Pedagógus jubileumi jutalma

Kérdés: 1985. augusztus 16-tól folyamatosan pedagógusként dolgozom a mai napig. Ebből huszonnyolc évet dolgoztam a régi munkahelyemen, az utolsó három évet – miután átvette az iskolát a Református Egyház – egyházi fenntartású intézményben, de ugyanúgy tanárként természetesen. Most harmadik éve tanítok egy másik – a KLIK által fenntartott – általános iskolában. Beletartoznak-e az egyházi fenntartású iskolában eltöltött évek a jubileumi jutalmam éveibe? Ha nem, az véleményem szerint hátrányos megkülönböztetés, hiszen akkor is pedagógusként, ugyanazon körülmények között dolgoztam, mint mielőtt átvette az egyház az iskolánkat!
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati jogviszonyban töltött idők.Nem tartozik ebbe a körbe az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban olyan munkáltatóknál folyt munkavégzés, amely munkáltatók nem költségvetési szervként működtek, tehát nem tartoztak a közszférába. Az egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:    

Tájékoztatás külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Van-e valamilyen teendő, ha egy munkavállalónk külföldi kiküldetésben több mint tizenöt napot dolgozik Németországban az anyacégünknél? Szükséges-e valamilyen további írásbeli tájékoztatás, szerződésmódosítás részére?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján évente 44 munkanap erejéig a munkáltató egyoldalú utasítással is kötelezheti a munkavállalót más munkahelyen történő munkavégzésre, mint amire szerződött. Ez egyaránt lehet belföldön és külföldön. Ezért a jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Sztrájk vagy munkavégzés megtagadása

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom, és nagyon elégedetlen vagyok a jelenlegi munkakörülményekkel. Többször jeleztem ezt a felettesemnek, de változás nem történt. A kollégáim sajnos nem mernek szót emelni. Arra gondoltam, hogy annak érdekében, hogy nyomatékosítsam a helyzet tarthatatlanságát, sztrájkolni fogok. A munkáltatóm viszont azzal fenyeget, hogy emiatt felmond nekem. Megteheti ezt? Úgy tudom, hogy a munkavállalóknak van joguk a sztrájkhoz.
Részlet a válaszából: […] ...[Sztrájktv. 6. § (2) bek.]. A sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállalót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg [Sztrájktv. 6. § (3) bek.]. Ezen jogosultságok azonban csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondási ok – nem lehet a munkavállaló lakó- és munkahelyének távolsága

Kérdés: A munkáltató a fővárosból két vidéki fióktelephez rendszeresen lejáró munkavállaló helyett egy másik, a fióktelepekhez jóval közelebb lakó – ezáltal jelentős költségcsökkentést jelentő – munkavállalót kíván felvenni. A jelenlegi munkavállaló jogviszonyának megszüntetése ezen az alapon (minőségi csere vagy átszervezés analógiára alapítva) jogszerűnek tekinthető-e?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Az a tény, hogy az érintett munkavállaló messze lakik a munkavégzési helytől, nem függ össze sem a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, sem a képességével. Ezért azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:      

Felmondási idő alatti mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Egyik munkavállalónk beadta a felmondását, egyben kérte, mentesítsük a felmondási idő ledolgozása alól, mert másutt kíván elhelyezkedni. Ugyanakkor keresőképtelen állományban van. Egyelőre nem válaszoltunk kérelmére, mivel keresőképtelen, úgysem kell dolgoznia. Közben megtudtuk, az új munkahelyén már alá is írta a szerződését, amely alapján ott június 1-jével kezdenie kellene, holott ekkor még tartana nálunk a felmondási ideje. Mentesül-e a munkavállaló a felmondási idő ledolgozása alól a fentiek alapján? Milyen szankciókat alkalmazhatunk, ha a munkavállaló nem tölti le a felmondási idejét?
Részlet a válaszából: […] ...választ, nem jelenti a kérelem elfogadását. Helyes az az álláspont, hogy a munkavállaló egy időben csak egyféle jogcímen mentesülhet a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ha keresőképtelen beteg, emiatt egyébként sem kell dolgoznia, ezért erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság megváltása (Mt. 125. §), továbbá – felmondás esetén – végkielégítés (Mt. 77. §) és a felmondási idő felére a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó távolléti díj [Mt. 70. § (3) bek.]. Ezekhez kapcsolódóan távolléti díjat (Mt. 148-152...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Készenléti jellegű munkakör – az uszodagépész esete

Kérdés: Az uszodagépészek folytonos munkarendben dolgoznak, kettő nap 6-18 óra között, kettő nap pihenővel, majd kettő nap 18-6 óra között, napi 12 órában, és háromhavi munkaidőkeretben. Az uszodagépész munkakör készenléti jellegű munkakörnek tekinthető-e? Dolgozhatnak-e napi 24 órát? Például reggel 6-tól másnap reggel 6-ig, utána három nap pihenőidő, és ez folyamatosan így váltakozik, szintén háromhavi munkaidőkeretben.
Részlet a válaszából: […] ...haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] ...jár végkielégítés [Kjt. 30. § (4) bek.]. 2007. január 1-je óta a végkielégítést az is kizárja, ha a felmentett közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkaviszony létesítése a felmondási idő alatt

Kérdés: Egyik munkatársunk beadta a felmondását, a felmondási ideje április végén jár le. Az év eleje óta betegállományban van. A felmondásában jelezte, hogy kéri, mentesítsük a munkavégzési kötelezettsége alól a felmondási időre. Erre mi nem reagáltunk semmit, mivel a betegsége miatt egyébként sem foglalkoztatható. Ehhez képest tudomásunkra jutott, hogy a keresőképtelen állománya megszűnt, és elkezdett dolgozni az új munkáltatójánál, ugyanolyan munkakörben, amit nálunk töltött be. Nálunk ezt azonban nem jelentette be, és dolgozni sem jött vissza. Jogsértő-e a munkavállaló magatartása? Milyen szankcióval lehet ezért élni a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti a kérelem elfogadását. A munkáltató álláspontja helyes, miszerint a munkavállaló egy időben csak egyféle jogcímen mentesülhet a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ha a munkavállaló keresőképtelen beteg, akkor emiatt egyébként sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkavállalói verekedés és a munkáltatói kárfelelősség

Kérdés: Két munkavállalónk a múlt hónapban összevitatkozott az üzem területén, állítólag magánéleti kérdések miatt. A vitatkozás tettlegességig fajult, végül a biztonsági őrök választották szét őket, és a rendőrséget is kihívtuk. Az egyik munkavállaló komolyabban megsérült, több hétig keresőképtelen volt; most pedig kárigénnyel állt elő, az elmaradt jövedelmét követeli. Komolyan fennállhat a munkáltató felelőssége egy ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)–(2) bek.].Alapvetően, ha a munkavállalót munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben, munkaidőben éri kár, akkor az a munkaviszonnyal ok-okozati kapcsolatban áll –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.
1
129
130
131
250