréből a munkavállaló hozzájárulása alapján, a levonásmentes munkabérrészig [Mt. 161. § (2) bek. a) pontja]. Semmis azonban az olyan munkavállalói nyilatkozat, ami előre, a konkrét körülmények és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Közfoglalkoztatottak szabadságmegváltása

Kérdés: Közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó kérdéssel fordulnék Önökhöz. Az Mt. 125. §-a előírja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Azonban a közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) 2. §-a (5) bekezdésének aj) pontja kizárja az Mt. szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor további rendelkezést nem tartalmaz e tárgyat érintően. Értelmezésem szerint jogilag nincs szabályozva a közfoglalkoztatottak szabadságának kiadása. A közfoglalkoztatási jogviszonyok esetén a dolgozók jogosultak-e a fel nem használt évi rendes szabadság megváltására, és egyben a munkáltatónak kötelessége-e megváltani a ki nem vett szabadságot? A jogalkotó több rendelkezését is figyelembe véve megállapítható, hogy szigorúbb szabályozást alkotott a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozóan, mint az egyéb munkaviszonyok esetében, ennek értelmében dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a szabályozásra hivatkozva nem fizeti ki a bent maradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabályok alapján a közfoglalkoztatási jogviszonyban valóban nem alkalmazandó az Mt. szabadság megváltására vonatkozó 125. §-a. A Kftv. ugyanakkor a közfoglalkoztatottak számára is biztosít naptári évenként 20 munkanap szabadságot azzal, hogy ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a távolléti díj részét képezi az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Távolléti díj számítási módja

Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek. a) pont] – ez a távolléti díj alapbérrésze. Az esedékesség időpontja– a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Versenytilalmi megállapodás munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Cégünknél kölcsönzött munkavállalókat alkalmazunk, akár több évre is. Ez alatt az idő alatt olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek versenytársainknál is kamatoztathatók. Ennek kizárása érdekében versenytilalmi megállapodást szeretnénk velük kötni. Van-e erre lehetőség, akár általunk, akár a kölcsönbeadó által?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzés során a munkaviszony a munkavállaló és a kölcsönvevő között jön létre. Az Mt. versenytilalmi megállapodásra vonatkozó 228. §-ának (1) bekezdése szerint pedig: "a felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Gyermek utáni pótszabadság – önállóan nem váltható meg

Kérdés: 2013. december 1-jétől határozatlan időre kötöttünk munkaszerződést egy munkavállalónkkal, amelyet azonban 2014. március 6-án, próba­idő alatt azonnali hatállyal megszüntettünk. A munkavállalónak három 16 év alatti gyermeke van. Kérdésünk, hogy a gyermek utáni pótszabadságnapokat arányosan kell-e elszámolni és kifizetni, ha nem vette igénybe, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. A pótszabadságok egyike a 118. § szerinti, tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek után járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Személyügyi anyagokra vonatkozó előírások

Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?
Részlet a válaszából: […] A munkaügyi, személyügyi iratok személyes adatokat tartalmaznak. Az Info-tv. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény közérdeken alapuló célból elrendeli. Az iratkezelésnek mindig célhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Igazolatlan távollét – a munkaviszony-megszüntetés oka

Kérdés: Munkavállalónk már két hete nem jár be dolgozni, a megadott telefonszámon nem elérhető. Arra gyanakszunk, hogy ki akarja provokálni a felmondást, ám nem vagyunk biztosak abban, hogy mi lenne ilyen helyzetben a helyes eljárás. Önök mit javasolnak ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni, és a munkáját személyesen, az általában elvárható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Munkaviszony megszüntetése kényszertörlési eljárás során

Kérdés: 2013 augusztusa óta GYES-en vagyok. Egyik kollégámtól értesültem róla, hogy a munkáltatóm mindenkinek felmondott, és jelenleg kényszertörlési eljárás alatt van. Ilyen körülmények között meg szeretném szüntetni a munkaviszonyomat, így hozzájárulnék egy közös megegyezéshez. A munkáltatómat azonban nem tudom elérni, a könyvelő pedig nem tudja, hogy a munkaviszonyom megszűnése esetén ki fogja kiadni a papírjaimat, sem azt, hogy a szabadságom megváltják-e. Mit tehetnek a munkavállalók ilyen eljárás esetén, kihez fordulhatnak?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszüntetése esetén a feleket elszámolási kötelezettség terheli. Tehát míg a munkavállaló köteles a munkakörét átadni, addig a munkáltató köteles kifizetni a munkavállaló munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása és a munkaidőkeret vége

Kérdés: Határozott időre alkalmazott, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalóink munkaszerződése rövidesen lejár, munkaidőkeretben dolgoznak, a keret lejárta a munkaviszony végével esik egybe. Felmerült, hogy a munkaviszonyt meg kellene hosszabbítanunk 5-6 nappal, mivel a projekt nem fejeződött be. Ha erre sor kerül, de a munkaidőkeretet az eredetileg meghatározott időpontban lezárjuk, milyen beosztható óraszámmal kell számolnunk a meghosszabbítás időszakára? A meghosszabbításra mikor kell túlórát vagy állás­időt elszámolni, minek a figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret lezárását követően ahhoz, hogy a munkavállalókat továbbra is megszakítás nélküli tevékenység keretében lehessen foglalkoztatni, új munkaidőkeretet kell indítani. A munkavállalók számára beosztható munkaidőt az általános munkarend és a (munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.
1
19
20
21
31