Szabadságmegváltás próbaidő alatti munkaviszony-megszüntetésnél

Kérdés: Egyik munkavállalónknak próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondtunk. A céges jogászunk szerint, mivel a munkavállaló a próbaidő alatt egyébként sem jogosult szabadságra, ezért nem kell megváltani az időarányosan összegyűlt 4 nap szabadságát sem. A munkavállaló viszont ragaszkodik a szabadságmegváltáshoz, és perrel fenyegetőzik. Kinek van igaza ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A próbaidő tartama is a munkaviszony része, így a munkaviszonynak a próbaidővel érintett ideje a szabadságra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Versenytilalmi megállapodás – a kötbéren felüli kár megtérítése

Kérdés: Munkavállalóinkkal minden esetben kötünk versenytilalmi megállapodást. Egyik munkavállalónknál megfelelő ellenértékként hathavi távolléti díjat határoztunk meg, amit ki is fizettünk a munkaviszony megszűnésekor. A munkavállaló azonban a következő hónaptól mégis átment a konkurenciához dolgozni, holott ezt egy évig nem tehette volna. A munkavállaló a neki kifizetett díjat, mint a szerződés szerint kikötött kötbért vissza is utalta, és álláspontja szerint ezzel le is zárult az ügy. Azonban már most látszik, hogy komoly kárt okozott nekünk, mert átvitte a versenytárshoz az általunk kifejlesztett technológiát. Mit tehetünk ilyen esetben? Valóban nem követelhetünk tőle semmit, ha kifizette a kötbért? Ezzel megszűnt a köztünk lévő versenytilalmi megállapodás?
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – a kérdésben foglalt esetben egy évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné [Mt. 228....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Közös megegyezés – a munkaviszony megszűnésének időpontja

Kérdés: A férjem jövő augusztustól kapott egy külföldi álláslehetőséget, ezért az egész családdal elköltöznénk. A munkáltatómmal megbeszéltem, hogy 2016. június 30-ával megszüntetjük majd a munkaviszonyt, viszont tartok attól, hogy esetleg meggondolja magát. Ha így lenne, akkor nekem kellene felmondanom, de akkor nem lenne időm a költözés előtt elvégezni az előkészületeket. Hogy tudom bebiztosítani, hogy 2016. június 30-ával tényleg elengedjen a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdésben leírtak szerint a munkáltató is egyetért a munkaviszony megszüntetésével, a felek között fennáll a konszenzus, tehát a munkaviszony közös megegyezéssel megszüntethető [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]. A munkaviszony közös megegyezéssel történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Határozott idejű munkaviszony módosítása ráutaló magatartással

Kérdés: Egyik munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyban áll. A határozott idő letelte után változatlanul tovább dolgozik. Mi lesz a munkaviszonya sorsa?
Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni [Mt. 192. § (1) bek.]. A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Felmondási idő módosításának tilalma köztulajdonban álló munkáltató esetén

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 122. számában a 2395. sorszámú kérdéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy módosul-e a kérdésre adott válasz abban az esetben, ha a munkaviszony köztulajdonban álló munkáltatóval áll fenn? Megállapodhat-e a munkavállalóval rövidebb felmondási időben a dolgozó által beadott felmondás alapján, amellett, hogy a felmondási jogcímen nem szeretne változtatni a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Köztulajdonban álló munkáltató az Mt. értelmében a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Felmondási idő módosítása a felek akarata szerint

Kérdés: Egyik munkavállalónk kezdeményezte munkaviszonyának felmondással történő megszüntetését azzal, hogy meghatározott egy időpontot is a munkaviszony megszűnésének napjaként. Ez a munkavállaló által megjelölt nap azonban a munkavállalóra irányadó felmondási idő végét megelőző időpontra esik. A munkáltató "elengedné" munkavállalóját az általa kért időpontban, vagy­is eltekintene a felmondási idő (teljes) letöltésétől, azonban ragaszkodna a munkaviszony "felmondással" történő megszüntetéséhez. Megteheti-e ezt a munkáltató, vagy ez már – mivel a felmondás törvényi szabályaitól eltérünk – csak közös megegyezéssel lehetséges?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti [Mt. 65. § (1) bek.]. A munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén a felek a munkaszerződésben akár a törvényben meghatározottnál rövidebb felmondási időben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Adószám törlésének hatása a munkaviszonyra

Kérdés: Munkáltatóm egyéni vállalkozó, akinek adószámát a NAV felfüggesztette. Az erről kiadott határozatot interneten lekérdezhető forrásból tudom. Tudomásom szerint ez után 180 nappal megtörténik az adószám törlése is. Kérdésem, hogy hogyan hat ki ez a munkaviszonyomra? Az adószám törlésével a munkáltatóm is automatikusan megszűnik?
Részlet a válaszából: […] Különböző, adózással összefüggésben álló szabálytalanságok miatt az állami adóhatóság az Art. alapján az adós adószámát felfüggesztheti, illetve törölheti. A Ct. 91. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az adóhatóság a cég adószámának jogerős törlése miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Vezetői követelés besorolása a felszámolás során

Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a vezető állású munkavállalók két típusát különbözteti meg. Egyrészről a törvény erejénél fogva vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Munkaviszony-létesítés a fizetés nélküli szabadság tartama alatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaszerződésében kikötésre került, hogy nem veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit, és a munkaviszony megszűnése esetére versenytilalmi megállapodást is kötöttünk vele. Az sajnos nem szerepel a munkaszerződésben, hogy egyébként a munkaviszony alatt megtiltjuk, hogy más munkaviszonyt is létesítsen. Jelenleg ez a munkavállalónk gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságát tölti, most azonban bejelentette, hogy míg nálunk továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, létesít egy másik munkaviszony is, ahol viszont munkába is áll. Mi ilyen körülmények között nem akarjuk állományban tartani. Ebben az esetben megszűnik a védettsége nálunk is, és közölhetünk vele munkáltatói felmondást?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés erre irányuló kikötése hiányában is általánosságban előírja az Mt., hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtása

Kérdés: Cégünk egyik korábbi munkavállalója 150 000 Ft összegű kárt okozott nekünk. Mi még a munkaviszonya megszűnése előtt adtunk neki egy írásbeli fizetési felszólítást, aminek a mintáját interneten találtuk. A volt munkavállalónk ennek ellenére nem fizette meg az okozott kárt. Úgy tudjuk, hogy a felszólításunk egy végrehajtható okirat, ha nem perelt be minket a munkavállaló. Abban kérjük segítségüket, hogy a felszólítást hogyan kell végrehajtatnunk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét valóban írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti [Mt. 285. § (2) bek.]. A fizetési felszólításban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.
1
19
20
21
34