2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?

Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény vagyunk, ellátottaink döntő többségében megváltozott munkaképességű emberek. Egy különálló egyházi tulajdonú épületet bérbe adtunk egy vállalkozónak, aki a tevékenységi körébe tartozó kisebb nyomdai részfeladatokra (pl. papírválogatás) az ellátottainkat foglalkoztatná terápiás célzattal. Kell-e a vállalkozónak akkreditáltatnia magát, mint megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatónak?

Kérdés: Egy nagy ABC-áruházban dolgozom, amely egy bevásárlóközpontban található. Az ABC tulajdonosa egyben a bevásárlóközpontnak is tulajdonosa. Kiderült, hogy ezentúl egy nagy üzletlánc lesz áruházunk üzemeltetője. Az üzletlánc híres arról, hogy a dolgozóit minimálbérre jelenti be. Mivel koromnál fogva hamarosan nyugdíjba megyek, ezért nekem a minimálbér nem megfelelő. Milyen lehetőségeim vannak?

Kérdés: Áruházunk – egy kereskedelmi cégcsoport tagjaként – a megnyitás kezdete óta vasárnap is fogadja a vásárlókat. Széles termékkínálatunknak köszönhetően (élelmiszerek, elektronikai cikkek, ruhaneműk stb.) mind az ügyfélforgalmunk, mind az árbevételünk jelentős vasárnaponként. Jelenleg ötvenszázalékos bérpótlékot fizetünk a vasárnap rendes munkaidőben beosztott alkalmazottaknak, ami – a gyakorlatot tekintve – a vasárnap rendeltetése folytán működő munkáltatók körébe nem tartozó munkaadóra utal. Kérdésem: minősülhet-e az áruházunk rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónak, mivel a vásárlók egyértelműen igénylik a vasárnapi nyitva tartásunkat?

Kérdés: Munkavállalónk féléves külföldi szakmai ösztöndíjat pályázott meg, és nyert el. Nincs kifogásunk az ellen, hogy távol töltsön fél évet a munkájától, hiszen a külföldi tanulmányok bővítik szakmai ismereteit, ezért segíteni fogják a munkájában, így a cégünk is profitál belőle. A munkavállaló rendkívüli szabadságot szeretne kérni erre az időre. Kérdésünk: a féléves távolléte alatt szükséges-e egyáltalán bármilyen díjazást fizetnünk részére, vagy szüneteltethetjük úgy is a munkaviszonyát, hogy semmit nem fizetünk?

Kérdés: Cégünknél a munkaruhát olyan módon biztosítjuk, hogyha az elvész, illetve tönkremegy, a munkavállalóknak ki kell fizetniük egy új munkaruha értékét, mivel a cégnek is újat kell venni. A munkavállalók közül néhányan ezt kifogásolták. Helyesen járunk el?

Kérdés: Költségvetési szerv személyügyi főosztályára szeretnénk ösztöndíjast felvenni, a "kiválasztott" főiskolai diplomát szerzett tavaly, és jelenleg nappali tagozaton folytatja tanulmányait. Jövőre egyetemi diplomát szerez. Mivel az utolsó tanévben már nincsenek előadások, így a napi munkavégzését az egyetemi tanulmányok folytatása nem befolyásolná, ezért szeretnénk ösztöndíjas jogviszony keretében foglalkoztatni. Lehetőség van-e az ösztöndíjas foglalkoztatására, ha igen, ehhez kapcsolódóan igénybe vehetjük-e a Start-kártyához kapcsolódó kedvezményeket?

Kérdés: Társaságunk két műszakos, úgynevezett ölelkező munkarendet vezet be. Az I. műszakban 7 órától 15 óráig, a II. műszakban 12 órától 20 óráig dolgoznak a munkavállalók. A munkavállalók természetesen hetente egymást váltják. Kérdésem: kell-e műszakpótlékot fizetni az I. műszakban dolgozónak 14 órától 15 óráig, illetve a II. műszakban 14 órától 20 óráig?

Kérdés: Munkavállalónkat változó munkahelyre alkalmazzuk. A cég döntése értelmében a jövőben a munkaszerződése alapján őt egy másik helységben kívánjuk foglalkoztatni. A munkavállalónak reggel 7 órakor kellene felvennie a munkát az új munkahelyén. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a bolt nyitvatartási rendjére tekintettel nem megoldható számára a közlekedés a lakóhelyéről, ezért az utasítást nem tudja teljesíteni. Arra hivatkozott, hogy autóbusszal hétköznap 7 óra 40 percre lehet eljutni a munkavégzés új helyszínére, szombaton pedig egyáltalán nincs buszjárat. A vonatközlekedés egyébként teljesen hiányzik az adott településen, ő maga pedig nem rendelkezik személygépkocsival. Önök szerint megszüntethetjük a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással az utasítás megtagadása miatt?

Kérdés: Kollektív szerződésünk az egy naptári évben elrendelhető kiküldetés időtartamát nem korlátozza, figyelemmel arra, hogy az Mt. lehetőséget ad kollektív szerződésben az eltérésre a naptári évenként számított 44 munkanapos törvényi korláttól. Egyes munkavállalók szerint a kollektív szerződés e pontja jogellenes, mivel a kiküldetés csak ideiglenes lehet. Megítélésünk szerint nem helytálló ez a következtetés, mivel a gyakorlatban soha nem alkalmazunk időkorlátozás nélküli kiküldetést. Önök szerint kinek van igaza?