Találati lista:
3411. cikk / 4263 Költségtérítés utazásért
Kérdés: A helyi önkormányzat által fenntartott bölcsőde kisgyermeknevelője családlátogatás esetén jogosult-e bármilyen útiköltség jellegű térítésre? A gyermek lakóhelye és a bölcsődétől (munkahelytől) való távolság nagysága sokszor indokolja, hogy közlekedési eszközt (helyi autóbuszt, gépkocsit) vegyen igénybe (pl. a város/kerület másik végén lakik a gyerek, mint ahol a bölcsőde van). Normál esetben a dolgozók nem kapnak helyi közlekedési bérletet, így a családlátogatás pluszköltsége a dolgozót terheli. Vélelmezem, hogy jár valami, de azt nem tudom biztosan, hogy ez minősülhet-e kiküldetésnek, vagy sem?
3412. cikk / 4263 Végkielégítés – nem jár az Mt. alapján a kölcsönzött munkavállalónak
Kérdés: Három év és egy hónap után egyik kölcsönzött munkavállalónk foglalkoztatását megszüntettük. A kölcsönzést megelőzően közvetlenül alkalmazott, belsős kollégánk volt 4 évig. A munkaerő-kölcsönző cég elkezdte intézni a munkavállaló kiléptetését, mert másutt sem tudják foglalkoztatni. A munkavállaló hozzánk fordult, mert a felmondólevélben tájékoztatást kapott arról, hogy végkielégítés nem jár neki. Gyakorlatilag megszakítás nélkül dolgozott nálunk valamivel több mint 7 évig. Kérem, erősítsék meg, hogy ennek ellenére nem jár részére végkielégítés, és a kölcsönbe adó partnerünk szabályosan járt el!
3413. cikk / 4263 Rugalmas munkaidő-beosztás vagy túlóra?
Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?
3414. cikk / 4263 Családi pótlék a részmunkaidőben foglalkoztatott egyetemista után
Kérdés: Egy nappali tagozatos egyetemistát szeretne cégünk részmunkaidőben foglalkoztatni. A munkaszerződés megkötése előtt leendő munkavállalónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy édesanyja továbbra is jogosult lesz-e családi pótlékra, ha ő részmunkaidőben elhelyezkedik nálunk?
3415. cikk / 4263 Rendes szabadság – jogosultság és megváltás
Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől megváltozott gyermekgondozási szabadság idejére vonatkozó szabadság kapcsán kérdezem: visszamenőlegesen is érvényes, hogy csak az első fél évre jár a szabadság? Például: egyik kismama munkavállalónk 2009. augusztus 3-án szült, és most szeretne visszajönni szeptemberi kezdéssel. Ilyenkor a felhalmozott szabadságát a régi szabályok szerint, vagy már a módosított új törvény alapján kell kiszámítani? A törvény 136. § (1) bekezdése is változik. E szerint a felhalmozott szabadságból ez a bizonyos hat hónapnyi rész pénzben is megváltható. Ezt a szabályt már alkalmazhatjuk a most visszatérő kolléga esetén? Csak a fizetés nélküli szabadság első fél évére járó szabadságot lehet ilyenkor kifizetni, vagy az egyébként bent maradt többi szabadságot is?
3416. cikk / 4263 Emelt összegű végkielégítésre való jogosultság
Kérdés: Cégünknél 25 éve dolgozik az egyik munkavállalónk. A gazdasági helyzetre tekintettel sajnos kénytelenek vagyunk megszüntetni a munkakörét, ezért 2011. szeptember 1-jével fel akarunk mondani. Szeptember 3-án azonban eléri azt a kort, amikor az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig 5 éve lesz hátra. Bérszámfejtőnk szerint nem fog járni neki emelt összegű végkielégítés, mert amikor felmondunk neki, még nem lesz védett korban. Helyesen járunk el, ha nem fizetünk neki emelt összegű végkielégítést?
3417. cikk / 4263 Üzemi tanács tagjának díjazása
Kérdés: Az üzemi megállapodásunkban szeretnénk díjazást megállapítani az üzemi tanács valamennyi tagjának, mivel sok pluszfeladatot látnak el e minőségükben, amivel segítik a társaság működését. Van erre lehetőség, vagy csak az üzemi tanács elnöke kaphat díjazást?
3418. cikk / 4263 Szabadságkiadás – heti öt munkanapnál kevesebb esetén
Kérdés: Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink szabadsága kiadásával kapcsolatosan kérjük állásfoglalásukat. Az első esetben a munkavállalók havi munkaidőkeretben dolgoznak, napi 4 órás részmunkaidőben. A munkaidő-beosztás úgy alakul, hogy minden héten hétfőn és kedden 7-7, szerdán 6 órát dolgoznak, így teljesítik a heti 20 órát. Kérdéseink: hány nap rendes szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy hétfői napra kér rendes szabadságot? Mi a helyzet akkor, ha hétfőtől a következő hét szerdáig menne szabadságra? Egy másik példa: portásaink megszakítás nélküli munkarendben, szintén havi munkaidőkeretben dolgoznak, napi 8 órát. Hetente négy nap vannak beosztva 12-12 órára. Hány nap szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy 12 órás napjára kér szabadságot, illetve ha egész hétre?
3419. cikk / 4263 Munkáltatói jogutódlás – az épület további üzemeltetése
Kérdés: Tavaly megállapodást kötöttünk egy irodaépület tulajdonosával az épület üzemeltetésére. Ekkor átvettük azokat a munkavállalókat is, akik eddig a tulajdonosnál végezték az üzemeltetési feladatokat, hogy nálunk folytassák a munkát. A tulajdonossal olyan megállapodást kötöttünk, hogy ha megfelelő indokkal munkáltatói rendes felmondással megszüntetnénk volt munkavállalói munkaviszonyát, akkor 1 000 000 Ft összegben állja a megszüntetéssel kapcsolatos költségeinket, mivel nála több éven át végezték ugyanazt a munkát. Erről a munkavállalókat is tájékoztattuk. Idén elvesztettük az üzemeltetésre a jogunkat, így felmondtunk az átvett munkavállalóknak. Az egyikük azonban reklamált, hogy mivel ő 7 éve ugyanitt dolgozik, végkielégítésre is jogosult. Ha viszont fizetnénk neki végkielégítést, akkor túllépnénk azt a megállapodásban rögzített összeget, amit az ingatlantulajdonos köteles lenne megtéríteni nekünk, így a munkavállaló által is ismert megállapodásra hivatkozással visszautasítottuk a kérést. A munkavállaló azonban perrel fenyeget. Jogos-e a követelése?
3420. cikk / 4263 Kollektív szerződések felülvizsgálata és a munkaerő-kölcsönzés
Kérdés: 2011. december 1-jétől több rendelkezés is módosul a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban. A módosító törvény ugyanakkor tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint e rendelkezések végrehajtása érdekében a kollektív szerződéseket legkésőbb december 31-ig felül kell vizsgálni. Kérem, segítsenek értelmezni azt, hogy milyen felülvizsgálatról lehet itt szó, és ha december 1-jén hatályba lépnek a módosító rendelkezések, de módosítási kötelezettség csak december 31-i határidővel van, akkor milyen szabályokat kell figyelembe venni 2011. december 1. és 31. között?
