2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó integrált intézmény vezetője, munkáltatói jogkör gyakorlója alkalmazhatja-e közeli hozzátartozóját közalkalmazotti jogviszonyban szociális/gyermekjóléti intézményben?

Kérdés: Cégünk könyvviteli szolgáltatással foglalkozik. Egyik dolgozónk ugyanezen tevékenységi körrel egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki. Erről az ügyfélkapus visszaigazolás alapján szereztünk tudomást. Ebben az esetben milyen lehetősége van a munkáltatónak? Mit tehetünk a saját ügyfélkör védelme vagy a munkaidő alatti saját vállalkozói tevékenység tilalma (pl. telefonok, e-mailek kezelése) céljából? Jogosult volt egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására a munkáltató hozzájárulása nélkül?

Kérdés: Van-e lehetőség egy munkáltatónál ugyanazon személyt teljes munkaidős közalkalmazotti és részmunkaidős megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatni? A megbízási jogviszony keretében ellátandó munkát a dolgozó a közalkalmazotti jogviszonyához kötődő szabadnapjain, illetve a munkanapjain, munkaidőn túl látná el.

Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?

Kérdés: Hulladékgazdálkodással foglalkozó cégünk rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működőnek minősül. Kollégáink a reggeli műszakot munkaszüneti napon is hajnali négy órakor kezdik. Milyen pótlék jár a munkaszüneti napon munkát végző munkavállalók részére?

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarend és munkaidőkeret van érvényben abban az üzemben, ahol én is dolgozom. Ebből kifolyólag van, akinek úgy van meghatározva a munkarendje, hogy váltakozva dolgozik, egyszer nappal, egyszer éjszaka. Én viszont folyton nappalos műszakra vagyok beosztva, és a beosztásom vagy hétköznapra, vagy hétvégére, szombatra vagy vasárnapra esik. Megteheti a munkáltató, hogy ténylegesen nem oszt be váltakozó műszakba, délutánra és éjszakára, és ha igen, akkor elrendelhet számomra hétvégén munkavégzést úgy, hogy nem fizeti meg a vasárnapi pótlékot?

Kérdés: Cégünk 24 órás hibaelhárítási szolgáltatást nyújt ügyfeleinknek. Ez azt jelenti, hogy a karbantartó kollégáknak rendszeresen kell készenlétet is adniuk a munkaidejükön kívül. A törvény havonta 168 óra készenlét elrendelését engedi meg. Létszámhiány miatt viszont ez nekünk nem elegendő ahhoz, hogy minden megyében, mindennap legyen hibaelhárításra igénybe vehető kolléga. Akkor is kötelezhetjük a munkaidőn kívül hibaelhárításra a munkavállalót, ha hivatalosan nem rendeltünk el neki készenlétet? Ilyen esetben hogyan kell elszámolni a munkabért?

Kérdés: A munkaidőn kívüli elfoglaltságok (pl. meetingek, személyzeti gyűlések) esetén kötelezővé tehető-e a jelenlét (pl. pihenőnapon)? Szankcionálható-e a távolmaradás? Megtagadhatja-e a munkavállaló a jelenlétet abban az esetben, ha például reggel 6-kor kezdődik a meeting, de délután műszakban van 14 órától vagy este 22 órától?

Kérdés: Egy műszakos, középvezetői munkakörbe szeretnénk felvenni egy román-magyar kettős állampolgársággal rendelkező jelöltet, aki jelenleg Szatmárnémetiben él. Eddig még nem rendelkezett magyarországi munkaviszonnyal, s nekünk is ő lenne az első, aki nem "normál" magyar állampolgár. Mi szükséges ahhoz, hogy felvehessük őt (munkaviszonyt létesítsünk vele), miben más az alkalmazása egy Magyarországon élő, magyar állampolgárhoz képest (pl. melyek a munkaszerződéshez kapcsolódó elvárások, mi a követendő eljárás a NAV, illetve a társadalombiztosítás irányába)? Vannak-e olyan pluszfeladatok, melyekkel munkáltatóként számolnunk kell, illetve a leendő munkavállalóra milyen feladatok várnak a szerződéskötés előtt és a munkaviszony alatt?