Szabadságkiadás munkaidőkeret esetén – év közbeni átállás az elszámolásakor

Kérdés: Munkaidőkeret év közbeni indítása esetén át lehet-e állni a szabadságok órás elszámolására? Ilyen esetben hogyan kell kiszámolni a fennmaradt szabadságok mértékét, és hogyan kell elszámolni a munkavállalóval díjazás szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kizáró szabályának hiányában nincs akadálya, hogy a szabadságkiadás munkanapban történő nyilvántartása és elszámolása során a munkanapok helyett munkaórákkal kalkuláljanak. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Hozzátartozó halála miatti munkaidő-kedvezmény – az igénybevétel időkorlátja

Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra. Ez a távollét az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Felmondási idő díjazása – ha lerövidítik

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha a munkaszerződésben 16 hét felmondási idő van kikötve (bármelyik fél is kezdeményezi a felmondást), de a jövendőbeli munkáltató legfeljebb 15 napot vár a munkakezdésig, ezért a munkavállaló szeretne hamarabb elmenni? Mit tehet a jelenlegi munkáltató, ha a 16. napon nem jelenik meg a munkavállaló, és nem veszi fel a munkát? Hogyan kell kezelni ilyenkor a felmondási időre járó díjazást? Hivatkozhat-e arra a munkavállaló, hogy az Mt.-ben általános szabály szerint 30 nap a felmondási idő, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást, és ettől eltérni csak a munkavállaló javára lehet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a felek a törvényben megállapítottnál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak [Mt. 69. § (3) bek.]. Kifejezetten megengedett tehát a hosszabb felmondási idő, ha az a felek megállapodásán alapul, és nem kell vizsgálni, hogy ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Felmentett közalkalmazott betegszabadsága

Kérdés: Ha egy felmentett közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt beteg lesz, hogy kell értelmezni a keresőképtelenséget? Fennáll-e mindez pusztán az orvosi igazolással, esetleg kell hozzá, hogy az illetőnek egyébként legyen munkavégzési kötelezettsége? Tehát erre az időre felmentési pénzt kell neki fizetni, vagy elég a betegszabadságára járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 55. §-a (1) bekezdésének a) és k) pontja értelmében a közalkalmazott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége esetén, valamint közalkalmazotti jogviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Tanulmányi szerződés – a munkáltató által biztosított támogatás jellege

Kérdés: Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződésben a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a munkavállaló által folytatott tanulmányok ideje alatt támogatást nyújt a munkavállalónak [Mt. 229. § (1) bek.]. Az Mt. a támogatás formáját nem határozza meg és nem is korlátozza. A felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Kikölcsönzés megszűnése mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk nemrég kezdett munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozni. Volt egy rövidebb projektünk, ami 2014. szeptember végén fejeződött be, az ügyféllel kötött vállalkozási szerződésünk megszűnt. A projektben foglalkoztatott munkavállalóktól megváltunk. Az egyik munkavállaló azonban levelet írt nekünk, hogy ha nem fizetünk neki felmondási időre távolléti díjat, akkor bírósághoz fog fordulni, mert írásban nem mondtunk fel neki. Mi viszont úgy tudjuk, hogy az ügyféllel kötött szerződés megszűnése, ha nem tudjuk utána másik projektben foglalkoztatni a munkavállalót, automatikusan megszünteti a munkaviszonyt, és nekünk nem is kellett semmilyen felmondást írnunk. Jogos a volt munkavállalónk követelése, vagy alappal hivatkozhatunk a projekt befejeződésére mint megszűnési okra?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésének eseteit az Mt. tételesen meghatározza. E szerint a munkaviszony megszűnik a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, ha a munkáltatói jogutódlás során az átvevő munkáltató nem az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Tanulmányi szabadság

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal 2014. szeptember 1-jén tanulmányi szerződést kötöttünk egy másfél éves felsőfokú képzésre. A tanulmányi szerződés arról rendelkezik, hogy a munkáltató a tandíj 100%-át kifizeti, cserébe a munkavállaló az oklevél megszerzését követően egy évig nem mond fel. Viszont nincs szó a szerződésben arról, hogy a tanulmányi napokra – ez most ősszel nyolc munkanapot jelent – jár-e igazolt távollét a munkavállalónak, illetve hogy kell-e ezen napokra valamilyen díjazást fizetni. Kötelező-e biztosítani a tanulmányi célú szabadságot, és milyen díjazás jár rá? Hasonló a probléma a közelgő vizsgaidőszak miatt, a kollégának öt vizsganapja lenne.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem írja elő, hogy a tanulmányi szerződés önmagában azt jelentené, hogy a vizsgákra, konzultációkra kötelezően el kell engedni a munkavállalót. Ebből következően, ha ez kifejezetten nincs kikötve a szerződésben, akkor még fizetetlen távollétet sem kell biztosítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Állásból felfüggesztés – nem állásidő

Kérdés: Kollektív szerződésünk alapján az egyik munkavállalónkkal szemben, aki pénzt fogadott el a cég ügyfeleitől, kivizsgálást kezdeményezett az ügyvezető. Egyben felfüggesztette a munkavállalót a munkavégzés alól, mert félő volt, hogy eltünteti a bizonyítékokat. Kérdésem, hogy erre az időre kell-e neki állásidőre járó alapbért fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Munkaszerződésben foglalt titoktartási kötelezettség megsértésének jogkövetkezménye

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében szerepel egy olyan kikötés, miszerint semmilyen körülmények között nem hozhatja kollégái tudomására a munkabérének mértékére vonatkozó információkat. Amint az tudomásunkra jutott, az egyik munkavállalónk közvetlen kollégái és beosztottjai körében széles körben nyilvánosságra hozta ezt az adatot, mondván, a fizetésének nagysága, a személyes kvalitásait tükrözi, a beosztottak képességeinek hiányosságai pedig magyarázzák az alacsonyabb bérezésüket. Megítélésünk szerint ezzel a magatartásával nem csupán megsértette a munkaviszonyból származó kötelezettségeit, de jelentős mértékben rombolta a munkamorált is. Álláspontjuk szerint megszüntethetjük-e azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Hivatásos szolgálati viszony idejének beszámítása

Kérdés: Köztisztviselőnk hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel is rendelkezik. A Hszt. hatálya alá tartozó korábbi munkáltatója által kiállított szolgálati idő igazolása 1977. december 5-től 2007. augusztus 5-ig terjedő időszakot szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából tényleges szolgálati időként igazolja. Az igazolás kitér arra, hogy a fenti szolgálati időből 1982. október 27-től 2007. augusztus 5-ig hivatásos állományban teljesített szolgálatot. A hivatásos szolgálati jogviszonyt teljesített dolgozóknál miként kell értelmezni a hivatásos szolgálati jogviszonyt, a teljes szolgálati időt vagy csak a ténylegesen hivatásos állományban teljesített szolgálatot kell rajta érteni? Válaszukat kérem mind a köztisztviselő besorolására, mind a jubileumi jutalomra jogosító idő kiszámítására vonatkozóan megadni szíveskedjenek.
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő besorolásához, illetve jubileumi jutalmához figyelembe veendő időket a Kttv. szerint kell számítani, ezek az ún. közszolgálati jogviszonyban töltött idők. A besoroláshoz a Kttv. 8. §-ának (5)–(8) bekezdése, a jubileumi jutalomhoz a 150. § határozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.
1
27
28
29
47