Rendkívüli munkaidő pótléka – az alapbéren felül jár

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás alkalmával a túlórapótlékot úgy szabályozták, hogy az a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg. Mi eddig is így fizettünk; ezek szerint augusztus 1. előtt nem kellett volna csak a pótlékot adni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 2013. augusztus 1-jétől hatályos szabálya értelmében a munkavállalót a rendkívüli munkavégzés ellenértéke (pótléka) a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Mind a 2013. augusztus 1-jét megelőző, mind a 2013. augusztus 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.
Kapcsolódó címkék:    

Hétvégére beosztott munkaidő munkaidőkeret alkalmazása mellett

Kérdés: Munkavállalóinkat négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Előfordul, hogy szombati vagy vasárnapi munkavégzést kell elrendelnünk. Kérdésem, hogy ez rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, ha egyébként a négy hónapra beosztható óraszámot nem lépjük túl?
Részlet a válaszából: […] ...E szerint – egyebek mellett – rendkívüli munkaidőnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő vagy a munkaidőkereten felüli munkavégzés (Mt. 107. §). Az első esetben a munkáltató nem az előre közölt munkaidő-beosztás szerint, hanem attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Keresőképtelenség a szabadságra való jogosultság megállapításakor

Kérdés: A szabadság alapja a munkában töltött idő az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése alapján. Az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján nem minősül munkában töltött időnek a harminc napot meghaladó keresőképtelenség. Ez azt jelenti, hogy a keresőképtelenségek összeadódnak az év során, illetve ebbe a 30 napba beleszámít a munkaszüneti és pihenőnap is, ha ekkor keresőképtelen állományban volt? Hiszen az orvos tól-ig adja meg a keresőképtelen állományról szóló papírt, vagyis a dolgozó pihenőnapon is keresőképtelen. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságra való jogosultság tekintetében megítélésünk szerint annak van jelentősége, hogy mely jogcímen mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól, és ennek folytán idejét sem tölti munkában. Elöljáróban: a pihenő- és a munkaszüneti nap –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkaszüneti napra járó díjazás

Kérdés: Dolgozóinkat 160 órás munkaidőkeretben, előre meghatározott beosztás szerint foglalkoztatjuk. A munkáltató döntése alapján a fizetett ünnep a munkaidőkeret része. A bérezés módja havi/órás. A szabadságot órában tartjuk nyilván. Fizetett ünnepre számfejthetünk-e távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...ez a törvénytől a munkavállaló számára kedvezőbb elszámolási mód, miután havibéres munkavállalónak a munkaszüneti nap miatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés tartamára távolléti díj nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkaszüneti napi munka díjazása

Kérdés: 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónk augusztus 20-án rendes munkaidőben (idényjellegű) munkát végez. Augusztusban teljesítette a 21 munkanapot, 168 óra lett elszámolva. Kérdésem, hogy augusztus 20-ra az óra-, illetve a teljesítménybéres dolgozó a rendes munkabérén és a munkaszüneti napi munkavégzésre járó 100% pótlék mellett még a távolléti díjra (fizetett ünnepre) is jogosult lesz? Vagyis augusztus 20-ra jár erre a napra megkeresett rendes munkabére, megtoldva a 100% munkaszüneti napi pótlékkal és 1 fizetett ünneppel?
Részlet a válaszából: […] ...munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. És ez így van akkor is, ha munkaszüneti napra a munkavállaló munkavégzésre beosztható, mivel ez a körülmény nem érinti azon törvényi rendelkezés érvényesülését, mely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Szabadságra jogosultság – ha GYET-ben részesül a munkavállaló

Kérdés: GYET-re igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára jár-e, illetve mennyi időre jár szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik (Cst. 23-24. §). A GYET idejére az Mt. nem biztosít alanyi jogon fizetés nélküli szabadságot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
Kapcsolódó címkék:      

Vasárnapi díjazás

Kérdés: Vasárnapi pótlékkal és vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a 2013. augusztus 1-jétől hatályos Mt. szerint helyesen járunk-e el, ha vasárnapi rendkívüli munkavégzés esetén, amikor a vasárnap heti pihenőnap, a dolgozónak az alapbére 250%-át számfejtjük a 140. § (1) bekezdésének bb) pontja alapján? Illetve helyesen járunk-e el akkor, ha vasárnapi rendkívüli munkavégzés esetén, amikor a vasárnap húsvétvasárnap, vagy augusztus 20-a vasárnapra esik, a dolgozónak az alapbére 300%-át számfejtjük a 140. § (3) bekezdése szerint?
Részlet a válaszából: […] ...vasárnapi pótlék rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén két ízben illeti meg a munkavállalót [Mt. 140. § (1) bek. b) pont]. Az első, ha a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésére több műszakos tevékenység keretében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkaközi szünet és a beosztás szerinti munkaidő

Kérdés: Online munkaidő-nyilvántartás bevezetésével a munkaközi szünet törvényes számításában kérném szakmai állásfoglalásukat. A munkáltató megállapodást kötött a munkavállalókkal – 20 perc helyett – 30 perc munkaközi szünetre a törvényi feltételek teljesülése esetén, amely a munkaközi szünet nem képezi a munkaidő részét. Ebben az esetben a beosztás szerinti napi munkaidő alatt mit kell érteni? A munkavégzés kezdetétől a munkavégzés befejezéséig eltelt "bruttó" munkaidőt vagy a munkaközi szünet nélküli "nettó"-t? Példák: 1. 8.00-17.00 óráig van 9 óra, ebből 8.30 perc munkaidő + 30 perc munkaközi szünet; 2. 8.00-17.05 óráig van 9 óra 5 perc, ebből 8.20 perc munkaidő + 45 perc (30+25) munkaközi szünet, vagy mivel a tényleges munkával töltött "nettó idő nem éri el a 9 órát, a munkaidő 8.35 perc és a munkaközi szünet csak 30 perc?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 103. §-ának (4) bekezdése szerint a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, az tehát nem a munkaidő része (kivéve ha a felek ettől eltérően állapodtak meg, vagy kollektív szerződés így rendelkezik). A beosztás szerinti napi munkaidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszüneti napi munka díjazása órabér esetén

Kérdés: Havi munkaidőkeretben folyamatos munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak kell-e munkaszüneti napra járó távolléti díjat számfejteni, ha be volt osztva munkaszüneti napra, illetve ha nem? A keret, a ledolgozandó óra, az általános munkarend szerinti kötelező munkanapokra van megállapítva (ünnep nélkül), ez így volt év elején is. Van-e így most keresetkiesés? Vagy már év elején is kellett volna ünnepnap miatt bérkiesést kompenzálni? Betegség esetén ünnepnapi beosztásnál jár a betegszabadság és a munkaszüneti távolléti díj 70%-a is (ha nem táppénzről van szó)?
Részlet a válaszából: […] ...az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. A munkavállaló munkaszüneti napra munkavégzésre való beoszthatósága nem érinti azon törvényi rendelkezés érvényesülését, mely szerint munkaidőkeretben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Megbízás vagy munkaviszony – az elhatárolás szempontjai

Kérdés: Laboratóriumi kutatómunkára alkalmaznánk egy nyugdíjas személyt, de nem tudjuk munkaszerződéssel foglalkoztatni, mert nem folyamatos munkáról van szó. Nem tudjuk előre megmondani, hogy mikor, hány napot vagy órát kell dolgoznia. Lehet, hogy több napig is eltart a feladat, de lehet, hogy csak napi 2-3 órát. Az is elő­fordulhat, hogy 1-2 hónapig nincs szükség a munkájára. A feladatokat mi is részletekben ismerjük meg, így ennek időigényét, rendszerességét sem tudjuk előre meghatározni, sőt kutatási/fejlesztési/analitikai munka lévén még a konkrét munka lefolyása, időigénye sem határozható meg pontosan. Milyen szerződéssel tudnánk őt foglalkoztatni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni [Ptk. 474. § (2) bek.]. Amint azonban fentebb is kiemeltük, önmagában a rendszertelen munkavégzés nem jelenti azt, hogy a létesítendő jogviszony feltétlenül megfelel a megbízási jogviszony kritériumainak. Ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
1
168
169
170
250