4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Lakatos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló január első hetében táppénzen volt, korábbi műtét okán. A többi dolgozónak kiadták azt a hetet "fűtési szabadságnak". Most ezt a táppénzen töltött hetet kívánják vele ledolgoztatni, szombatonként. Jogszerűnek tekinthető-e a munkáltató következő indoka? "A tevékenységi szünetben (2023. január 2-6. között) pihenőnapok voltak kijelölve. Táppénz a naptári napokra jár, függetlenül a tárgyhónapban beosztott munkaidő mértékétől. A táppénzes napokon a tevékenységi szünet idején nem volt senkinek kieső munkaideje, mert munkavégzési kötelezettség sem terhelte a munkavállalókat a fenti időszakban. Munkaidő-beosztással rendelkeztek a munkavállalók a januári hónapban. A pihenőnap és a munkaidő együtt képezi a munkaidő-beosztást. Az erre a hétre eső – a tevékenységi szünet miatt kiesett – 40 órát a kijelölt szombati napokon kell ledolgozniuk. Az első hétre a tevékenységi szünettel érintettek esetében pihenőnap volt beosztva a munkaidő-beosztás részeként. A pihenőnapra is jár táppénz. Nem a pihenőnapjukat dolgozzák le a szombati napokon, hanem a hathavi munkaidőkeretre eső – első hétről kivett – 40 órát. A táppénzesnek is ugyanannyi rendes munkaidőt kell teljesítenie a hathavi keretben, mint bárki másnak, mert az ő esetükben sem minősülnek ezek a napok munkanapnak, mert a pihenőnapra (január 2-6.) esett a táppénz ideje. A táppénz napjai ebben az időszakban nem munkanapok! Nem számítanak be a munkaidőkeretbe! Önnek 6 hónap alatt 1000 órát kell teljesítenie, hasonlóan ahhoz, mint aki nem volt táppénzen. A fentiekben részletezett munkajogi szabályok miatt van Önnek munkavégzési kötelezettsége a kijelölt szombati napokon."

Kérdés: Egyik munkavállalónk április 27-től az azonnali hatályú felmondás közléséig, május 11-ig igazolatlanul volt távol, 5/2-es munkarendben. Ezen időtartamban minden naptári napot igazolatlan távollétként kell kezelni a bérprogramban, tehát a május 1-jei fizetett ünnepet és a hétvégi pihenőnapokat is? Vagy az igazolatlan távollét csak a beosztás szerinti munkanapokra vonatkozhat egy folyamatos időszakban, és a fizetett ünnepre járó díjazás is megilletné a dolgozót?

Kérdés: Az Mt. 2023. január 1-jei módosítása nyomán a 93. § (4) bekezdése szerint a munkaidőkeretről szóló tájékoztatásnak ki kell terjednie a teljesítendő munkaidő tartamára is. E tájékoztatást számszerűen kell megadni, avagy elegendő, ha azt tartalmazza, hogy a munkavállalónak legalább a napi munkaideje és a munkaidőkeret munkanapjai szorzatának megfelelő munkaidőt kell teljesítenie?

Kérdés: Intézményünk az Mt. hatálya alá tartozik, és rendeltetése folytán hétvégén is nyitva vagyunk. A munkavállalók (5/2 munkarend) időnként hétvégi "szakmai felügyelet"-ben dolgoznak. Az adott hét hétfőjén és az azt követő hétfőn így pihenőnapjuk van. Ha a munkarendbe beleírjuk, hogy a szakmai felügyeletet (ügyeletet) ellátó munkavállaló kötelező pihenőnapja a tárgyhét hétfő és a következő hét hétfő, valamint a szombat–vasárnapért 50% ügyeleti pótlékot számfejtünk csak, akkor az Mt. szerint helyesen járunk-e el? A belső szabályzatok felülírják/felülírhatják az Mt.-t?

Kérdés: Cafeteriában való csoportképzéssel (az érintett munkavállalók magasabb kerettel bírnának) megoldható-e törvényesen az, hogy a munkavállalóknak csak egy része (a nyugdíjhoz közel állók) önkéntes nyugdíjpénztári támogatást kapjanak, vagy az Öpt. felette áll a csoportképzési lehetőségnek ebből a szempontból, mert egységesen kell adni tagdíjat minden munkavállalónak? Lemondónyilatkozatként lehet-e tekinteni, ha a cafeteriacsomagjában szerepel minden munkavállalónak a tagdíj, és ott nem kéri? Munkáltatói adomány lehetséges tagdíj fizetése nélkül is, ezt lehet csak a munkavállalók egy körének juttatni?

Kérdés: Visszautasíthat-e a munkavállaló bármilyen munkáltatói juttatást (munkabér, béren kívüli juttatás, céges autó)? Van-e különbség aközött, ha a munkáltató a céges autó használatára kötelezi a munkavállalót, illetve ha a céges autót pusztán mint lehetőséget kínálja fel a munkáltatónak? Jól gondoljuk, hogy szem előtt kell tartani, hogy
– a munkabérről egyoldalúan nem mondhat le a munkavállaló, tehát azt kell figyelembe venni, hogy az adott juttatás munkabérnek minősül-e, illetve
– az adott juttatás a munkavégzéshez szükséges feltételnek minősül-e, amelyet általános szabály szerint a munkáltatónak kell biztosítania?

Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő harminc nap. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időnek megfelelően "plusznapokkal" meghosszabbodik. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a felek az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. A munkáltató célja "fix" háromhavi felmondási idő kikötése bizonyos munkavállalók tekintetében mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói felmondásra vonatkozóan. A munkáltató kollektív szerződése tartalmazza, hogy ha a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő eléri a tíz évet, az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti felmondási időn túl további harminc nap felmondási időre jogosult a munkavállaló. A munkavállaló felmondási idejére vonatkozó "fix" háromhavi felmondási idő kikötése nem okoz problémát. A nehézséget az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti, munkáltatói felmondásnál irányadó "plusznapok" adják: ha az alap, harmincnapos felmondási idő helyett "fix" háromhavi felmondási időt kötünk ki, akkor abból automatikusan következik az, hogy a munkáltatói felmondásra irányadó felmondási idő oly módon alakul, hogy a plusznapok a "fix" három hónapos időtartamhoz adódnak hozzá? Vagy pedig lehetséges-e az, hogy mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói felmondásra "fix" háromhavi felmondási időt kössünk ki, ezáltal tulajdonképpen eltérve a "sávosan járó plusznapoktól", és így tulajdonképpen azt kellene majd mindig vizsgálni, hogy az Mt., illetve a kollektív szerződés alapján járó felmondási idő hogyan viszonyul a "fix" háromhavi felmondási időhöz? Számításaink szerint, amennyiben a "fix" háromhavi felmondási idő kikötése lehetséges, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött tizennyolc évet követően nem lenne alkalmazható a "fix" háromhavi felmondási idő, mivel, ha az alap harmincnapos felmondási időhöz hozzáadjuk a munkáltatónál munkaviszonyban töltött tizennyolc év után járó negyven "plusznapot", és a kollektív szerződés alapján járó további harminc napot, akkor összesen száz napot kapunk, ami mindenképpen meghaladja a "fix" három hónapot.

Kérdés: Egyes munkakörökben dolgozó munkavállalóink az alapbérükön felül különböző pótlékokban részesülnek, mint például műszakvezetői pótlék, csoportvezetői pótlék, munkaköri pótlék. Ezek összege a munkaszerződésekben szerepel. Azonban a kifizetés feltételeit (pl. norma teljesítése, selejtarány, hiányzások mértéke) külön szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok közöltnek minősülnek, és ezáltal a kifizetési korlátozások érvényesíthetőek, ha a munkáltató ezen szabályzatokat a helyben szokásos módon közzéteszi (hirdetőtábla, intranet)? Vagy az érintett munkavállalóknak át kellene ezeket vennie, mely átvételt aláírásukkal igazolnak? Ugyanis több esetben ezt megtagadták. Helyes megoldás lehet-e a munkaszerződésben a következő megfogalmazás? "A munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával kijelenti, hogy a (...) pótlékra vonatkozó szabályzat tartalmát előzetesen megismerte és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja, amelyre figyelemmel a felek rögzítik, hogy a jelen pontban írt szabályzat a felek munkaszerződésének részéve vált." Ezek alapján, ha az adott szabályzat a munkaszerződés részének tekintendő, akkor az abban történő bármely módosításhoz szükséges a munkavállaló beleegyezése is?

Kérdés: Az Szkt. 90. §-ának (1) bekezdése értelmében a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatást megelőzően a duális képzőhellyel szakképzési előszerződést köthet. Az Szkt. 82. §-a rögzíti, hogy az adott képzőközpont vagy gazdálkodó szervezet duális képzőhelyként nyilvántartásba veendő. Jól értjük, hogy előszerződés megkötésére is már csak a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet jogosult, hiszen az a nyilvántartásba vétellel fog duális képzőhelynek minősülni? Az Szkt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, míg az (5) bekezdés alapján a szakképzési munkaszerződésre az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből az is következik, hogy a szakképzési munkaszerződésben fel kellene tüntetni a munkakört is? Ez azért is fontos, mert a kereskedelmi és iparkamarák honlapján elérhető szakképzési munkaszerződés mintákban nem szerepel a munkakör.

Kérdés: Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak (kiküldetésnek) minősül-e az, ha a munkáltató arra kötelezi a munkavállalóját, hogy vegyen részt egy olyan képzésben, amelyre a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen kerül sor? Melyek a jogkövetkezményei annak, ha a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás mértékét túllépi? Munkavállalói oldalon például csak az utasítás megtagadása jöhet szóba, vagy esetlegesen más jogkövetkezmény is? Lehet-e ennek foglalkoztatásfelügyeleti jogkövetkezménye, illetve vizsgálja-e a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás törvényi korlátját a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság?