2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: A munkaviszony a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képessége, azaz egészségi okból eredő alkalmatlansága miatt kerül megszüntetésre munkáltatói felmondással. Helyesen jár el a munkáltató akkor, amikor az Mt. 70. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva a felmentési időre nem fizet távolléti díjat, mondván, hogy munkabérre sem lenne jogosult?

Kérdés: Munkavállalónknak 2015. szeptember 17-én született meg a gyermeke, jelenleg gyermekgondozás céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási díjra jogosult. 2017. február 1-jei dátummal benyújtotta a felmondását. Hogyan járunk el helyesen a kiléptetését illetően? Kiléptethetjük-e a fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, ha ő írásban benyújtotta a felmondását?

Kérdés: Felmondásom alatt táppénzre mentem, miután a munkáltatóm nem engedett dolgozni, ezt azonban nem jeleztem neki. A mai nappal lejárt a felmondási idő, és ezzel együtt a táppénzes állományt is megszüntettem. Milyen következményekkel jár a keresőképtelenség, illetve a táppénz le nem jelentése? Érdemes leadnom a táppénzes papírt az egykori munkáltatóm számára?

Kérdés: Ha egyszerre több részmunkaidős bejelentett munkahelyem van, a betegségemet, illetve keresőképtelenségemet hogy tudom egy igazolással igazolni? Köteles-e a háziorvos több igazolást kiadni, hogy minden munkaadómnak tudjam igazolni a keresőképtelenségemet?

Kérdés: Munkáltatóm a havi 36 órás túlórakereten fölül dolgoztat engem. Persze a munkalapon ezt nem könyvelik, csak a munkaidő-kiírásban. Erre jön még rá az ügyeletem, emiatt sok esetben még plusz 20-30 órát dolgozom. Közöltem a munkáltatómmal, hogy lemondom az ügyeletet, mert a havi 40-80 óra túlórát nem bírom. Erre ők kötelezőnek mondták az ügyelést, és elbocsátással fenyegetnek. Pedig már négy éve kivettek a karbantartók létszámából, azóta a termeléshez tartozom mint üzemi műszerész. De az ügyeletet továbbra is vinnem kell, éppúgy, mint a karbantartóknak. Mit tehetek, hogy megszabaduljak az ügyeléstől, de ne rúgjanak ki?

Kérdés: Építőipari cégeknél korábban létezett fagyszabadság. Kérdésem, most milyen lehetőség van arra, hogy a dolgozókat szabadságra küldjük januárban, mikor még időarányosan csak kevés szabadságuk van?

Kérdés: Munkavállalóink tehergépjármű-vezetők, akiknek a heti pihenőidejét az 561/2006/EK rendelet hat nap után 45 órában, illetve csökkentett 24 órában (melyet meghatározott időn belül vissza kell adni) határozza meg, ezzel szemben az Mt. 106. §-ának (3) bekezdése szerint csak a legalább heti 40 órát kitevő megszakítás nélküli idő számít heti pihenőnek. Melyik rendelkezésnek kell megfelelni? Hogyan kell helyesen számfejteni, amennyiben az EK rendeletnek megfelelünk, de ha az Mt. szerint a lerövidített pihenőidőt (ha nem éri el a 40 órát) nem számoljuk pihenőidőnek, akkor a munkavállaló a munkaidőkeret alatt nem kapja meg a hetenkénti átlagban a 48 órát, mert a 40 óra feletti pihenőidőket összeadva ez kevesebb, holott vannak heti 38-39 órás pihenőidők is?

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?

Kérdés: Felfüggesztheti-e egy betegellátást végző osztály működését a kórház igazgatója előzetes dolgozói tájékoztatás, egyeztetés nélkül?

Kérdés: A munkavégzés forduló szolgálatos munkarendben (12/24, 12/48), folyamatosan történik. A 20 perc munkaközi szünetet ebben az esetben is le kell dolgozni, vagy csak az állandó nappalos (8 órás) munkarendben? Ugyanis 12 órás munkaidőt töltünk a cégnél, de csak 11 óra 20 perccel számolják az időnket.